Dharran Liedor

Siena vegigmerte asztaltarsait. A kalmaron hamarjaban vegigfuttatta a tekintetet. A bardon egy kicsit elgondokozott. "Jobb kepubb, mint meszirol iteltem. Nagy nocsabasz lehet." Majd a harmadik ferfi szemebe nezett. "Ezek a szemek..." a no egy pillanatra ugymaradt, majd inkabb a kartyakra koncentralt. Nem mert megegyszer abba a szemparba nezni.

A bárd és a pap egyszerre mérték végig a nőt. A hosszú lábakat, a tökéletes csípőt. Bár a bárd leragadt a hölgy kebleinél, a pap továbbemelte a tekintetét az arcáig és hírtelen úgy is maradt. A kobzosnak feltűnt asztaltársa szótlansága és követte a pillantását. Bár a nő arca nagyon szép volt rögtön rájött, hogy min akadt fenn a pap. - Egy Arel pap??

Mikor mar elegge eltavolodtak a csapattol a no atvette a gyeplot. - Na tunjunk innen jo messzire. - majd a lovak koze csapott. (es most hova?)

Jazmin vegul, hogy egyedul maradt a konyvtarban egy pillanatra korbepillant, majd elvigyorodik. "Na, nem. Nyugton maradsz. Megigerted." - huti le magat es a konyv fele fordul. "A fene. Minek csinaljak ezeket ilyen nagynak." - morgolodott, mire tiz perc utan sikerult felnyitnia a konyv fedelet. A lapok mar gyorsabban mentek es hosszas olvasasba merult.... - Ronin. Jo vegre ujra latni. - emelkedett fel Sienna a helyerol. Megolelte regi ismeroset, majd helyetfoglaltak az asztalnal. - Hoztam neked valamit. Kozos elf baratunk kuldte, epp tole jovok. - majd atnyujtotta a csomagot. - Gondoltam! - mosolyodott el a ferfi, mikozben kicsomagolta az ajandekot - nem is o lett volna ha nem a nagyrabecsult borat kuldi... hihetetlen ez a ficko... Meselj! Hova tartasz? - Ugy dontottem ideje hazamenni. Reg nem jartam mar Ilanorban. Raadasul a hosszu uton meg ki tudja mibe botlom. - Aham....ugy hallottam Ajgavol is eszakon maszkal valamerre. - nezett a sandan a Siennara. - Ugyan mar! - nevetett a no - Tudom, hogy arra csaszkal. Pont tegnap halottam, hogy mar megint osszekavart valamit egy nemesi csaladnal.... sosem javul meg....es neked, hogy megy a fogado? Miota eljottel Torozontol meg nem is lattalak. - Hat igen regen volt mar.... tenyleg milyen kis fruska voltal meg...hehehe... de amugy a fogado jol megy mint latod. De gondolom a hallottal azert rola. - Persze, hogy hallottam. - mosolyodott el - De nem akarlak feltartani, ahogy elnezem a ket lanynak szuksege van a segitsegedre. - Nem tartasz fel, de igazad van. Ne haragudj. Koszonom a bort! - ra kacsintott a nore, majd tavozott a lanyok iranyaba. "o is utalja azt a loret, mint en...." - gondolkozott Sienna mikozben vegigpillantott a helysegen. Megakadt a szeme a harom kartyazo alakon. Bar az egyik hattal ult, a szemben ulo ferfi nem is volt ronda...sot kimondottan jokepu. "A, egy zenesz..." - nezett vegig a ferfi mellett a lanton. A harmadik amolyan "helyi" fickonak tunt. "Na, mutassuk meg hogy kartyazik egy Arel pap" - azzal felallt es az asztalhoz setalt. - Beszallhatok uraim? - a noi hang kizokkentette a harom ferfit.

- Ugye nem olted meg oket? - nezett mosolyogva a hugara. - Neeem...... de okoztam nekik egy kis kellemetlenseget. - vigyorgott vissza. Dasito kiszabaditotta a lekotozott varazslot, Levena kozben felvette a botot, Elyon pedig megvizsgalta az elhullott tamadokat. - Hoppa. Hiszen ezek az Erioni tolvajklan emberei. Szoval ok is tudnak a mi kis uldozottunkrol. Csak ugylatszik nem mindent, mert osszekevertek egy ferfival. Aki ki is, ha szabad megkerdeznem? - nezett szembe a magas, eddig nema ferfival.

