Ahriman

Idővel kővé vált mind2... De Scylla valóban szép nimfaként kezdte, csak nemtomármelyik tengeri istenhez nem viszonyult kellő diplomáciai érzékkel... Amúgy, földrajzból mindig is iszonyat rossz voltam... de az Ittaka-Trója útvonalat hol érinti Gibraltár? Vagy ENNYIRE eltévedtek? Amúgy, ha nem vagy se nőnemű, se 6 kutyafejű nőnemű szörny, talán nem ártana egy új nick... :roll:

Hát, ha Homérosz az emberi múltról írt... :roll: Amúgy van 18 fogsorod?

Leila: akkor könnyen lehet, hogy sikerült félreértened/félreérthetően írnom... (heh, és lehet, h az egész következő rizsa felesleges, mert nincs kizárva, h most meg én értelek félre... ) Nem a részletek érdekelnek elsősorban, hanem az, h minden irányból látja-e... pont, hogy igyekszem a komplex oldalára kitérni. Ugyanakkor persze, hogy érdekelnek a részletek... de "is" és nem "csak". Ráadásul, aki egy ilyenen megsértődik... :? Pont az ilyeneket "nem szeretem", mert még ha esetleg képesek is lennének sokmindent többfelől nézni (amire ráadásul ismerősöd, úgy tűnik, nem volt képes), akkor is, önmagukkal szemben sikertelenek. Az önvizsgálat jó, fontos, míg a túlzott önbecsülés, az önnön tévedhetetlenségbe vetett hit nagyon rossz... Ha sikerül "beforgatnod", én még meg is köszönöm. Rühellem a gyenge pontjaimat, főleg a számukat... :x És szeressem, ha vki ezekre rámutat. Najó. Utólag szeretem. Akkor nem túl jó. Diploma vs kultúra: hát... egyes esetekben úgy veszem észre, hogy a növekvő számú diploma/végzettség/papír etc csak növeli az ember arroganciáját. Ami erősen mérsékelten jó. Főleg, mikor vki azt hiszi, hogy egy diploma egyből azt jelenti, hogy MINDENBEN okos... ehh... apám a progmat diplomáját használja, mint "hatalmi jelkép", amikor el akarja magyarázni, hogy egy kard 20-30 kiló, és vértben nem lehet mozogni... :x Mindezt úgy, hogy mutatom neki, hogy egy könnyű vért is bírja, ha izomból hasbarúgnak benne, valamint még egy tompa és könnyű kard is 2-3 cm mélyen hasít a fába. Namind1, éljen a tekintélyelvű rendszer. :x Gyereknevelés... tanítsd harcolni. Nem azt mondom, hogy zavard el egy dojoba, mert rengeteg mester igen önelégült... hanem TE tanítsd harcolni. (najó, nem ártana, ha itthon is lenne ennek kultúrája... dehát igyekszünk... ) Ha valamit nem szúrsz el nagyon, de NAGYON, nyersz egy becsületes, jó reflexekkel és kondicióval megáldott, nyugodt, bátor emberpalántát. Bár értelemszerűen 19 évesen erről elsőkézből nincsenek tapasztalataim, igen szívderítő külföldi ismerősök, vagy akár csak Hidán Csaba gyerekéről hallani... akik elismerik, hogy vesztettek, és még az ellenfelet is tisztelik... nem igazán látják értelmét a sunyiságnak, annál inkább a tanulásnak... Valahol vigasztal az amerikaiak értelmi színvonaláért, hogy ott van a legtöbb így nevelkedett gyerek... ugyanakkor sajnálom, hogy nálunk ilyen csak elszórva van, és hogy ott is alig pártízezer kölök nő fel értelmesen. És igen, tudom, h kb azt írtam le, mint Leila.

