G. Hamilton

Líthas!

Na szóval...

Nem sokat tudok mesélni mert csupán röpke 4-5 órát töltöttem a találkozón( megjegyzem, a buszon hagyott pénztárcám után eredtem, ami később természetesen nem lett meg :wink: ).

Én azért mentem le mert megszerettem volna ismerni azokat akikkel nap mint nap "beszélek". Nem kellett csalódnom. Mindenki nagyon jó fej és egy nagyon jó társaság gyűlt össze Gánton.A hangulat is jó volt( annak ellenére hogy kevesen voltak ). Minden esetre egy nagy élmény volt megismerni titeket.

Üdv: George Hamilton

Ui: Gyilkos Mókus

Líthas!

Gangler: Az én részemről rendben lenne a dolog. Glendowerrel még megbeszélem és jövő héten ,legkésőbb hétfő este értesítelek arról ,hogy hogy döntöttünk. Ja és szeretném ha mondanátok egy összeget, hogy úgy mégis mennyibe kerülne nekünk az az egy éjszaka( Mert akkor úgy készülünk anyagiakkal).

Üdv: George Hamilton

Líthas!

Tudom sovány vígasz de én és T.R. Glendower az első nap lenézünk. Ha gondoljátok beállhatunk játszani is. Ha esetleg szükség lenne ránk írjatok.

Üdv:George Hamilton

Búcsúlevél

Nyakamon a hurok

A faágra tekert halál

Nemsokára menni fogok

Remélem valaki e levélre rátalál.

Szándékom nem kétség

Bár a haláltól még én is félek

De belülről késztet valamilyen érzés

Melynek ha nem teszek eleget, megperzsel, eléget.

Sok fájdalom mi a szívemet nyomja

A bánat felemészti lelkem

Segíteni csak a halál tud rajtam

A rettegés nyomorba dönti testem.

Szemem a távolba mered

A szél a hajamba tép

Toll, papír, remegő kéz

Viszlát élet! Jöjjön hát a vég!

Zűrzavar II

Kezemben a kard

Élet és halál ura

Éltető erő, harc

Pengéjét vér borítja.

Család!

Kik hevernek előttem a földön

Halál!

Meg kellett őket ölnöm

Élet!

Az kell, hogy én is éljek

Rettenet!

Az őrület melytől annyira félek.

Végzet!

Mely engem is elérhet

Képek!

Melyeket az idő rongyosra tépett.

Vér!

Mely mindenhol borít

Tény!

Valami belül szorít.

Szabadság!

Nyomorba élni szörnyű

Ravaszság!

Szemek elől elrejtőzni nem könnyű.

Múlt!

Mely kísért egy életen keresztül

Kiút!

Mely nincs ebből az egészből.

Kérdések!

Mit is ér az élet?

Enyészet!

Mely egyszer felemészt majd téged.

Gondolatok sora

Felesleges élnem?!

Rájöttem az ember ostoba

Várom mikor jön a végem.

Csata

A várfalon néhány őr áll csak

Éjszaka van az álom mindenkit elnyomott

Nem tudhatják, hogy közeleg az óriási had

Melyet képzett harcosok százezre alkot

Délen a nomádok fosztogatnak

Annyian vannak, hogy számukat megmondani nem lehet

Minden erő rájuk összpontosul, katonáink velük harcolnak

Nem sejtik hogy ez csak elterelő hadművelet

Kránból a sereg már elindult

Utánuk nem marad semmi csak a teljes pusztulás

Egytől egyig mindegyik elvakult

Számukra nem létezik megfutamodás

Elérték már a várat

Mint ezernyi hangya kik egy hernyóra vetik magukat

Nem hagynak mást csak halottakat

Megkezdődött a dúlás , megindult az áradat.

