Jump to content
Kalandozok.hu - M.A.G.U.S.
  • Ynev nagy naptára


    MagyarGergely
    • Szerző: Magyar Gergely Forrás: Kalandozók.hu
    A cikk a 620 napos ynevi év tíz kultúrkörben értelmezett napjait mutatja be egymás mellett, átváltható rendszerben, szerepeltetve valamennyi ünnepnapot, információkat adva a nap, a holdak és az éjközép állásáról, kiegészítve a tíz kultúrkör saját naptárának leírásával és ábrázolásával valamint az ünnepnapok szószedet-szerű felsorolásával, leírással, játéktechnika nélkül, 72 oldalon.

    Kalandozók véleménye

    Recommended Comments

    Már nagyon vártam és megérte. :) Ez még a managereknek is tetszene a cégemnél. Nagyon ott van. Gergely köszönet érte.
    Link a hozzászóláshoz
    Maga a naptár - és a néhány apróság gyors javítása :) - valódi profizmusra vall. Én mostanra azért egy picit alaposabban is átnéztem a cikkedet, és egy-két nehezen értelmezhető részleten akadt meg a szemem. Te mint szerző, biztosan tudsz abban segíteni, hogy mindenki számára tisztázódjanak ezek a furcsaságok. 1. Ugyebár köztudott és törvényszerű, hogy egy bolygó esetében a nyári, illetve téli napfordulók féltekénként váltakozva következnek be. Azaz az egyenlítőtől délre akkor van téli napforduló, amikor északon épp nyári napforduló van, és persze fordítva. A cikk alapján közel tucatnyi ünnep, illetve szinte mindegyik helyi naptár kötődik a nyári- illetve a téli napfordulókhoz. Ezek a naptárak alapkövei. De, szerintem(!) hibásan, a cikkben te mindig a déli (azaz a pyarroni) félteke napállását vetted mérvadónak. Még az északi naptárak, kultúrák ünnepeinek esetében is. Így fordulhatott elő, hogy pl. a toroni Vakidő ünnepén épp a nyári napforduló van Toronban, holott a leírás alapján ez a téli napforduló ünnepe, stb-stb. 2. Az évszakok, szerintem nagyon helyesen, szinte minden naptárban fel lettek tüntetve. Ám ha az ember megnézi, eléggé következetlennek tűnik ezek alakulása. Ha rápillantunk pl. a naptár Psz-i 25-ik napjára (ami ugyebár délen a téli napforduló napja), onnan leolvasható, hogy szinte egész Dél-Yneven (nagyon helyesen), ekkor Tél van. Csakhogy a nyári napfordulót ekkor épp "megülő", napfényben fürdőző Észak-Yneven is(!) Tél van. És ha ez még nem lenne elég, a Pyarronnal szinte szomszédos Kránban pedig pont a meleg (de a téli napforduló miatt napsütésben szegény) Nyár közepe van ekkor. Mivel ezeket a dolgokat a te cikked fekteti le így, gondolom nem veszed zokon, ha tőled kérek segítséget e két probléma minél könnyebb megértéséhez, illetve szükség esetén azok javításához. Közreműködésedet, illetve segítőkész hozzáállásodat előre is köszönöm! Üdv, Hulla
    Link a hozzászóláshoz
    Üdv! Hulla,
    Idéz

    Ugyebár köztudott és törvényszerű, hogy egy bolygó esetében a nyári, illetve téli napfordulók féltekénként váltakozva következnek be.

    Ez csak a föld, födi modell esetében igaz, Yneven se nem köztudott, se nem törvényszerű. Függ a bolygó (Satralis) és a nap állásától, egymáshoz viszonyított helyzetétől is. Én ezt szándékosan leegyszerűsítettem, azaz nem teremtettem É-D különbséget. Ez szerepelt is az előszóban, lehetne még bonyolítani, de szerintem ennyi pont elég. A kiegészítőnek nem feladata, hogy ezt megmagyarázza, ha ez neked fontos, találd ki hozzá a nap járását. (véletlenül tudom, hogy neked van is rá verziód - miért nem hozod elő? - hogy "mindenki számára tisztázódjon". ) Az is szerepel az előszóban, hogy nem minden forrás minden pontját sikerült maradéktalanul betartani, ami nem is csoda, hiszen azok nem ilyen igénnyel készültek. Te valószínűleg más alapelveket tartottál volna fontosnak, ha foglalkozol ezzel a témával, ez enyémek alapján EZ lett. Persze lehet oldalakat teleírni, a "hogy lehetett volna" résszel, csak minek.
    Link a hozzászóláshoz
    Üdv! Csak érdekességként teszem hozzá, hogy csillagász ismerősömmel értekezve is arra jutottam, hogy a földi modell boncolgatása teljesen értelmetlen. A bolygó méretéből, - igaz, földi átlagos tömeggel számolva - és a földihez közeli tömegvonzással kalkulálva kiszámolható a forgási sebesség, amihez képest sehogyan sem jön ki a 20 órás nap! És a holdakat még be sem vettük a játékba! :) Szóval, a naptár célját is figyelembe véve, nem biztos, hogy a bolygót kell lemodellezni... én megelégedtem az elnevezésekkel és átválthatósággal, illetve az év felosztásával - ami, bizonyos vélemény szerint így sem elég bonyolult! (de legalább simán alkalmazható)
    Link a hozzászóláshoz
    1. Napfordulók
    Idéz: MagyarGergely