Robyn rlz... Egyike a legbetegebb és legsegítőkészebb emberkéknek, akiket külföldről (még ha csak neten keresztül is) ismerek. Megígért képek (mély megalázkodás, magyarázkodás, stb...) Wootz: Egy közeli kép teljesen wootzból készült katar fenti katar mintája közelről "Damaszkuszi" kés szép, erős riak-riak mintázatú keris finom mintázat, mégsem wootz - látszik ,hogy "szálas" szép faragás, erőteljes, de durva pamor NAGYON szép darab örvénylő acél. Na, egyelőre ennyi... még talán annyi, hogy nem maga a minta határozza meg egy "damaszkuszi" penge minőségét, hanem a felhasznált anyagok, azok aránya, és csak inhomogén daraboknál a minta. Inhomogén jelen esetben pl egy kés, ha a jó acél pengébe "hegesztenek" egy belső lágyvas-darabot, amit egy nagyon jó kovács (ehehe, messze állok ettől, NAGYON messze) formára alakíthat... pl betűkké. Maratáskor a sav kihozza a két acél különbségét, voila, látszik a minta. Viszont ez gyengíti valamennyire az alap acélt... de a legtöbb esetben csak mérhető mértékben, érzékelni nem lehet... jó eséllyel előbb esik szét a többi "alkatrésze" a késnek, minthogy kibukna a behegesztett darab okozta gyengülés. Tehát ismét oda lyukadtunk ki, h nem befolyásol semmit a minta. Csak nagyon, nagoyn jól néz ki. Hulla vagyok, elnézést, ha féig-meddig össze-vissza írtam. Kárpótlásul:

Nagyon instant válasz, mert rohannom kell korai greathelmet csinálni... Elsőre nem rakok fel képeket, mert nincs időm bogarászni, helyette inkább gyors leírás, annak, aki esetleg nem mélyedt el ebben annyira. A damaszkuszinak nevezett acél egyszerre két, igen különböző acélt jelöl, egyedül abban közösek, hogy mind2 igen jó pengét eredményez. A "tipikus" damaszkuszi acél az, amelyiknek a felszíne szép örvény vagy szem, vagy egyéb mintás, ezt savval marás hozza a felszínre. A lényege, hogy a különféle acélok más színnel reagálnak a savra. Azért van benne többféle acél, mert az akkori kovácsok nem igazán voltak képesek nagy, összefüggő, homogén minőségű acélt készíteni, mindig volt szórás. Szétválogatták széntartalom szerint minél nagyobb tömbökbe, és összekovácsolták. Mivel ezek az acélok kovácsolás közben nem "keverednek", keletkezett egy örvénylő massza, amiben a különböző minőségű (lágy, rugalmas, kemény, stb) acélok olyan közel kerültek egymáshoz, hogy végeredményben egy igen jó, homogén pengét adtak. Ha fel van fényezve, nem lehet megkülönböztetni a sima acéltól. Ezzel a fajta acéllal kapcsolatos az egyik kedvenc mondásom (pluszpont annak, aki tudja, honnan): "A tisztátalanság lehel életet a fémbe". A másik "damaszkuszi" acél a wootz vagy bulat. Kb 8-9th században alakult ki, átkozottul magas széntartalommal rendelkezik, ezáltal nagyon jól edzhető. Mintázata minden esetben finom nyúlszőrre emlékeztet, gyártás során létrejövő anyagszerkezet eredménye. A lényege, hogy az indiaiak kitaláltak egy módszert, mellyel alacsonyabb hőmérsékleten (olcsóbban és egyszerűbben) lehet minőségi acélt előállítani. Röviden az a lényeg, hogy lágyvast morzsákra törnek, szénporral keverik, melegítik egy tégelyben kb 1300°C-ig, aztán napokig hűtik. A szén beépül a szemcsékbe, valamint a beépülni képtelen, "maradék" szén átalakul, és a szemcsehatárokon "megáll", mintegy cementként összefogva a szemcséket. Ez a cement egyfelől nagyon kemény, másfelől nagyon érzékeny a hőre, azaz nagyon meghatározott tartományon belül kell vele dolgozni. Ebből az acélból készülnek a legjobb pengék, s a wootz-öntecsek még a 20th század elején is elismert fizetőeszközök voltak India egyes részein. Máig lehet vásárolni 100+ éves öntecseket, valamint lehet csináltatni is - csakhogy kilója átlag 1000000 (igen, egymillió) forint körül mozog. Képeket holnap rakok be, bocsi, de tényleg rohanok...