- Ezt nem hiszem el...... - nezett hitetlenul a ferfira - mit csinalt maga eddigi eleteben...nem, ne valaszoljon, nem akarom tudni. Mennyi ido ezzel a kocsival a hatarig? - Olyan 20 perc korul. - Akkor pattanjunk fel es addigra tudni fogja, mire odaerunk. Muszaly lesz! Felultek es Dor megtanulta a kocsihajtas apro trukjeit. Bar az ut, igy 30 perc lett. - Nem a legjobb, de legalabb mennek. - vigyorgott a lanyra. - Nem is baj. Egy nemes oruljon, ha el tudja hajtani a kocsijat. Hisz nem szokott hozza ugyebar. Most pont ugy hajtja mint egy megtepett urfi, aki rakenyszerult....tokeletes. Mar csak nekem kell egy kicsit ketsegbe esnem....

Aztan hirtelen eszebe jutott a baratjatol kapott amulett. Evekkel ezelott kapta. "Ne feledd Fiore! Csa egyszer hasznalhatod eleted folyaman. Olyan illuziot kelt amilyet csak akarsz es meg akar Doranba is besetalhatsz vele, ott se fogjak megmondani, hogy ki vagy mi van az alca alatt. De csak egyszer hasznalhatod. Egyetlen egyszer!" - a bard szavai ugy eltek benne, mintha tegnap hallotta volna. "Egyetlen egyszer" - futott at megegyszer az agyan. Kotoraszni kezdett es egy kicsit borszutyot huzott elo a zsakjabol. A nyakaba akasztotta a medallt es koncentralt. Elkepzelte a rozoga szekeret, amint egy Toroni nemesi csalad harctol megviselt utazo hintojava valik.... kinyitotta a szemet, es a hinto ott allt elotte. Dor csak most fordult hatra, eddig az ork maradvanyokkal foglalkozott es hirtelen hatrahokolt. - Mi a csuda? - nezett a lanyra, majd a hintora. - Ezt, hogy.......MAGA MEG MIT CSINAL? - kerdezte ledobbenve az inget kigombolo lanytol. Siila gyorsan lekapta az inget es a nadragjat es fegyvereivel egyutt elrejtette a hinto bakja alatt. Elokapart egy tipikus Gorviki csipkebol keszult feher ruhat. - Amit kell. Maga helyezze be a dzsadot es az oreget a hintoba. Tegyen rola, hogy legalabb feloraig ne kelljenek fel. - parancsolt ra ferfire es felhuzta a ruhat. Egy kicsit megtepte a ruhat, majd vegighuzta magat a foldon. Hajat kiengedte es osszeborzolta, majd a ferfihoz lepett. Dor meglepetten merte vegig a not. Siila megtepte egy kicsit az o ruhait is. - Igy ni. Most pedig fel a bakra es indulas. A fellegek egyre sotetebbek lettek, ahogy kozelebb es kozelebb ertek a sotet hatarhoz. - Majd el felejtettem. Adja ide az egyik gyurujet. - Mimet? Minek? - Nem lehetek a felesege gyuru nelkul....adja mar! Dornak lassan kitisztult minden, ahogy a no szemebe nezett. Ferj, feleseg, lecsapott szolga es testor. "Nem is buta ez a no......"

A fiunak megintcsak igaza lett. Par perc mulva feltunt egy lovas, jo par meterre a gyalogos elott. - Nezd a mozgasat! - szolt Elyon a huganak - Nincs egyedul. Szerintem a lovast akarjak. - A lovast erzekeltem. Latod a botjat.....ha o is erezte volna furkeszest nem lovagolna ilyen bekesen. De lassan.... A lany teoriaja igaznak bizonyult. Egy lasszo lendult at a levegon es rantotta le a bekesen lovaglo embert a lovarol. Botja a foldre hullot az esestol. Amit az ugyes kis tolvajok rogton el is tavolitottak mellole. Elyon es Levena egymasra nezett. Tudtak mire gondol a masik. Mindketten vagtaba kezdtek...az ifju csak pislogott, majd utanuk eredt. - Nem holmi rablobanda. - folytatta megfigyeleseit, mostmar nem csak a huganak cimezve - Eleg okosan osszedolgoznak. Hamarosan minket is eszrevesznek. Dasito! A tolvajokat bizd ram, te vigyazz a hugomra amig varazsol. Nem erhetik el. Levena, tied a varazslo. Szabaditsd ki es figyelj ra. A tamadok hamar eszrevettek a felejuk vagtato 3 lovast. Meglephette oket, de nem tetovaztak... A varazslono lassitott es vele a felelf is. A sirenari tovabb vagtatott a banda fele. A no megemelte botjat es kantalni kezdett. Pillantokon belul eros, szinte viharos szellokes lokte hatra a tamadok sorat, magaval sodorva a fekvo varazslot is. - "Hee! Azt mondtam vedd meg, nem azt, hogy old meg." - hangzott a szellemhang Levena fejeben. Mire ujra felallithattak volna soraikat a tolvajok Elyon, mar a megkotozott ferfi mellett allt, kivont karddal a kezeben. A banda nagyon akarhatta az aldozatat, mert nem tagitott. A lany szinte tancolni latszott a tamadok gyurujeben. Vegul Dasito is megertette miert kellett hatulmaradnia a masik novel. Az erdobol meg nehany tolvaj jelent meg es felejuk tartottak. "Tenyleg jol megszerveztek." - futott at a fiu agyan. Hatra pillantott. Hata mogot a varazslono ujabb kantalasba kezdett......

