Társalgás a Világ Közepe fogadóban

[Taxen]

-Nem ertem-mondta Grom-valoszinuleg senki sem erti. Csak jott es ment. Meg egy jo sort sem ivott. Pedig az mar szegyen. Ronin meggysore a Ronin hires fuszeres krumplijaval. Nehez ellanalni.

Gromot lenyugozte az ifju holgy eloadasa, es megkerte, hogy az ital melett meg enekeljen neki egy kcsit. Nem csak a lant hurjainak a pengese tetszett neki, de maga az elkepzelhetetlen, jeghideg szepseg is, ki -egy fel meterrel meszebb ult egy kenyelmes szekre.

Roninnak most jutott az eszebe az utazo. Tenyleg talalkozott mar vele, es nem is keveset koszonhetett neki. Meg Torozon tavernajaban dolgozatt, valo igaz, eppen egy kocsmai verekedes tort ki, mikor belepett Regnar, az akkor meg ismeretlen alak. Termeszetere utalva Regnar is felkapott egy szeket, es a mar kuzdo felek hatanak csapta. Az a reszeg mar nem verekedett tobbe. De nem is ez volt a nagy tette. Mig folyt a verekedes, Regnar felfigyelt a kicsit pocakos, koszos ruhaju kocsmarosra. Eppen egy megnyomorodott tamadt az alakra, egy kessel a kezeben. Regnar nem habozott, mormolt nehany masodpercig, majd a mutato ujjabol egy nyilvesszo lovellt ki, egyenesen a puposnak a hataba. A tamado ruhaja azonnal langot fogott a tuzes nyilvesszotol, es ezzel letette a keset, es a foldre zuhant. Utolso gondolata az volt, hogy hogyan kaphatott tuzre a ruhaja. De erre mar sohasem kapta meg a valaszt a pupos tamado. Valoban, ez tortent. Most mar tiszta volt az agyaban a kep.

-Regnar! Emlekszem rad. Tudom, hogy ki vagy! Es tudom, hogy kit keresel. Gyere, tarsalogjunk tovabb.-kialtotta az eppen ajto elott egy lepessel allo Regnarnak a kocsmaros.

Regnar megfordult, szemebe hirtelen a remeny kis csillaga bujt be. Elkezdett setalni, mar csak azert is, mert a legjobb baratjarol volt szo. Nagyon jo volt a kapcsolata Tondaqual. Mar tobb eve egyutt kalandoztak, vegeztek a Kobraistennek a feladatat. Ordanban ismerte meg, Tondaqu akkor meg csak egy tanitvany volt a sok kozul. De ez a teny mara mar megvaltozott. Mara mar nem csak egy tanitvany, hanem egy mester volt, ki par hete tovabballt a Kobranak a parancsara.

[Dharran Liedor]

- Igyon csak. - mosolygott az orkra - Nem sajnos még nem ismerem annyira a vendégkört. Tudja nem rég jöttem át Erionból.

Az újabb kérésre megint elmosolyodott.

- Tetszett a muzsikám? Köszönöm. - majd Roninra kacsintott, aki felé épp tartott egy magas kalandozó. Újra a lantért nyúlt. - Akkor ezt a dalt csak magának játszom. - és már fel is csendült a halk, lágy dallam.

[Darun]

Az ork megvárta, míg a lány végez. Ismét elcsodálkozott, hogy a lány, fiatal kora ellenére milyen jól bánik hangszerével. Hát még is érdemes volt elhagyni Gro-ugont. Az emberek mindíg meg tudták lepni valami újdonsággal. Gyorsan összeszedte magát, és ismét a lányra nézett.

-Tehát Erionból jött. És megkérdezhetem, hogy mi szél hozta errefelé? Már ha nem veszi tolakodásnak. -mondta, és lerakta a csatabárdját, abban a reményben, hogy egy darabig még az asztal mellet maradhat.

[Dharran Liedor]

- Dolgozom. - mondta egyszerüen a lány - És ön merre tart, ha szabad megkérdeznem?

Közben újra az ajtó felé pillantott. "Nem jött vissza. Sejthett. Egy igazi bárd visszafordult volna..." Majd újra asztaltársára figyelt.