    Ez csak a föld, födi modell esetében igaz, Yneven se nem köztudott, se nem törvényszerű. Függ a bolygó (Satralis) és a nap állásától, egymáshoz viszonyított helyzetétől is.

    Az a probléma, hogy ez nem bolygó, vagy naprendszer függő kérdés. Ha van téli, illetve nyári napforduló, akkor az azt jelenti, hogy a bolygó forgási síkja nem merőleges a keringési síkjára. Ez pedig azzal jár, hogy az adott planéta két féltekén egy időben az egymással ellentétes napfordulóknak kell bekövetkezniük. Ismereteim szerint ennek nincsenek alternatívái. (Itt egy rövid leírás, illetve egy video a jelenségről. Ha van szabad három perced, kérlek pillants rá az anyagra.) Persze én sem vagyok tévedhetetlen, ezért mivel épp írod, hogy van csillagász ismerősöd kérlek kérdezz rá nála, "Miképpen képzelhető el az, hogy egy bolygó mindkét féltekén egy időben egyszerre következzék be a téli napforduló, majd fél évvel később ismét egyszerre legyen az egész bolygón nyári napforduló?" Én őszintén mondom, hogy örülnék neki, ha erre kapnál tőle egy ésszerű magyarázatot, mert akkor biztos és védhető alapokon állna ez az egyébként valóban igényes cikk. (Ami az én "verziómat" illeti: Arra kár szót vesztegetni, a végletesen ellipszis alakú nap körüli keringési pálya csak akkor lenne képes megmagyarázni az évszakok bolygó léptékű egyidejűségét, ha a bolygó keringési pályája pont merőleges lenne a forgási síkjára. Ezt viszont kizárná a téli, illetve nyári napfordulók létezését. Szóval emiatt feleslegesnek tartom, hogy ilyesmivel hozakodjak itt elő.) 2. Évszakok A fő problémát itt is a bolygó léptékű egyidejűség okozza, ami ugye nem összeegyeztethető a napfordulók létezésével. Amíg az előző pont nem tisztázódik, szerintem ezzel hiábavaló is foglalkozni. Nem lehet rá megnyugtató megoldást találni. Csupán annyit jegyeznék meg: Lehet, hogy amint más esetekben, úgy a jelenleg kakukktojás Krán esetében sem kellett volna akkor ragaszkodni a forrásokhoz, mert úgy legalább következetesen az egész bolygón kb. egyszerre lett volna "Tél". De mint írtad is, te akkor ott így láttad jónak, és ezt a döntési jogot természetesen senki nem vitathatja el tőled. Üdv, Hulla
    Link a hozzászóláshoz
    Idéz: MagyarGergely

    Üdv! Hulla, Ez csak a föld, födi modell esetében igaz, Yneven se nem köztudott, se nem törvényszerű. Függ a bolygó (Satralis) és a nap állásától, egymáshoz viszonyított helyzetétől is.

    Ebben elvileg igazad van, hisz a Földön a különbséget ugye a bolygó forgástengelyének ekliptikához mért ferdesége okozza. Ha Satralis forgástengelye nem ferde a magáéhoz képest, akkor nincs ellentét É és D évszakai között. Csakhogy ez esetben maguk az évszakok sem alakulnak ki (csak éghajlati zónák), napfordulók pedig pláne nem lesznek, hiszen a nap beesési szögében és így a felmelegedés mértékében és a sötétség-világosság arányában semmiféle változékonyság nem lesz. Mondjuk kivéve, ha Satralis a földinél erősebben elnyújtott ellipszis-pályán kering, s így a napközeli és a naptávoli pályaszakaszok okozzák a felmelegedésbeli különbséget a beesési szög helyett. Ez gondolom feloldhatja az évszakok problémáját, de napfordulók így sem lesznek. Magyarán vagy ferde a forgástengely és akkor van napforduló, meg évszakok, de É és D évszakai ellentétesek egymással, vagy nem ferde a forgástengely és ezért egyformák az évszakok É-on és D-en, de akkor meg nincsenek napfordulók. (szerk: Frankó, egyszerre írtunk)
    Idéz: MagyarGergely

    ami, bizonyos vélemény szerint így sem elég bonyolult!

