Üdvözlet mindenkinek, leírom az én Ynevem milyen.
Fajok; természetesen domináns az ember. Az Elfek akik nem fajtársaik között élnek szembesülnek a problémával, hogy a többi értelmes lény élettartama sokkal rövidebb mint az övéké, ezért ritkán kötődnek személyhez, hiszen több tucat emberöltőt élnek, és pl. húsz pár elvesztése egy életcikluson át még őket is megviselné. Nálam három fajta kiszakadt elf van, a remete, aki a civilizációtól elzárva él egy erdő mélyén. Sokszor nagy tudású lények, főleg történelem, de időnként nyelvek, kultúrák, természettudományuk az asztaluk. Tudásuk okán sokszor segítségére lehetnek a kalandozóknak, de nem egyszerű őket megtalálni, még kevésbé meggyőzni, hogy segítsenek. A másik csoport közelebb él a civilizációhoz, konkrét személyek helyett eszmékhez, rendekhez vagy házakhoz kötődnek. Uralkodók generációk óta nagy becsben tartott tanácsosai, egyetemek professzorai, befolyásos tagjai a társadalomnak, akik nem ritkán külön kis parkkal rendelkeznek a palota vagy az oktatási intézmény kerítésén belül. A harmadik és legritkább a kalandor/kalandozó elf, aki valóban nem kötődik senkihez és semmihez. A félelfek jóval gyakoribbak, de jobbára hányatatott sorsúak, ritkán jönnek normális családból. Egy elf-ember házasság ritka, a félelfek fattyúként, nem ritkán erőszak áldozatául esett elf nők gyermekeknént jönnek világra, vagy alaklami légyottok eredményei. Törpék, az előző kettőnél jóval népesebb faj és Ynev szerte élnek emberek között, hiszen az épített környezetben számos módon tudják kamatoztatni képességeiket. Nálam a törpék NEM irtóznak a hajózástól, sőt kitűnő tengerészek, ellenben a magasságtól, ne adj Isten repüléstől mind kikészülnek, nagy részük tériszonyos. Ork és udvari ork nem külön faj nálam, mindegyikhez az ork értékekt használom, mindössze életmódban van különbség, a szerint, hogy az emberi civilizációban nevelkedett, vagy orkok között. A dzsennek kevesen vannak tiszta vérüek, és soha nem lehet tudni, ki valódi dzsenn, és ki dzsad. Az amundok, khálok igen rtikák. Érdekes színfolt viszont a Wier, akiről szinte soha nem tudja környezete, hogy nem ember.
Kalandozók; Nálam sokkal földközelibbek, mint azt a MAGUS-ban emlegetni szokták. Eleinte nem többek egyszerű utazóknál, a lacsony szinten még a közkatona is ellenfél ha túl erőben van. Nálam nem tudnak lemészárolni egy falut 1. szinten, mert a parasztok túlerőben leverik őket. Persze, ahogy fejlődnek igazi hősökké vállnak, megismerik a nevüket, igazi csapattá formálódnak. Megfigyelésem szerint sokkal nagyobb élmény a játékosoknak, ha apránként jutnak el a kiteljesedéshez, ha megkűzdenek azért, hogy felső körökben adják őket kézről kézre.
Utazás, kereskedelem; A mágikus utazás ritka, mint a fehér holló. Nálam nincsenek tömegjelentek a kapuk terén, nem állnak sorba karavánok, hogy átkelljenek, mi több, ahhoz, hogy valaki használja a térkapu hálózatot nem csak pénz kell. Mivel ezzel mindenféle fizikai akadályt ki lehet játszani, nagyon megnézik, ki mászkálhat keresztül kasul rajtuk. Kellemetlen kérdések, az átlépőkről naplót vezetnek, motozások, stb. Az emberek nagy része hagyományos módon utazik. Nálam Ynevet nem szelik keresztül kasul karavánutak a nem civilizált területeken. Sűrűn lakott helyeken, mint az Északi Szövetség vagy akár a városállamok persze van úthálózat, de nincs a Dwyll Unióból kiépített út Kahréba, vagy a Riegoy öbölhöz, mert nincs akkora forgalom, hogy azt megérje fenntartani. A távolsági szállítás ahol lehetséges vízen történik, pláne a tömegárú, mert olcsóbb, gyorsabb és biztonságosabb. Nincsenek a fél kontinenst átszelő karavánok amelyek gabonát szállítanak, mert egyszerűen nem éri meg. Szárazföldi karavánok csak luxucikkeket szállítanak, a napi megélhetéshez mindent helyben állítanak elő, ahol ez nem lehetséges, ott nincs civilizáció. Még egyszer, ez nem a sűrűn lakott államalakulatokra vonatkozik. Az utazás kihívásokkal jár még a kalandozók számára is, időjárási viszontagságok, megbetegedések, stb.
Sérülések; A MAGUS rendszerében szerintem túl könnyen gyógyulnak, ezért nálam máskép működik a gyógyítás. Pszível nem lehet visszaépíteni az FP-ket, ha azok fizikai sérülésből származnak. A fájdalomérzetet csökkentheti, ezáltal pl. ájulást elkerülheti a karakter, fejfájást meditációval megszüntetheti, de ennyi. Az FP-k kisebb fizikai sérüléseket jelentenek, a seb húzódik, ég, stb. amig meg nem gyógyul, vagy folyamatosan koncentrál a fájdalomcsillapításra, amíg van pszi pontja, vagy az FP veszteség ott van. A papok egy nap maximum 3ÉP-t és 10 FP-t tudnak valakin gyógyítani, annyit képes a test regenerálódni, bármekkora is a pap hatalma. Így a sérülések valóban hátráltatják a csapatot, igyekszenek óvni karaktereik testi épségét. Ha minden nagyobb csatában csak az a cél, hogy ezt éljük túl, utána a pap úgyis mindenkit visszatol max ÉP/FP-re, az nem igazán életszerű és rontja az élményt.
Papok ételteremtése; Ezt a varázslatot is korlátozom, a pap nem etetheti ezzel az egész bandát éjjel nappal, mert Istene ezt nem nézi jó szemmel. Különleges helyzetekben, vagy alkalmakkor, pl. ünnepek, lakodalom, használhatja, de ne ez oldja meg a csapat élelmezését. Nincs Isten amelynek a tanításában olyasmi volna, hogy dőlj hátra, nem kell csinálnod semmit, kaja majd lesz. Az emberek dolgozzanak meg a betevőért, a csapatnak vinnie kell az élelemet, vagy vadásszanak. Ha minden első szintű pap képes lenne naponta többször élelmet teremteni, Yneven senki nem éhezne és senki nem dolgozna.