[Darun]

Grom tekintete elsötétült egy pillanatra, ahogy a céljára gondolt, de szerencsére a lány pont abban a pillanatban fordult el. Még egyszer végigondolt mindent, aztán, mert nem akart udvariatlan lenni, belekezdett:

-Gar Bokhar vér szerinti leszármazottja vagyok, és a feladatom, hogy a nemzetségemet ismét felemeljem, méltó helyére. Egy csatabárdot keresek, mely egykoron neves ősöm tulajdonát képezte. Sokfelé jártam már, de eddíg még nem akadtam nyomára. Azt reméltem, hogy a kalandozók talán tudnak segíteni, hiszen sokfelé megfordulnak, és sok érdekes holmit találnak a világ elfeledett tájain. - az énekmondó komolyan biccentett a hölgy felé, majd ismét jókorát húzott a pálinkájából.

[The Eternal Crow Hero]

-Tévedsz kedves fogadós - mosolygott Regnar - most kivételesen nem azt a fiatal papot keresem. És a bocsánatodat kérem amiért illetéktelenül a tudatodba hatoltam. Cyriust keresem a tűzvarázslót Abassziszból. Nem hallottál felőlle. Én azt hallotam erre járt.

- Szerencséd hogy ismerlek mert Kamival már rég kipenderítettelek volna ezért és, a Lady sem örült hogy belekukkantottál a fejembe. - majd komolyan folytatta.

- Holnap ilyenkorra kellő fizetség fejében megpróbálok megtudni valamit addig is légy a házam vendége.

- Köszönöm - Bólintott Regnar és távozott.

Mikor kiért a fogadó részbe elkerekedett vágyakozó szemekkel megbámulta a muzsikus leányzót, de a közelében terpeszkedő ork miatt inkább úgy döntött nem megy oda társalogni. A söntéshez sétált és bort rendelt a pultoslánytól.

[Taxen]

Az ajto hangos dondulese zavarta fel a hangulatat a kocsmanak egy idore. De aztan mindenki visszatert elozo foglalatossagara. Az azjtoban nem allt mas, csak egy izmos testalkatu ferfi, felvegyverkezve, felpuceron. Nem szerette, ha az arcaba neztek. Mindig valami gyulolkodo pillantast vetettek ra, pedig o nem latott magaban semmi kulonoset. Ronin fele vette az iranyt, kinek szeme felragyogott a jovevenytol, es azt gondolta, hogy "Vegre visszatert egy nagyon jol fizeto vendegem!". Roninhoz erve egy halk szoval koszont, baratiasan kezet fogott vele, majd rendelest vett fel, es egy szobat berelt ki. Ezust csillogasat lathatta mindenki, mikor ket ezustot tett le Ronin ele.

Ezutan elindult a kocsma egyik kellemes kis zugaba, hogy onnan figyelje az ott tartozkodokat...

[The Eternal Crow Hero]

Regnar az ajtó felé nézett. "Be kellene olajozni az ajtót de majd szól Rogannak." gondolta magában. Aztán szemmel kisérte a beérkező alakot. Lassan iszogatta borát miközben a fickó a pulthoz sétált. Aztán látta a két villanó ezüstöt is, de figyelemre csak eddig méltatta szemeivel újra a gyönyörű bárdleányt kereste.

[Taxen]

Az uj jovevenynek megakadt a szeme a bard lanyon, meg az orkon is. Nevet senkisem tudta meg, de nem is szerette volna, ha megtudjak. Miutan etelet elfogyasztotta, es borral leontote, felallt helyerol, nyujtozkodott, es erot vett magan. Erot vett magan ahhoz, hogy az ork, es a no tarsasagaba menjen. Nem tudta, hogy miert, de oda szeretett volna ulni.

-Le szabad ide ulni, hogy halgathassam a gyonyoru zenejet?-kerdezte a kardkeszlettel rendelkezo uj ficko, mikozben a holgyre, es az orkra nezett, persze lehajtott fejjel, hogy ne nezhessenek a szemebe. Majd csak a valaszra varva allt, es lehajtott fejjel, komoly arccal nezett ki a fejebol.

[The Eternal Crow Hero]

Regnar érdeklődve nézte ahogy az új jövevény odasétál a lányhoz és az ork társához, legalábbis ő így gondolta. Aztán hangos dördüléssel kinyilt az ajtó de nem a nagykapú hanem egy kicsi oldalajtó. Egy törpe állított be rajta. A tőrzsvendégek és a legtöbb karaván hamar megismerkedett ezzel a mogorva törpével, ő volt Acélpörölyű Rogan a kovács. Regnar felálllt és úgy intett neki. a törpe felé vette az írányt.

- Üdvözlöm idegen mit óhajt tőlem? -kérdezte a törpe.

- Én is üdvözöllek Rogan rég találkoztunk, és hol van a bájos barátnőd?

- Nem emlékszem rád, harcos hol találkoztunk? - nézett rá a törpe.

