Jump to content
Kalandozok.hu - M.A.G.U.S. Szerepjáték

AZ IDŐJÓS IRÁNYMUTATÁSA

"Az Isteneknek tett szolgálatod viszonzása képpen megnevezheted a nékem rendelt száz esztendő bármely napját, továbbá rábökhetsz az alant kihajtogatott térképre. Én pedig - a legjobb tudásom szerint - részletekbe menően a tudtodra adom, akkor és ottan milyen időjárás várható."
- Noir öröklátó főpapja, Erion

A JÓSLAT SZAVAI

ÓRÁNKÉNTI ADATOK

ÓRÁK
0
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
NAPSZAK
HŐMÉRSÉKLET
CSAPADÉK
FELHŐZET
SZÉLERŐSSÉG
SZÉLIRÁNY
ÁRAPÁLY (a)

NAPI ADATOK

NAPI HŐMÉRSÉKLET (ks)
FELHŐZET
SZÉLERŐSSÉG (m/ó)
NAPKELTE/NAPNYUGTA
URALKODÓ SZÉLIRÁNY
KÉK HOLD KELTE/NYUGTA
CSAPADÉK MENNYISÉG (p)
VÖRÖS HOLD KELTE/NYUGTA
CSAPADÉK TÍPUS
KÉK HOLD FÁZISA
JELENSÉG
VÖRÖS HOLD FÁZISA

MÉRTÉKEGYSÉGEK

  • ks: kahrei skála (°C)
  • m/ó: ynevi mérföld óránként (km/h)
  • p: pint (l, mm)
  • a: arasz (dm)
KRAD ÚTMUTATÁSA - magyarázó szavak a tudásra szomjazóknak
Tér

A Satralis, ahogyan a planétát korok óta nevezik az emberi nem tagjai, három kontinenssel rendelkezik. Méretük alapján sorrendben szólítva Ynev, Calowyn és Anvaria névvel szokás illetni ezeket. Utóbbiak földjét, ha egyáltalán már hallottál róluk, valószínűleg te sosem fogod taposni. Szóval azokra kár is most szót vesztegetni. A figyelmed ezúttal úgyis honunk, Ynev felé fordul.

Nos, a Sigranomoi egyetem kartográfusai a kontinens területét mostanság hetvenmillió négyzetmérföldnek becsülik. A leghosszabb kelet-nyugat irányú kiterjedése közel nyolcezer, míg az észak-déli több mint tizenkétezer mérföld. A viszonyításhoz képest, hogy ne csupán semmitmondó számokkal traktáljalak, előbbit öt teljes nap, míg utóbbit másfél hét alatt tehetné meg kikövezett úton a legsebesebb yllinori lovasfutár, persze sosem fáradó váltott lovak nyergében. Aki ült már meg vágtában egyet is Chei király méneséből, az tudhatja, mit is jelenthet ez. A legsebesebb briggel, ha az égiek megóvják azt minden tengeri veszedelemtől és mindvégig jó szelet ádnak neki, úgy kilencven nap szükségeltetne hozzá, hogy e kontinenst, az északi Beriquel szigetét nem megkerülve, kikötés nélkül toronyiránt körülhajózza a hajó kapitánya.

Ynev legmagasabb pontja, ahonnét ember még sosem tért vissza, a Sheralban található és több mint tizenkétezer láb magasba tör az óceánok mindenkori szintje fölé. Mint láthatod, ezek után már nehéz is felfogni, milyen hatalmasak e kontinens méretei.

Idő

Azzal talán még neked sem mondok újat, hogy egy satralisi esztendő éppen 620 napot tesz ki, amely napok egyenként húsz órából állnak. A pyarroni naptár szerint egy hetet öt, míg egy hónapot húsz ilyen nap tesz ki. Ha a számok misztikumában nem jeleskednél elárulom, hogy egyetlen esztendő így harmincegy hónapból vagy éppen százhuszonnégy hétből áll.