Üdv! Sajnos nincs időm rendes választ írni, de azért igyekszem. Darun... sajnálom, ha úgy érzed, kiforgatom a szavaidat. Lehet, hogy nem könnyű rólam elhinni az alapján, amit olvasol, de tényleg sajnálom. A következő rész, a biztonság kedvéért tisztázva, nem neked/rólad szól, s végképp nem ellened, hanem mindenkinek, és általánosítva. Szeretek vitatkozni, szeretem, ha mind2 (3,4,5...) fél érvekkel és/vagy tényekkel támasztja alá az álláspontját. Nem érzem úgy, hogy baj, hogy nem csak monologizálunk... minél több véleményt ismerünk meg, annál többek vagyunk, de... mindennek több oldala van, s lehet, hogy egy vitában egy vélemény gazdája olyan oldalról is vizsgálhatja a saját álláspontját, ami esetleg eszébe se jutna amúgy. Az, hogy ez csak megerősíti a véleményében vagy eltántorítja tőle, nem igazán számít... a lényeg, hogy jobban megismerte. A vita jó... amíg nem lesz belőle üvöltözés, veszekedés, flame, ahogy tetszik. Rengeteget vitáztam és vitázok Chiivel (side note: 2 évig volt barátnőm, 2.5 éve elhagyott legjobb barátomért, még mindig szeretem) de csak nagyon ritkán veszekedtünk/veszekszünk. Képes vagyok csak azért ellentmondani neki, hogy lássam, meg tudja-e védeni a véleményét... és nem hagyon rá, ha "azértmertcsak". Úgy veszem észre, használ neki. Körbejárja a témát, igyekszik minél több keresztutalást, hatást meglátni. Ez jó. Hasznos. Legalábbis szerintem... éppen ezért kérek mindenkit, akivel a jövőben vitatkozom, hogy ne kötekedésnek lássa... vagy arról van szó, hogy nem helyes, amit állít (ez esetben hozok tényeket, nem csak leszólom), vagy arról, hogy nem értem teljesen, amit mondani akar, vagy arról, hogy én értem, de érdekel, hogy pontosan hogyan gondolja, amit gondol. És vissza Darunhoz... Komolyan nem látom, hogy hol forgattam ki, amit mondtál. Igen könnyen lehet, hogy én vagyok a sötét... ezért kérlek, privben fejtsd ki, hogy mit értettél szókiforgatás alatt. Én csak kultúráltan akartam vitatkozni... Ehh.

Öhm, ugyan ez off, de azért válaszolok... Nem úgy megy, hogy elkötteted, visszacsináltatod... elkötteted, aztán, ha meggondolod magad, LEHET, hogy vissza lehet csinálni.

Bocsi, lemaradt. Darun: felnőtté válás... semmi köze az életkorhoz. Nem mérhető, mert ha valami, akkor EZ teljesen egyéni... régen egyszerűbb volt, első önerőből leölt ellenség, vagy adott próbatétel kiállása... Ma legfeljebb a második működne... Csak lehet, hogy kicsit túl sokba kerülne olyan tesztet írni, ami nem csak lexikális tudásra vagy készségekre épít, hanem intelligenciára és érzelmi minőségre is. Hm. Viszont egy ilyen teszttel be lehetne lőni, hogy kinek hova érdemes továbbtanulni, illetve ki szorul sürgős segítségre (pl hozzám hasonlók... ). Ooopsz, megint közelítek a diktatúrához. Ha a vak nem lát, és nem kell neki a szeme valamiért, miért ne vetethetné ki? Õssejtterápiára esélye sincs, inplantot nem tud megfizetni. Akkor meg? Bár nem látok olyan okot, ami miatt ki akarná vetetni, de ha akarja... ha örömet okoz neki... másnak nem árt vele, ha nem maga intézi, még magának se. Ha az előző hozzászólásból nem lett volna egyértelmű: nem tartom követendő példának a meddővé tételt, mint ahogy természetesnek se. Akinek ez kell, végeztesse el magán, ennyivel is kevesebb idiótának lesz gyereke.