- Erion, Torozon tavernája - kacsintott a férfi

- Sok ember megfordult ott, valami közelebbit! - vonta össze a szemöldökét a törpe.

- Hát emlékszel arra az esetre amikor Archan kisasszonyt rajtakapták hamiskártyázáson?

- Már emlékszem az az illuzionista jó kis perpatvart kavart.

- Hát igen Jamal mindig is értett ezekhez a doldokhoz de akkor még nagyon fiatal volt még.

- Õrülök hogy találkoztunk. -szólt a törpe és leült a felkinált helyre, Ronin egyik pincére pedig már vitte is a törpének a megszokott italát.

- Meg kellene olajoznod azt a nagykaput- mutatott Regnar a főbejárat felé.

- Ó az Lady Archan feladata- mosolyodott el a szakálla alatt Rogan.

[Darun]

Az ork gyanakodva nézte a belépő harcost, nem szerette a színpadias belépéseket. Aztán mikor a jövevény Roninhoz lépett, ismét a bárdnő felé fordult. Egyre inkább zavarba érezte magát, hiszen a legtöbb férfinak majd kiesett a szeme, úgy bámulta a nőt! Aztán mikor a harcos az asztalukhoz lépett, biccentett asztaltársának:

-Igaznán köszönök mindent, és elnézést, ha zavartam. -aztán felált, vicsorogva végigmérte a harcost, fújt egyet és elindult a szobájába.

[Taxen]

A harcos nem ertette, hogy mi oka lett volna arra, hogy elmenjen. O nem azt kerte, hogy adja at a helyet, hanem azt szerette volna, ha a tarsasagukhoz csatlakozhatott volna. Talan faradt volt. De lehet, hogy valami mas jart az eszeben. Lehet, hogy valamifele uton-modon feltekeny lett, bar azt nem hitte volna. Rovid kis gondolkodasa utan leult az ork helyere.

-Udvozol, holgyem. Miota jatszik a hangszeren? Mert meg kell mondanom, hogy nagyon tetszik a szep zeneje. Megszabad tudnom a nevet, holgyem?-Nem csak a zeneje tetszett neki, hanem maga a no is, de ezt nem akarta kimondani. Talan majd egyszer megteszi. Majd meglatjuk.

[Dharran Liedor]

A lány nyugtázta az ork bemutatkozását.

- Tudja Ronin sokat hallott és sokfelől. Talán egy-két pénzérmével megnyithatja emlékei titkos zárát. - kacsintott a férfira.

Az idegen harcos megjelenését egy pillantással konstatálta, hisz éneklés közben nem igen érdekelte. Majd mikor asztalukhoz lépett és az ork távozni készült ő is felállt:

- Sajnálom, hogy ily hamar távozik. - majd mosolyogva az ork felé nyújtotta a kezét, aztán az újonnan érkezett harcos felé fordult (aki ha jól értelmezem majdhogynem mereven nézi a padlót) és játékosan lehajolt, hogy a férfi szemébe nézhessen (mint egy rossz kisgyereknek szoktak, mikor nem akar felnézni) - Örülök, hogy megismerhetem. Foglaljon helyet. De bocsásson meg, hiszen munkám kötelez. Viszont el ne menjen, mindjárt jövök.- mosolygott kacéran a férfira, majd felállt és egy újabb dalba kezdett, most azonban végigsétált a termen. Elhaladt közben Regnar és a törpe mellett. Ruhája egy fordulat közben lágyan végigsimított Regnar alkarján.

Befejezvén a dalt visszaült a harcos mellé. (kérdések)

- Tippeljen! Maga szerint mióta játszom a hangszeremen?

[Taxen]

A harcos felemelte a fejet, mikor a holgy megszerette volna latni arcat. Nem szerette, ha az arcaba neznek, rossz erzessel toltotte el. De ez most mas volt. Ez az erzes most lagy volt, es nem egy kemeny utes. Ramosolygott a holgyre. Helyet foglalt, es kivarta, mig a holgy befejezni az eloadasat. Mikozben ott vart, rendelt egy finom bort, 2 poharral, hogy juthasson mindenkinek az asztalnal, ahol O is, es a no is ul.

-Nemtudom. Tippelgetesben sosem voltam tul ugyes. Talan 4; 4,5.-Mondta a harcos egy kicsit hunyoritva, remelve, hogy most sikerrel jar a tippelesben. Majd tovabb folytatta:

-"Eros" Neblon a nevem. Az eros csak egy jelzo.-mondta, es az erosre, jol befeszitette az izmat, hogy lathassak az emberek, hogy miert is az a beceneve. Izma valoban nem volt kicsi.