Az idő folyása azonban felettébb érdekes jószág. Néked nem kellene tudnod, de Pyarron térmágusai már bebizonyították, hogy Yneven a fényhozó Napnak a keleti távolból való felbukkanása nem egyszerre történik. Minél keletebbre jár a halandó, annál korábban érkezik meg hozzá a napfelkelte és értelemszerűen annál korábban tapasztalja meg annak nyugtát is. Ha a végleteket nézzük, úgy kijelenthetjük, hogy a kontinens legnyugatibb pontján szinte percre pontosan négy órával később kel a nap, mint a legkeletibb csücskében. Ez az Eriontól százötven mérföldre északra futó egyenlítő mentén haladva száz mérföldenként pontosan három perc eltérést jelent.

Jóslás

E jóslatok Noir kegyéből a múltba és a jövőbe is egyaránt egy-egy emberöltőnyi időtartamra tejednek ki. Ennek folyományaként a P.sz. 3650-es esztendőtől kezdődően a 3749-es év legutolsó napjáig lehet jóslatért folyamodni. Ahogy azt magad is tapasztaltad, a kontinens minden talpalatnyi pontjáról, de még a környező óceánok vizeiről is kaphatsz útbaigazítást. Ám, mivel Ynev kiterjedése hatalmas és az előtted fekvő térkép hozzá képest csekély, még a sastollal tett bökés is egy félnapnyi járóföldet felölelő területet érinthet. A könnyebb érthetőség kedvéért ezt értsd úgy, hogy szemeink kérésedre a térképen akkora helyet vizslatnak, mint amekkorát azon lefed egy közepes várost jelölő pajzs mérete. Persze azt sosem szabad feledned, hogy az Istenek szeszélye és a halandók ténykedése innét kifürkészhetetlen. Ennek okán nem egyszer előfordult már, hogy a jóslatban megfogalmazott vízió részben vagy egészben nagyon-nagyon távol állott a tapasztalt valóságtól.

Időjárás

Ha hinni lehet az ősi apokrifeknek a Satralis a Nagyok megérkezése előtt csupán egy fagyott sziklatömb volt a csillagok közti végtelen térben. Lehet épp ezért esett rá az Ő választásuk. Úgy hihették, itt majd nem bukkan nyomukra az, ami elől menekültek. A Kristályszférákkal teremtették meg a lehetőséget arra, hogy minden ismert teremtmény evilágra születhessék. E szférák egyike gyűjti össze a Nap életadó sugarait. A Satralis egyenlítőjének mentén – és lényegében a sarkokon is - a Nap által közvetített éltető energiák mértéke állandóságot mutat. A planéta Nap körüli útja során viszont erősen elnyújtott pályán bolyong. Lényegében ez okozza mindenütt az évszakok egyidejű váltakozását. Tán még számodra is megérthető, hogy a Satralison, annak útja során, a Naptól való legtávolabbi tartózkodásakor van tél. A naphoz közelítő negyed a tavasz ideje, míg a legközelebbi időszak alatt érkeznek el a nyár hónapjai. A záró negyed során, amikor is a Satralis távolodóban van, köszönt be mindenütt az ősz.

Megfigyeléseink alapján azért ezen, mint legfontosabb tényezőn túl, más dolgok is hatással vannak az időjárás alakulására. Ilyenek például a kontinens arculata, az élővilága, a mágikus ráhatások illetve mint leggyakrabban tapasztalt tényező, a minden eldöntő Isteni akarat.

Mértékegységek

Amennyiben feltétlen híve vagy Kradnak, azaz mindennél jobban vágyod a tudást, a jóslat által közvetített részletek pontos megértéséhez nélkülözhetetlen, hogy néhány szót szóljak az abban előforduló mértékegységekről. A hőmérséklet kapcsán szóba fog kerülni a kahrei skála (ks). Az alig egy emberöltővel ezelőtt megalkotott mértékegységet az Elátkozott Vidéken termő derogar fa gyökerének különleges képessége hívta életre. A gyökérzet színe mindenkor a környezet hőmérsékletétől függ. Gilron kahrei követői ezt kihasználva megalkottak egy szín palettát. Ott, ahol a víz megfagy, e fa színe mélykék, míg ahol felforr, ott tűzvörösben játszik. E tartományon belül a paletta száz színárnyalatot tartalmaz. Ennek segítségével könnyen leírható az adott pillanatra jellemző hőmérséklet.

A csapadék mérése kapcsán az egy négyzetlábra aláhulló víz mennyiségét szokás mérni. Erre leginkább a pint (p) alkalmatos, amely a veder tized részének felel meg.