Hm. Az ideák függőségéről vagy függetlenségéről való véleményem gyakorlatilag Platón nézete egy az egyben, mert számomra egyértelműbb, logikusabb, mint Locke vagy Hume felfogása... mivel viszont a két utóbb említett úriember véleménye a tiéteknek szolgál alapul, nem lehet azt mondani, hogy nekem vagy nektek van igazatok... :wink: Ami azonban az összesben igaz, hogy mindenki mást fog fel ideaként... Platón szerint azért, mert vakok és tökéletlenek vagyunk, Locke és Hume szerint pedig azért, mert mi magunk képezzük le ideáinkat. Én már csak azt nem értem, hogy jelenthet bárkinek is mást a tökéletes szabadság, mint a tökéletes szabadságot... akkor vagy szabad, ha azt teszel, amit akarsz. Értelemszerűen ez lehetetlen, mert ha a törvények vagy humánum nem is, de a képességeink korlátoznak. Hiába akarok teremteni, képtelen vagyok rá - amíg képtelen vagyok rá, nem vagyok tökéletesen szabad... Közvetlenebbül a kérdésfelvetésekre: ha magunk teremtjük az ideákat, amik között csak látszólagos különbség van, akkor ez azt jelenti, hogy UGYANAZOK, csak túl ostobák vagyunk, hogy ezt felfogjuk, nem? Gondolj a hét vakra és az elefántra... aztán olvasd el, mit írtam Platónról... A szeretet az élet alapja, a gyűlölet a fejlődésé. Ez van... :? Csak előbb-utóbb belehalunk ebbe a nagy fejlődésbe, ha valaki nem fogja össze ezt a falka veszett kutyát... Szeretetre való képtelenség... hm, fogas kérdés... Ha arra gondolsz, hogy az egész világot szeretni kéne, akkor valóban, képtelen vagyok rá én is, meg majd' az egész világ. Nem is bánom. Nemhogy szeretetet, de még toleranciát se vagyok hajlandó érezni népirtók, gyerekgyilkosok, pederaszták, pedofilok, nagyüzemi környezetszennyezők iránt. Ezek pedig még pár ezer évig köztünk lesznek. Irtsuk ki őket, hogy utána egy "tiszta" világban végre lehessen mindenkit szeretni? Khm, nem nyert, ha nem is nép- de tömegirtás. Ok, akkor... születésszabályozás, agymosás, átnevelés? Én benne vagyok, mert nem tűnik marhaságnak, hasznos is lenne, de ehhez először egyeduralom kell, olyan, aminek senki nem mer ellentmondani (ugyebár, kóros viselkedésű gyerek leadása agymosásra/átnevelésre nem biztos, h a szülők kedvence lesz). Viszont akkor ismét nem lehet mindenkit szeretni, mert az uralkodó és tanácsadói/segédei félelem és gyűlölet tárgyai lesznek, hiába dolgoznak egy jobb világért. Mondhatnánk, hogy ok, nem baj, még mindig jobb, ha csak őket rühellik, mintha mindenki mindenkit... viszont alig pár év telne bele, és elkezdődne a gyanúsítgatás, hogy ki a besúgó... és visszatértünk az elejére. :? Manipuláció. Hm. Szerinted mikor a bajszos festő vagy valamelyik tógás emberke százezernyi embernek üvöltött, mindet egyénenként befolyásolta? Bajos lenne... lényegtelen, hogy miről hogy gondolkodik a kisember, ha valaki csupa jót tesz neki, amit a propagandagépezet fel is nagyít, aztán kiáll, és olyanokat mond, ami egyfelől hihető, másfelől legalább egy részének vonzó... hinni fog neki. Ha lát maga mellett 5-10 embert, még nem biztos, hogy feltétel nélkül... ha 500-1000 embert lát, már jó eséllyel éljenezni fog... ha tíz-százezreket, üvölteni és tombolni. Látja, hogy a mellette lévők is jól jártak, vagy hasonló bajaik vannak, mint neki... esetleg lát pár beszervezett embert, akik még szélsőségesebben reagálnak, ejj, hát igazuk van, mégiscsak nagyszerű ember a mi vezérünk... A szónoklatokra eleinte csak a közeli ismerősök mennek el, akik aztán hívják az ő ismerőseiket... aztán egyszer csak ott tartunk, hogy beszédtéma, hogy valahol akkora hatalmas gyűlések vannak, hogy jaj, menjünk el, és nézzük meg. 5-10e emberes gyűlésen már az se szól be, aki átlát az egészen, mert már fél... aki esetleg ingadozott, a tömeg vonzásába kerül, csakúgy, mint a korábban kitagadott emberek... aki nem hisz benne, de hatalomra éhes, szintén odacsapódik, és hozza az esetleges saját híveit... Csupa jó kis öngerjesztő folyamat, aminek egyedül a szónok hiteltelenné válása vethet véget - s eddig minden esetben véget is vetett neki. A legelvakultabb demokrata értelmiségi is csak addig bír ellenállni, amíg meg nem kapja, amire vágyik... természetesen, az első törvénytelennek tűnő cselekedet megteremti egy későbbi ellenállás bázisát. De az egyén itt nem számít. Egy szónoknak nem kell vele törődnie. Elég, ha annyit tud, mit akar a nép, vagy a népnek a megcélzott rétege. Az okos, kiemelkedő embereket természetesen egyénenként, személyesen kell meggyőzni, de még ők se tudnak elvonatkoztatni a tömeg vonzásától. Darun: első körben ne érezd nekedtámadásnak, vallási, és nem személyes ügy, hogy majdnem mindig ellentmondok... Magyarságtudatom nekem is van. Nem akarok diktátor lenni, nincs szükségem a nép támogatására, elsősorban a saját barátaim/szeretteim érdekelnek, utána pedig az ország... aminek az ostobák lemorzsolódása csak használ. Aki olyan hülye, hogy mihelyst lehetőséget kap rá, máris elköttet, az szülőnek se lenne éppen tökéletes, sőt. Jó eséllyel eléggé elszúrná a gyereknevelést... akkor inkább meg se szülessen az a gyerek. Végül is, ez is a fajnemesítés egy fajtája... Föld... őszintén, kell az nekünk? Gondozzuk?