[{(ero:18)}]

[The Eternal Crow Hero]

A Dal gyönyörű volt Regnar hátán végigfutott a hideg, és mikor a nő hozzáért szinte minden idegszálán úgyanaz az érzés futott végig. Szemeivel a lányét kereste de ő a hatalmas harcossal volt elfoglalva. Regnar szívében valami különleges érzés futott át. Érezte hogy elpirul, de ezt a bornak tulajdonította amit eddig elfogyasztott. Sohasem hitte volna hogy egy nőt ílyen gyönyörűnek fog találni. Elkáromkodta magát önmagában mikor eszébe jutott a törpe aki az asztalánál ül és épp hozzá beszél míg ő csak bámúlja a csodás zenész leányt.

- Mi van veled pap? - kérdezte Rogan

- Õ semmi, semmi - majd a poharára fókuszálta figyelmét, hogy kirázza a szépséges leány képét a fejéből. -csak elgondolkoztam.

- Ja, ez az új lány mi? Mióta itt van Lady Archan szinte allig dugta ki a hegyes fülét a tornyából.

Regnar újra a leányra nézett, megpróbált koncentrálni de nem bírt.

- Csodálatos...an zenél, úgye? - próbálta elterelni gondolatait de nem ment. Szemei rátapadtak a lányra, fantáziája beindult. Vad és érzéki dolgok jelentek meg lelki szemei előtt, míg a lány énekelt.

- Bocsáss meg barátom - szólt oda a törpének és felállt. - a fejembe szált az ital kimegyek kicsit kiszellőztetni.

Majd elindult az ajtó felé. Majd intett a számára is észrevehetetlen enoszukei harcművésznek csak tippelte hogy ott lehet. Agya csak akkor fogta fel, hogy ott van mikor az visszonozta köszöntését. Majd elérte az ajtót.

- Nyílj ki. - hangzott az ismerős parancs.

[Taxen]

Az ember kicsit szokatlanul nezte a voros borkabatos alakot, ki mindig az o, es a no beszelgeteset nezte. Majd egy ido utan kiment a fogadobol. Nem tudta, hogy miert.

-Mondja holgyem-szolt a nohoz ferfi-Mi lenne, ha nem csak egy-egy dala kozott beszelnenk, hanem ha letenne gy kis idore a hangszert, es beszelgetnenk egy kicsit?

Nemtudta, hogy miert szerette volna ezt. Talan azert, mert kivancsi volt nehany dologra. De hogy legutoljara mikor kert ilyet...raadasul egy holgytol. Remelte, hogy a no beleegyez majd. Erzett valamit a no irant. O maga sem tudta, hogy mit. Lehet, hogy szeretdt, esetleg kivancsisag? Talan gyulolet, mert a mestere szerint ez a no olte meg a csaladjat? Esetleg mindezek kevereke? Remelte, hogy majd megtalalja a valaszat...

[The Eternal Crow Hero]

Regnar a liget felé sétált ahol Lady Archan tornya áll. Néhány bagoly szállt el a feje fölött. Lassan sétált a parkban, majd útját az aréna felé irányította. A csillagokat nézte és Sogron útjáról elmélkedett, és a nőről aki megérintette.

[tanacsado]

Ajto nyilt. Egy posztonadrag, posztofelsot, es csuklyat viselo alak lepett be azon. A pultos fele vette az iranyt. Szallast kert, kapott is. Csak ugy, mint ennivalot. Egy tal minden finomsagot vittek neki enni. Volt rajta gyumolcs, zoldseg, es sajat raceptje alapjan keszul etek volt meg a tanyeron. Az etel kup alaku volt, meleg, zaftos, es csotesztakbol volt felepitve. Finomnak latszott. A vendeg egy arnyekos sarokban foglalt helyet. Lehajtotta a csuklyat a fejerol. A kek szinu szemei szinte vilagitottak a sotetben... Erdeklodve figyelte a vendegeket...

Kozben megerkezett a felszolgalolany altal kihozott innivalo is, egy gyonyoruen diszitett agyag-kancsoban.

[Sneer]

A bagoly keletről érkezett. A kis ligetben álló varázslótoronyhoz repült. A Lady éppen egy varázstekercset készített. Értő kezekkel rótta a a rúnákat a pergamenre. A bagoly a nyitott ablakon berepült a szobába majd az ágyon landolt. A varázslónő először befejezte a munkáját majd a madárral kezdett el foglakozni.