Karaván

A nap megjelenik a látóhatáron

Készül elindulni a karaván

Otthonomba visszavágyom

Bár soha nem látom talán

Asszonyok és gyermekek

Kiknek sorsa rajtunk áll

Az úton legyen mellettünk Kiel

Csapatunk remélem célba talál

De az út hosszú és veszélyes

Barbár hordák várnak ránk

S hogy mindenki elvész lehetséges

Ez az út lesz az utolsó talán

Bízom benne, hogy célba érünk

Ha véget ér a hosszú út

Bízom benne, hogy hazatérünk

S a szenvedés nem a jelen lesz, hanem csak a múlt.

A bárd dala

Csillagos az éjszaka

Szomorúan sír a lant

Messzire hallatszik a bárd dala

Melyet ily későn

Zűrzavar

Ajtó nyílik, ablak rezzen

Nehéz léptek, a padló reccsen

Kard a kézben

Ugrásra késszen

Könyörgések, véres fegyverek

Szívverések, kihűlt testek

Sírhantok a dombon, enyészet

A múlt nyomai, nyugtalan természet

Gyászolók sora, a szél az arcokba tép

Kín az arcokon, kegyetlen vég.

Vámpír II.

Az éj sötétjét kémlelem

Eltakar az árnyék

Ezt a világot már több száz éve ismerem

Kortalanságom mondhatjuk ajándék

Mint az éhező állat

Ki áldozata után kutat

Nézem a várost

És az oda vezető utat

Célom az isteni lakoma

Ez az mi számomra a legtöbbet ér

Melyet nem hagynék ki soha

Az erekben lüktető vér

Erre szomjazom mindennap és minden éjszaka

Az ördögi kör mely soha be nem zárul

Mely csalogat engem a vér szava

Amely hajt lehetek akárhol

Azt kérdezed milyen?

Nem tudod felfogni gyarló agyaddal

Ehhez fogható a világon nincsen

Felér a legnagyobb orgazmussal

A legjobb drog mámorát sem lehet ehhez hasonlítani

Szavakkal elmondani nem lehet

Ezt muszáj érezni

Ez az érzés melyet az ember soha nem feled

Már a falakon belül vagyok

Mintha éjfélt az óra megrendelésre verne

Hangtalanul lopakodom

Elrejt az éj leple

Már látom Õt

Hiba ily késő este az utcán egyedül

Pillanatok alatt a háta mögé kerülök

Az őrület kerekedik rajtam felül

Teste elernyed

Az utca kövén elterül

Én pedig a felhők közt lebegek

Boldogságom az életébe kerül

Mindjárt pirkad

Sietnem kell nem maradhatok

De holnap este új hold

Szerepjáték közben:

Elkaptunk egy 10 fős rablóbandát. Szerencsétleneket megkötöztük szinte mozdulni se tudtak. Első szintű gladiátor:

-Na ezért most biztos sok tappontot kapok! Már csak 10 kell a szintlépéshez!

KM:-Nem!Nem csináltál semmit úgyhogy nincs tappont!

Erre okos gladiátorunk kikötöz egy szerencsétlent és a kezébe nyom egy kardot:

-Harcolj te szemét!!!!

Vámpír

Tengerkék szemébe nézek és elfog a vágy

Szőke fürtjei nyakára hullanak

Gyönyörű nézni ahogy várja a halált

Nem könyörög itt már nincs értelme a szavaknak.

Szomjamat oltom

Nyakán csupán két apró sebet ejtve

Mire gondolhat? Nem tudom

Bűntudatom velem együtt el lett "temetve

Vörös Halál

Az éj leple alatt árny suhan a fák között

Lába nyomán nem terem más csak a halál

Mintha a gonoszság lenne ki emberi testbe költözött

Ki elpusztít mindenkit akire rátalál.

Nem más ő mint a ,, Vörös Halál

Líthas! Az eredeti nevem Szilágyi Dávid.

1986.10.16-án születtem

3 éve játszom rendszeresen M.A.G.U.S.-t

Szeretek verseket+regényeket írni na meg inni

Zenéből jöhet minden

Kinézetemről: Ha láttatok 2 ajtós szekrényt könnyű elképzelni

Lehet még jelentkezni a találkozóra?