A kartyazok asztalahoz tarto lanykat leinti Sienna. - Napsugar! Ha Ronin visszater szolnal neki, kerlek? - Persze. - mosolygott es suhant is tovabb a ferfiak fele.

Jazmin lassan elobujik a szuke ruhaja alol. - Hello! Hogy vagy? - kerdi feszengve vigyorogva lany. - Na, mar csak te hianyoztal...ne merj.. - Nem fogok! - szolt kozbe - De tenyleg nem. Mar Kaminak is megigertem. Nehez lesz betartani, de vigyazok magamra....ugyan mar...most mond, hogy nem orulsz nekem. - majd mosolyogva korberepulte a kocsmarost es leult Kami vallara.

A magas alak atveszi a kulcsokat es egy hirtelen mozdulattal felhajtja(hogy kell ezt irni?) a sort. A mozdulattol leesik a csuklya a fejerol, fekete haja a valara hullik. Napsugar arcan latszik a meglepodes: a no, mar nem fiatal, de megis szep. Ahogy kifurdul a fogadobol a kulcsokkal, a napfeny megcsillan egy homlokpanton, aminek a kozepen egy kis medal diszeleg, rajta egy solyomszivvel. Par perc mulva vissz is erkezik, oldalan egy tarisznyaval, hatan pedig egy bebugyolalt ijjal. Koppenyet hatra vetve kilatszik azott tunikaja es inge, az alkarvedojen is kissebb csata nyomai lathatok. Oldalan egy rovidkarddal atsetal az ebedlon es felmegy a szobakhoz. Utkozben elkapja egy pillanatra Napsugarat, hogy szeretne egy furdot. Egy ora mulva erkezik csak vissza az ebedlobe, farkas ehesen, de tisztan. Csak a kardja log az oldalan es egy kis csomat van nala. Leul egy asztahoz, rendel valamit, majd korbenez a helysegen. Szerette volna udvozolni Ronint, de sajnos nem lehetett...meg varnia kell.

- Ugyan mar...csak egy kicsit ...na..... - probalkozott a lany, de a komoly tekintet elnemitotta. -rendben, rendben...nyugton maradok.- majd az o arcarol is lehervadt a mosoly - a Tekercs a varosunk fomagusae. Fogalamam sincs pontosan mi all benne, de a rajta levo pecsetet es alairast megismerem. Azt pedig csak az tudja eltavolitani rola, aki ert a pille magiahoz. Ekozben kintrol ujabb vendeg erkezik. Magas, vekony alkat. Csondesen, csuklyaval a fejen a pulthoz setal, majd a pult mogott tevekenykedo lanynak mond valamit (amit a beszelgetesek kozepette annyira nem hallani). Par pillanattal kesobb kap egy korso sort es egy kulcsot. (az, hogy melyik szoba az a te dontesed Sneer, de jo lenne a noi furdo melleti :wink: )

- Hmm...jo kis bemutato volt..... - mosolyodott el Elyon - de nem rohanunk utana. Be fogjuk erni...csak nyugodtan. A fiunak igaza volt, jo par oras lovaglas utan mar latotavolsagon belul setalt az idegen ferfi.