[Madovick]

Nyílik a fogadó ajtaja. Egy megtermett, középkorú férfi lép be rajta. Egyszerű incognot visel, szürke szemével egy megvető pillantást vet az ajtó mellett álló szukéra, majd a pulthoz sétál. Rövid, szürke haj, szürke szem, határozott vonások. Egy kyr-származék. Hosszasan tanulmányozza a pult felett álló szöveget, aztán Roninhoz fordul.

[The Eternal Crow Hero]

- Üdv neked is Lady úgy hallotam mostanában keveset jársz a tornyodon kívül. - fordult a lány felé a férfi.

- Hát igen Ronin új zenésze helyettem is játszik így hát én már csak játszani járok le. De most szeretnélek megkérni valamire. - mondta a lány. - Válalnál egy munkát nekem, egy barátom érdekében?

- Természetesen hölgyem - szólt udvariasan Regnar - mi lenne az?

- Ó semmiség az egész egy ilyen tapasztalt embernek mint te, és szerintem nem leszel egyedül. - mosolyodott el a lány

- Igen - türelmetlenkedett a férfi.

- Hát néhány katonát kellene megtréfálni, néhány shadonit.

- Egy jó tréfában mindig benne vagyok és kik lesznek a többiek?

- Még nem tudom de a fogadóban majd kiderül. - szólt a lány és belekarolva a férfiba elindult a fogadó felé.

[Lord Rufus]

Kivágódott a fogadó ajtaja... ma már a harmadik férfi lépett be rajta... míg az előző kettő sokkal inkább tűnt bölcsnek, ő határozottan harcosnak látszott... erre utalt az általa hordott suvickolt félvért, s az övére szíjazott hatalmas kard... övcsatja és a bross is, ami vörös köpenyét fogta meg, szintén aranyból készült... szeme barna, haja szintén, enyhén szétálló, tüskés... lépéseiből árad a nemesi mivolt, de nem a gőg... a bárpulthoz lép, nem törődik a rászegeződő szemekkel... az imént belépett férfi mellé telepszik, biccent felé, majd elgondolkozva ül... talán a kocsmárost várja, hogy felvegye a rendelését... nem rendbontani jött, de azt fenntartani... s megvédeni hazája, a messzi, de gyönyörű Shadon becsületét és hírnevét...

[Sneer]

Ronin a kyr-származék fele fordul:-Jó napot uram.Mivel szolgálhatok?-Azon gondolkodik közben ,hogy délen látta meg a napvilágot vendége vagy a messzi északról vetődött ide.Int Napsugárnak hogy foglakozzon a shadoni nemessel.A lány előveszi legkedvesebb modorát és a shadoni etikettnek megfelelően kicsit lehajtott fejjel szólal meg:-Jó uram üdvözöljük fogadónkban!Örülünk hogy betért hozzánk.Mivel szolgálhatok?

Kami no Hida megjegyzi magának az incognót viselő férfi tekintetét.A parancsnokláshoz szokott tekintetből egyenes következtetés, hogy ez az ember, ha bajt akar az véres lesz.

Horkan Tósjoci két társával érkezik a talponállóból.Kidüllesztett mellel robognak végig a termen mintha övék lenne a fogadó.A lőrétől megerősődve amit egész délután iszogattak pofátlanul odaállítanak az árnyékos sarokban üldögélő férfihoz.A kékszemű férfi rájuknéz.Horkan viszi a szót:-Üdv jóember!Van kedve kártyázni?-eközben társa elvesz eg almát a tálcáról és jó izűen beleharap.

-Nyílj ki!-erőteljes női hang halatszik kintről.Kart karba öltve lép be a fogadó részbe a varázslónő és Regan.A törpe asztalához indulnak.A shadoni láttán gondterhelt kifejezés ül.a nő arcára Mikor helyet foglalnak Ronin fejében egy kérés formálódik a Lady részéről.Tudd meg milyen viszonyban van a Kobzos grófjával!200 emberével útban van ide.Hajnalra itt lesznek!

[Madovick]

-Egy kupica jó toroni pálinkát, Shikkatot, ha van.-Válaszol a toroni kurtán, majd folytatja:- És egy szobát. Hosszú út van mögöttem.

Ahogy leveti incognóját, kivillannak izmai. Nem csekély erő feszül a karjaiban.

[Lord Rufus]

Shadon lovagja illendően válaszol a lánynak:

- Semmi különöset... vizük van?

a lány döbbent tekintetével nem törődve a sarok felé fordul... ha verekedésbe fajulna, ő bizonyosan közbe fog lépni... nem kedvelte a verekedéseket, nem kedvelte az ittasakat sem... és azt sem, hogy tőle senki nem kérdezte meg, hogy mit is óhajt...