A szélerősségnél arról a mérföldben megadott távolságról (m/ó) ejtünk szót, amennyit a szélre bízott pihe egy óra alatt képes volna annak hátán megtenni.

Az árapály során említésre kerülő arasz (a), a láb egy tized részének megfelelő hosszúság, mely a tengerszint változását hivatott szemléltetni a napi átlagos vízszinthez képest.

Hőmérséklet

Az egyik legnehezebb feladat számomra a jóslatban szereplő hőmérséklet jellemzése. Mivel tisztában vagyok vele, hogy te eddig a kontinens mely részén tengetted mindennapjaidat, talán az lesz a legmegfelelőbb, ha a nálatok tapasztalt viszonyokhoz képest próbálom érzékeltetni, melyik érték mit is jelent valójában. A fagypont, azaz 0 ks körüli érték esetén deres hőmérsékletről beszélünk. Nagyon hidegről 3 ks, míg csípős hidegről 6 ks környékén szólunk. Borzongatóan hideg időt jelent a 9 ks, melytől csak egy lépcsőfokkal enyhébb az igen hűvös időjárás. A 15 ks-t jobbára hűvösnek érzékeled, míg a 18 ks egyeseknek már csupán hűs. A kellemesen langyos idő 21 ks környékén tapasztalható, amelyet egy lépéssel múl felül a langymeleg hőmérséklet. Valódi meleget 27 ks-nél érzünk, mely aztán igen melegre vált. Ennek következő két lépcsőfoka a fullasztó meleg illetve a tikkasztó forróság. Az utóbbi, 36 ks körüli érzetét 39 ks-nél felváltja a perzselő forróság, amelynél aztán már csak a pokoli forróság jelent nagyobb hőséget.

Amennyiben a fagypont alatti érzeteket vizslatjuk, úgy némileg nagyobb lépésekben kell haladnunk. Itt -2 ks esetén fagyos hőérzetről, míg -6 esetén már igen fagyos viszonyokról beszélhetünk. Ez -11 ks-től keményen, majd -16-nál már borzasztóan fagyosra változik. E fagy -21 alatt dermesztővé, illetve -26-nál csontig hatolóvá válik. Amikor pedig alulmúlja a -31 ks-t, már pokolian fagyos hőmérsékletről beszélünk.

Szél

A szelek irányát égtájak szerint határozzuk meg, amely azt adja a tudtunkra, hogy várhatóan mely égtáj felől fú a szél.

A szelek erősségének minősítését az Ifini Hajóscéhek Nagykönyve által leírt fogalmakkal tudom érzékeltetni számodra. Nos, ha a szél értéke 1 és 5 m/ó között van, akkor alig érzékelhető szellőt tapasztalhatsz, ami a kéményből felszálló füstöt gyengén ringatja, vagy a fák néhány levelét rezgeti. Ilyenkor az állóvizek felszínén is csak apró fodrok játszanak.

Könnyű szellő, azaz 6-11 m/ó esetén, a füst már erősen ingadozik és a levelek is erősen mocorognak, míg a rövid és lapos hullámok halk csobogást hallatnak a hajók oldalán.

Amikor a 12-19 m/ó esetén beköszönt a gyenge szél, az a fák leveleit az már erősen rázza. A zászló már lobog az árbocon, a hajó pedig enyhén megdől az olykor fehér tarajos hullámok ostromától.

Mérséklet szélről 20 és 28 közt beszélünk, amikor már a fák gallyai is mind mocorognak és a hosszú hullámok fején már kivétel nélkül fehér taraj jelenik meg.

Az élénk szélben, amelyről 38 m/ó-ig szólhatunk, már a zúgó lombkorona ágai is mozognak, a zászló szigorúan egy irányba lobog és a szemet bántón ostromló szél erősen megdönti a hajókat.

A 39-49 m/ó értékek esetén erős szél tapasztalható. A fák legvastagabb ágai is hajladoznak, sőt róluk több levél is útjára indul. A zászló szinte áll, a hullámhegyek taraja habosan átbukik és már a szél is fütyül a kötélzeten.

Az igen erős szélben, azaz mikor a jóslat 50-61 m/ó-ról szól, a gyengébb fák törzsei is meghajlanak, a kisebb gallyak letörnek, a napszítta zászló elszakad. A habos hullámok taraját a szél az arcodba vágja.