No, üdvözletem. Lenne egy nagyszerű ajánlatom... Prednek hála fel is teszem ide (mert magamtól eszembe nem jutott volna... :oops: ) Van külhonban egy emberem, aki arra vár, h kapjon tőlem SCA-legal vértekből úgy egy mázsát, ami egyedül elég sokára lenne kész, főleg, h így is el vagyok havazva... augusztusra valszeg építek pár prést az egyszerű formák gyorsabbá tételéhez, és LEHET, h lesz karosvágóm. Láncozni meg rengeteget kell. Tehát, az ajánlat a következő. Aki akar valamit, és ráér segíteni, óránként 500 pénz engedményt kap a saját cuccából, függetlenül attól, h abban segít, vagy másban. A segítség értelemszerűen képességfüggő, egy lánytól pl nem fogom kérni, h ugyan hozza már ki a 2nm-es acéltáblát, és vágja ki az adott szabásmintát a böhöm flexszel... Ráadásul, aki esetleg saját anyagot/szerszámot hoz (értelemszerűen olyat, amit lehet használni), annak természetesen azt is leszámolom... gondolok itt maradék acéllemezre, tömör rudakra egy adott vastagság fölött, bőrre... gépekbe fejekre, mint megadott flexkorong, fúrószár... stb, stb. Akit ilyesmi érdekelne, az pls keressen meg msn-en vagy e-mailben...

Persze, vagyok kint olykor... Csak nem árt előtte megbeszélni, mert kénytelen voltam "civil" állást is felvenni (ellenkező esetben kiraktak volna itthonról... :x ), és napi 8 órában dolgozom ott is.

Amúgy közben gondolkodtam, nem írtam-e nagy hülyeséget "százezernyi légiós" címmel... 30*4000=120000, ennyi légiós volt minimum a "vége felé", de jó eséllyel több is... + tisztek, tengerészek... tehát mégse akkora marhaság, mint második olvasatra tűnt.