A lany ertetlenul leeresztett kardokkal allt, mig az orkok fel nem robbantak. De meg utana is kellett par masodperc mig felfogta mi is tortent, majd gyorsan a kocsihoz futott. Fegyvereit a bakra rakta. Eloszor Kuzurt vizsgalta meg. Elt, de nagyon kifaradt. Majd a dzsadot nezte meg, de o is csak eszmeletlen volt. Eloszor nem is figyelt fel a mogotte neman toporgo ferfira. Csak a varatlan kerdes zokkentette ki: - Mi volt ez az egesz? Ertetlen szemmel meredt a fickora. - En sem tudom. Sokfele jartam mar de ilyesfajta magiaval meg nem volt dolgom. Ha magia ez egyalatlan. De mintha mar hallottam volna valahol azt a nevet...de hol?....mindegy rakjuk oket hatra.... - erolkodve emelte volna a dzsadot, de nem ment - Segitenel? - Nezett a tetova ferfira. - Ja persze. Ugyis el kene innen tunni minnel hamarabb. Nem volt jo ez a feltunes ilyen kozel a hatarhoz.

- Miert ne, megkoszonnem Kami, ha megkerdezned.... - majd az ujonnan erkezett ferfire pillantva - Ha tudok valamit segiteni szoljatok. Emlekeztek a kis kalamajkara Erionban? Amit az altatoval okoztam? - szelesen elvigyorodott - Akar itt is jol johet....de van nalam erosebb is....

- Mi tortenik itt Kami? - kerdezte Jazmin, miutan elbujt a ferfi ingujjaban, hogy a felelf no ne vegye eszre. - Nagyon rossz erzesem van.....

-Utunk a hegysegbe vezet tovabb. Ha jonni akarsz velunk, en nem latom akadalyat. - mondta huvosen a lany. A reggeli elfogyasztasa utan osszeszedelozkodtek es elindultak bejarni a Sheral eldugott videkeit. - Erzek megvalakit. - suttogta Levena a testverenek - Varazshasznalo maga is. Elottunk jar, de lassan halad. - Majd ha kozelebb erunk meglatjuk. Csak ovatosan.

- Szerbusz Kaszi. Hát...emlékeztek Erionban találkoztatok a társammal Dióval. Õ hozta a hirt később, hogy a tekercset, amit keresek erre felé látták utoljára.... -

Jázmin látva barátja feszült állapotát lesurrant Kami vállára. - Nyugi! Elintézik egymás között. - susogta a fülébe.

A lány válaszra sem méltatva a férfit, lepattant a lóról és Kuzur mellé lépett. - Nincsenek sokan, nekünk pedig tovább kell menni. Te ülj fel a lóra - szólt a dzsadnak. Gyere a kocsi mögött. Te pedig előtte. - jelzett a szerinte Toroni fickónak - Megpróbálunk békésen elmenni mellettük. - komoly volt a hangja, bár ő se hitte el amit mondott. - Kuzurra én vigyázok. Mielőtt elindultak a zsákból előkerült a két fejvadászkard, a két másik fegyver pedig visszakerült bele.

A kisegér rögtön megérezte a pillét, miként az is az állatkát. - Szerbusz barátom. - suttogta a lányka - Várj szerzek neked egy kis finomságot. Kicsit koncentrált és ...... Hirtelen kis hideg fuvallat szaladt el Napsugár mellett és vissza. A lány észre se vette a piciny sajtdarabot, amit a fuvallat magával sodort. - Tessék. Finom, igaz? - mosolygott Jázmin a sajtot nagyerőkkel elfogyasztó rágcsálóra.

Siila csititani probálta a lovat és közben visszahúzódott a táltos közelébe, majd kérdőn rápillantott, majd az új utitársuknak szegeszte a kérdést. - Még nem vettek észre. Szerencsénkre szemből fúj a szél. Ki tudjuk kerülni őket valahogy?

(Sneer köszönöm a meghivást :wink: ) A nagy sűrgés forgásban senki sem vette észre a tetőt tartó gerendák homályában megbúvó kicsi lényt. Szárnyait szárítgatta és fülelt, hátha hall valami érdekeset.

- Örülök az eszmecseréteknek és, hogy ilyen jól összebarátkoztatok, de nekünk dolgunk van. - szólt közbe Levená - Persze. - nyugtázta a másik lány - Ma tovább kell mennünk....Igérem a családod tudni fog rólad, bár nem lesz számukra boldogitó hir...

A kérdés hallatán Levená a testvérére meredt. A lány szobormerev arcal nézett a férfi szemébe. De hirtelen komorsága egyértelművé tette döbbenetét és dühét. - A Nyugati-óceán partvidékén északon. - mondta ki végül, mint a mester, ki a nyilvánvaló válaszra hivja fel tanitványa figyelmét.