Amikor a szél erőssége eléri a 62-74 m/ó tartományt, már viharos szélről beszélünk. Ilyenkor már a fák nagyobb ágai is letörhetnek, a vitorlát megtépi a szél és a hosszú hullámhegyek közt, kisebb és fodros hullámok tajtékzanak.

A valódi vihar 75 m/ó-nál érkezik meg. Ilyenkor a gyengébb fák kidőlnek és a házak tetőzete is ostrom alá kerül. Szinte az egész vízfelület „porzik” és a még szabad vízen lévő kisebb hajók is felborulnak.

A 89-102 m/ó esetén már szélvész kerekedik. A legnagyobb fák is megadhatják magukat, a házak tetőzete nyom nélkül tovaszállhat és a szél még a hullámok taraját is letépi.

Az orkán 103 és 117 m/ó esetén érkezik és akár egész erdőket és falvakat tesz semmivé, tengerjárókat küldhet hullámsírba.

A hurrikán ezt követi, és ha ott leszel, leírásom nélkül is tudni fogod, hogy éppen azt tapasztalod meg. A holnap pedig már sosem fog rád virradni.

Csapadék

Kontinensünk földjén jobbára öt formában hull alá az égi áldás. Ezek közül, talán most neked sem mondok újat, a két leggyakoribb az eső és a havazás. Változékony időjárás esetén ezek átmenetével, azaz a havas esővel is bizton találkoztál már. Ezeken túl előfordulhat még jégeső, amely a melegebb évszakok sajátossága. Szintén szót érdemel még a hódara illetve az ónos - más néven fagyott - eső, amelyek előfordulásához a fagyos idő közelsége a legfőbb előfeltétel.

Sokkalta érdekesebb kérdés a csapadék mennyisége. Amint azt a mértékegységeknél már elmondtam, itt az egy négyzetlábra jutó víz mennyiségét szokás mérni, mégpedig pintben kifejezve. Ez azt jelenti, hogy amikor egy pintnyi víz jut egy négyzetlábra, akkor egy köröm vastagságnyi víz borít mindent. Tíz pint esetén már ujjnyi vízről, száz pintnél pedig már arasznyi vízmagasságról beszélünk. Fontos felhívnom rá a figyelmedet, hogy az égből aláhulló friss porhó az esőnél tízszer vastagabb leplet képez a földeken, azaz egy pintnyi hóként érkező csapadék ujjnyi vastag hóréteget jelent.

A csapadék mennyiségének viszonyításához talán az a legegyszerűbb megközelítés, ha az egy óra alatt, egyenletes ütemben lehulló eső mennyiségét próbálom minősíteni számodra. Persze azt sose feledd, hogy a való életben akár töredék ennyi idő alatt is lehullhat az adott órára jósolt csapadék.

Amikor 0,1 pint alatti értékekről esik szó, azt permetnek tekinthetjük.

Amennyiben 1 pintnél kevesebb eső hullik az egy óra alatt, azt szitáló esőnek nevezzük. Ideális arra, hogy elverje az út porát és némi felfrissülést hozzon.

Ha 1 és 3 pint közti csapadék hull alá, akkor szemerkélő esőről beszélünk. Az elázás ellen már egy terebélyesebb fa koronája is megfelelő védelmet nyújt. Ám a szabad ég alatt a köpeny és kabát is hamar átázhat. A záporozó esőcseppek ilyenkor már jól hallhatók.

A 3-6 pintnél áztató esőről beszélünk. Ez, azon túl, hogy pillanatok alatt bőrig ázol, már a látótávolságot is érezhetően rontja.

Bőséges esőről óránkénti 6-15 pint esetén beszélünk. Az útszéli árkok perc alatt megtelnek, a talaj csak nehezen nyeli el az égi áldást.

Felhőszakadás-szerű esővel 15-30 pint közt találkozhatsz. Ilyen esetben pár lépésnél távolabb már nem is látsz, az eső moraja még a közeli beszélő szavait is képes elnyomni.

Felhőszakadás esetén, amely 30-60 pint esetén tapasztalható, percek múltán már bokáig érő vízben kell gázolnod. A vízfolyások is hamar kiléphetnek a medrükből. Minden élő menedéket keres az égi áldás elől.