    Ha ez én vagyok, akkor jelzem, hogy én nem a bonyolultságot hiányoltam, hanem a természetességet. Nekem így túl "jólfésült" a naptár: a hónapok egyforma hosszúak és minden hónap (és minden év) "hétfővel" kezdődik és "vasárnappal" zárul (nevezzék őket bárhogy az adott kultúrkör akármilyen hosszú hetében). Ahol a hónaphossz ezt nem adja ki, ott egyenletesen elosztott plusznapokkal orvosolták. Ahol az év nem jön ki, ugyanez történt. Nekem túl szabályos, így az összes naptár olyan, mint egy jól konstruált sorminta. Teljesen mesterséges érzetet kelt, mintha (:D) csak valaki a kultúrák, vallási berendezkedések jelenkori állapotát leképezve alkotott volna egy tökéletesen szimmetrikus, mesterséges rendszert az idő múlásának mérésére. Csakhogy a kultúrák nem statikusak, a naptárat pedig elvileg nem is ma alkották (mármint ynevi értelemben), ezért szerintem természetesebb hatása lenne, kevésbé lenne steril érzete, ha némi rendezetlenség itt-ott feltűnne benne a változások, változtatások és az emberi természet sajátosságainak (mely a tökéletes arányosság helyett szerintem gyakran hallgat az érzéseire, ezáltal súlypontoz, néha pedig egyszerűen csak ahogy esik, úgy puffan alapon csinál dolgokat - lásd február hossza) évezredes eredőjeképp. (Üdítő kivétel volt látni a kyr naptárban a váltakozó hosszúságú évet, hogy kerüljék a páros számot - na ilyesmikre is gondolok például.) Persze ez talán csak ízlés kérdése és a kezelhetőség szempontjából a "jólfésült" megoldás nyilván előnyösebb.
    Link a hozzászóláshoz

    egyetértek, hogy sajnos nem igazán működik ez a naptár. Komoly időt töltöttem el egy kaland megtervezésénél azzal, hogy rájöjjek, milyen idő van Haonwellben a Dal havának ünnepségei alatt. Elvben valami zord késő novemberi kellett volna, hogy kijöjjön, ahova a hülye se szervez egy ilyen utcán járkálós, fagyoskodós, turizmust generáló ünnepséget. A naptárral is csak egy darabig próbálkoztam, aztán visszatértem a földi időszámításra. 

    Link a hozzászóláshoz
    On 2015. 01. 29. at 10:54-kor Cirifischio írta:

    Ebben elvileg igazad van, hisz a Földön a különbséget ugye a bolygó forgástengelyének ekliptikához mért ferdesége okozza. Ha Satralis forgástengelye nem ferde a magáéhoz képest, akkor nincs ellentét É és D évszakai között. Csakhogy ez esetben maguk az évszakok sem alakulnak ki (csak éghajlati zónák), napfordulók pedig pláne nem lesznek, hiszen a nap beesési szögében és így a felmelegedés mértékében és a sötétség-világosság arányában semmiféle változékonyság nem lesz. Mondjuk kivéve, ha Satralis a földinél erősebben elnyújtott ellipszis-pályán kering, s így a napközeli és a naptávoli pályaszakaszok okozzák a felmelegedésbeli különbséget a beesési szög helyett. Ez gondolom feloldhatja az évszakok problémáját, de napfordulók így sem lesznek. Magyarán vagy ferde a forgástengely és akkor van napforduló, meg évszakok, de É és D évszakai ellentétesek egymással, vagy nem ferde a forgástengely és ezért egyformák az évszakok É-on és D-en, de akkor meg nincsenek napfordulók. (szerk: Frankó, egyszerre írtunk) 

    ez az elnyújtott ekliptika azért nem működik, mert a Gályák tengerénél a három évszakból következően mediterrán/szubtrópusi monszun éghajlat van, ami igényli a tengelyferdeséget. Amúgy működne az elnyújtott ekliptika, de kellemetlenül földidegen lenne, és nagyon ki kéne dolgozni

    Link a hozzászóláshoz


    A hozzászóláshoz be kell lépned, vagy regisztrálnod Kalandozó!

    Kizárólag a városőrség által átvizsgált kalandozók hagyhatnak válaszokat.

    Kalandozónév regisztrálása

    Regisztált kalandozóként felhőtlenebb az élet!

    Csatlakozás a Kalandozókhoz

    Bejelentkezés

    Már velünk kalandozol? Lépj be!

    Belépés

×
×
  • Új...