Özönvízről 60 pint felett ejthetünk szót. Ilyen esetben egy nap alatt több eső hullhat alá, mint más helyeken egy egész év során. Amerre a víz utat talál magának, elragad mindent, ami az útjába kerül.

Felhőzet

Amikor az égen úszó fellegekről kell szólnom, mindenki a fellegek mennyiségével kapcsolatos kérdésekkel ostromol. A könnyebb megértés érdekében én egy felhőmentes és hat felhős kategóriát szoktam felemlegetni. A felhőmentes, tiszta égbolttal járó a nulladik kategória. E felett az egyes kategóriák mind több és több felhőt jelölnek az égen. Az első kategóriánál alig van itt-ott egy-egy elszórt felhőfoszlány. A másodiknál már fele-fel arányban osztoznak az égbolton a felhők s a tiszta égbolt. A harmadik az utolsó olyan, amikor még olykor előbukkannak az ég vándorai, de itt már kétszer annyi helyet követelnek meg maguknak a fellegek. A negyedik kategóriától kezdődően összefüggő felhőzetről beszélünk, amelynek vastagsága viszont ekkor még csak csekély, s így a nap fénye könnyedén átüt rajta, illetve éjszakánként a holdak is átszínezhetik a fátylát. Az ötödik kategória már vastag és összefüggő felhőzetet jelöl. Ezen már csupán a nap fényének ereje képes átszüremleni. A legutolsó, azaz a hatodik kategória masszív és sötét felhőzetet jelöl, amely gyakorta a viharos idő vagy komoly csapadék közeledtét jelöli.

Nap és Holdak

Biztos vagyok benne, hogy gyermekkorodban te is hallottad a Nap és a holdak meséjét. Ez a három égi vándor a Nap, a Vörös és a Kék Hold ilyen sorrendben az idők kezdete óta követi egymást az égbolton. Ahogy a mesében is hallhattad, a Nap sosem tűri meg a másik kettőt maga mellett. A Kék Holdat, ha jöttekor fenn van épp, kisápasztja az égboltról. Míg a Vöröset csak akkor engedi előtűnni, ha ő maga már nyugovóra tért. A két testvér azonban, ha csak rövid időre is, de jól megfér egymás mellett az éjszaka egén. Talán eddig nem hallottad, de jómagam már olvastam felőle, hogy ha a sarkok felé elég messzire utazunk, bizony megtörténhet, hogy az év bizonyos szakában egyik vagy akár mindkét hold is hosszú időre száműzetik az égboltról. Illetve az is, hogy a Nap le sem nyugszik, vagy fel sem kel. Szintén ismert tény, hogy a kontinens északi felén a Kék, míg a délin a Vörös Hold követel magának több teret és időt az égbolton lejtett táncához. A mondák szerint is előbbi észak, utóbbi dél várában lakozik, amikor nincsen az égen.

Követve az égi vándorok rendjét, elsőként szóljunk a Nap táncáról. A Satralison téli napfordulónak azt az időpontot nevezzük, amikor annak déli féltekén a legrövidebbek - északon viszont a leghosszabbak - a nappalok. Ez az időpont szinte pontosan egybeesik azzal, amikor otthonunk a Nap körüli útja során a legtávolabbi ponton jár épp, azaz amikor mindenütt tél van. Viszont ennek mentén a nyári napforduló idején jár legközelebb a Naphoz. Ez a nyár ideje. Ekkor a leghosszabbak a nappalok délen, illetve legrövidebbek északon. Így, ez a hosszú nyári esték ideje az északi féltekén. A tavaszi, illetve az őszi napéjegyenlőség is az évszakok alakulása után kapta a nevét. Ezekben az időpontokban a Satralis egészén egyforma a nappalok és éjszakák időtartama, azaz pontosan tíz-tíz óra.

A holdak tánca és arca azonban már jóval bonyolultabb ennél. Jómagam – Krad felkentjeként – éveket áldoztam ennek megértésére. Nos, én bizton állíthatom, hogy a holdak sosem ott vannak épp, ahol mi látjuk őket az égen. Csupán a Kristályszférák vetítik oda képüket a Nagyok akaratából. Ezért látjuk azt, hogy a Vörös Hold útja – hacsak nem a napnyugtával tűnik elő – akkor a délkeleti égbolttól a délnyugatiig tart. Illetve a Kék Hold útja az északkeleti felkelésétől az északnyugati lenyugvásáig tart, feltéve persze, hogy a kelő Nap nem sápasztja ki őt idejekorán az égboltról.

A holdak arcának alakulása, mit felénk mutatnak, némileg könnyebben megjegyezhető. Ynev minden pontján mindenkor ugyanazt az arcukat mutatják, amely előbb megtelik aztán elfogy, de csupán azért, hogy utána ismét megtelhessen. Egy teljes arcváltozáshoz a Vörös Hold esetében húsz, a Kék Holdnál huszonnégy nap szükségeltetik. Mi, akik a csillagászatban járatosak vagyunk, az újhold és a telihold közötti váltakozást tizedekre szoktuk osztani. Sőt, a karéj alakjából azt is könnyedén megállapítjuk, hogy fogyó vagy növő holdat szemlélünk az égen. Bár ehhez nem hátrány, ha tudjuk, Ynevről épp honnét is tekintünk fel az éjszakai égre.

Árapály

A tengerek mentén az istenek szeszélye szerint járnak a vizek. Napjában két alkalommal van apály és szintúgy kétszer dagály. A napközbeni dagály mindig nagyobb, mint az éjszakai vörös dagály, amely jobbára a Vörös Hold ideje alatt következik be. Ez a különbség a napi két apály esetében is törvényszerű. Itt a hajnali vagy kék apály jóval túlszárnyalja a délutánkor érkezőt. Átlagos vízmagasságról az egyenlítő közelében napkelte és napnyugta órájába beszélhetünk. A kontinens hajósai azt is megfigyelték már, hogy az egyenlítőtől észak felé haladva egyre korábban jön el a tetőzés ideje, még a déli féltekén ez, és persze minden más is, egyre későbbre tolódik.

Általánosságban elmondható, hogy óceánok partján sokkalta nagyobb a különbség az apály és a dagály idején mutatott tengerszintek között, mint a tengerek esetében. Szintén növeli a különbséget, ha az egyik vagy másik hold arca közeledik az új vagy telihold éjszakájához. Az is jól megfigyelhető, hogy a nyári napforduló közelségében is jelentősebb az árapály, míg a téli napforduló idején az érezhetően csekélyebb mértékű. Persze a legmeghatározóbb, ami az árapály mértékét illeti, az az Istenek akarata. Hiszen kontinens szerte vannak olyan részek, ahol e jelenség mértéke kiugróan magasnak, vagy épp feltűnően csekélynek mondható.

Jelenségek

Ynev földjét tapodva olykor egyéb időjárási jelenségekkel is találkozhat a halandó. Ezek, ha a jóslatban említésre is kerülnek, gyakorta csak rövid, azaz nem feltétlenül az egész napra kiterjedő események. Erejük vagy mértékük még egy adott fajtán belül is igen sokszínű lehet. Mégis a jóslatban leírt napra meghatározóak lehetnek és gyakran nagyon fontos figyelembe venned őket.

Köd és páraköd. Egyes vidékeken ez, másutt az a meghatározó. Az egyszeri szemlélő gyakorta azt sem tudja, mi a különbség e kettő között, hiszen mindennapjaira – és itt nem is téved nagyot – ugyanolyan hatással van mindkettő. Nos, ha te vágyod a tudást, akkor elárulom, a ködre egyféle alászálló felhőként érdemes tekintenünk és jobbára hűvös idő esetén találkozunk vele. A páraköd ellenben a meleg éghajlat sajátja és többnyire alulról, a nedves talaj irányából kezd összesűrűsödni.

Villámlás. Ismerve szülőföldedet, biztos vagyok abban, hogy már hallottál égzengést és láttál cikázó villámokat. Sőt, talán azt is tudod, hogy Arel nyilai olykor csak a viharfelhők sűrűjében járják táncukat, azaz a földet tapodó halandóknak ilyenkor nincs sok félnivalójuk az Istennő szeszélyétől.

Forgószél. A kontinens egyes részein még sosem hallottak felőle. A feljegyzésekből tudom, hogy inkább a középső területeken, a térítőktől a Sheral felé eső vidékeken honos jelenségek ezek. Hatalmuk mindenkor attól függ, mennyire sebes szelek róják bennük őrült táncukat.

Lavina. A hóval terhes hegyoldalak pusztító urai a lavinák. Azt, hogy mikor kezdenek gyilkos rohanásba a völgyek felé, és hogy kit s mit ragadnak magukkal, csupán az égiek tudhatják előre.

Földcsuszamlás. Jobbára kiadós esőzés alkalmával, illetve a magasabb hegyekben olvadás idején találkozhat a balszerencsés utazó földcsuszamlással. A nép körében előbbit sárlavinaként, utóbbit sziklaomlásként szokás a szerencsés túlélők közt emlegetni.

Mágikus vihar. A rendfőnököm ifjú éveiben a mágikus viharokat kutatta. A harminc esztendő során jó kétszáz típusát írta össze és rendszerezte. Szinte kivétel nélkül erős szélmozgás kíséri vagy előzi meg őket. Aki távol marad tőlük, sokszor azt hiheti, hogy közönséges vihart került el. Mágikus voltára kétségtelen és gyakori bizonyítékképpen a különféle színű villámok szolgálnak, melyek sokszor az adott vihartípus szerint egyedi színben játszanak, esetleg sajátos formát öltenek. Leginkább a mágikusan potens vidékeken fordulnak elő. Másfelől viszont az ilyen helyeken, pár kivételtől eltekintve, a bekövetkező viharok kisebb hatásúak, mondhatni kevéssé hevesek, veszélyesek. Mondanék is néhány példát, mert a haladók többsége - nagy szerencséjére! -, sosem tapasztalja meg rettegett hatásukat. Az Elátkozott vidéken gyakori Krommus a temetetlen holtak testébe idéz gonosz lelket, míg a Yhtnas Kronochus nevezetű idővihar az ötödkor mágikus csatározásait hozza véres közelségbe. A Keleti óceánon tomboló Orzóknak tucatnyi fajtája létezik, melyek a partvidéki és a hajós népek életét keserítik meg. A Niarében rettegett Daoqie pedig egyszerűen csak magával ragadja a beléjük keveredők asztráltestét. Szót kell még ejtenünk a kevésbé veszedelmes viharformákról is, mint például az Elfendelt alkotó félszigeten előforduló Yssa Lar, amely füves mezőkből pár óra alatt áthatolhatatlan rengeteget varázsol. Illetve a shadoni Felföldön tomboló Borre Mahas, amely minden működő varázslatot és mágikus potenciált magába szív.

Földrengés. Ynev teste, senki nem tudja miért, olykor megborzong. Ám ettől a borzongástól a rajta tenyésző parányok sorsa gyakorta rosszra fordul. Komoly magiszterek állítják, ha ez a tengerek alatt történik, hatalmas hullámzás veszi kezdetét.

Vulkánkitörés. Olykor a kontinens teste felhasad és Sogron szolgáinak nagy megelégedésére forró vére a felszínre tódul. Hihetitek, hogy ez csupán a hegyek csúcsán szokott megtörténni, ám ez nem így van. Én a saját szememmel láttam egyszer a Quiron déli partjainál, hogy eképpen új sziget született a forrongó habok közül.

Szárazvihar. Kizárólag Ibara földjén előforduló égi jelenség, talán mágikus vihar, melyet a helyiek az El Dzsiah névvel illetnek. Felelőssége megkérdőjelezhetetlen a sivatag kialakulásában, hiszen közel nyíllövésnyi magasságban elragadja a felhőkből aláhulló esőcseppeket, amelyek állítólag Ynev egy másik pontján hullanak tovább.

Jéghegyek. Mivel az óceánok vizének megfagyásához - 2 ks alatti hőmérséklet szükségeltetik, az óceánok déli és északi végeinél találkozhatnak legtöbbet a szerencsétlen hajósok ezekkel a veszedelmes jégtömbökkel. Halálos csendben, ám szinte sosem magányosan róják baljóslatú útjukat. A tapasztalt kapitányok tudják, víz alatti részük akár tízszer akkora is lehet, mint ami kikandikál a habok közül. Szóval jobban járnak, ha messzire elkerülik őket, hiszen még a melegebb áramlatoknak is hetekbe telik, hogy e rettegett tömböket végképp magukba olvasszák.

×