No, egyfelől, nem tudom, írtam-e már, de /pill iszonyat be vagyok táblázva, és lehet, h pár megrendeléssel még csúszni is fogok, mert túlvállaltam magam... új rendelést akkor veszek fel, ha minden elmaradásomat lerendeztem, ezt júli közepe-végére teszem. A mainzi a második legdrágább típus a gladiusok közül... főleg, ha meglepő módon esetleg mai minőségű acélból akarod... ugyanis igazán jó, mai szemmel jól edzett és strapabíró kardja a légiósoknak legkorábban a császárkor közepén volt, és akkor se volt túl elterjedt... a legtöbbször lágyacélt használtak, kicsit ritkábban lágyacél magra hegesztett edzett éleket, és a legritkább volt a homogén, jó acélból lévő penge, és elég sokáig ezeket se nagyon edzették. Persze a birodalom bukásának idején már "damaszkuszi" jellegű acél is előfordult, de mivel téged a mainzi forma érdekel, nem érint annyira. No, tehát. Famarkolattal, egyszerű gömb alakú markolatgombbal és egyszerű, díszítetlen kézvédővel, jó acélból edzetlenül indulna 20től, de már gyémánt keresztmetszettel 23-24, edzve annyi plusz, amennyit a szakember elkér (nincs elektromos kohóm, gány munkát meg nem szeretek eladni), de lehet rá tenni csontmarkolatot is +5ért. Lágyacél -5e, de most szólok, mielőtt elcsábít az árcsökkenés, hogy a lágyacélt nem viccből hívják lágynak! Vértnek igen jó, de fegyvernek nem túl tökéletes! Viszont ez egy nagy birodalmat ezernyi kováccsal ugyebár nem nagyon zavar... egy mai tulajt viszont, akinek esetleg pár havonta új kardot kéne vennie...

És a legeslegutolsó típus a kétkezes római kard. Sajnos egy se maradt fenn, vagy még nem került elő, de elég sok ábrázoláson láthatóak, a leghíresebb a tetrarchák szobrán. A szobron láthatóak igen díszesek, tekintve, hogy a tetrarchák viselik őket, de a forma jellemzően ez volt. Megalapozott feltevések szerint testőr- és tiszti kard volt, tekintve, hogy pajzs használatát nehézkessé teszi, annak ellenére, hogy pengéje nem hoszabb a tipikus spatha-nál. Érdekes, hogy gladiátorok nem használták. Szintén ebbe a típusba tartozik az alánok kétkezese, ami gyakorlatilag egyezik a későbbi indiai kétkezessel, csak még kevesebb szerelékkel... kb másfelesbe illő, 80-90cm-s penge, 30-40 cm markolat, se keresztvas, se feltűnően nagy gomb. Mit is mondtál, Gem, a gladius a légiós kard?

Összehasonlító skicc a gladiusok formájáról. És végül van még a spatha... amit először lovassági kardként használtak, de a birodalom utolsó kb 100 évében elterjedt a gyalogság, azaz a légiósok között. Ezek lettek a későbbi európai kardok ősei, olyannyira, hogy pár nép ma is spade-nek, spada-nak hívja a kardokat. Pengéjük hosszabb, keskenyebb, nemritkán vércsatornával, vagy vércsatorn

Gem Kapocs: a két tüske a fogás JAV

A légiós kardok következő lényeges állomása az ie. 2nd századi terjeszkedés, amikor is a mai Spanyolország területéről átvették a hispán gladiust, ami pár év alatt elterjedt, hatékonysága és a korábbi fegyverekhez mért egyszerűsége/olcsósága miatt. A pengéje átlagosan 60 cm volt, s a korábbi xiphoshoz képest igen szélesnek számított. Formája egyszerre tette kiváló szúró- és nagyon jó vágókarddá. E mellé még a korábbi, ovális és olykor sík scutumot használták, a görög aspis (hibásan hoplon néven ismert) már korábban kiment a divatból, kb a pilum elterjedésével egyidőben. Az első "valódi" gladius, amit a rómaiak fejlesztettek ki, a mainzi forma. Jellemzője a korábbinál rövidebb, de szélesebb penge, az elegáns ívelt vonalvezetés, s a szinte pazarló anyagfelhasználás a markolaton. A következő Cézár után pár évvel terjedhetett el, fulhami stílusként ismert. Egyszerűbb és kisebb, mint az előző, s jóval szögletesebb, valamint lényegesen kisebb, kompaktabb a markolati rész. (hiába tűnik kb ugyanakkorának pl a markolatgomb, a mainzié forgásszimmetrikus, vagy ahhoz közelítő, míg a fulhami szinte sík) A markolat maga, a korábbi kerek-oválissal szemben jellemzően nyolcszögletű, ami hihetetlen mértékben javítja a kezelhetőséget, a vágások-szúrások szögének szabályzását. Az utolsó a pompeii stílus. Ez az a kard, ami a késő császárkorhoz (még nem a végső stádiumhoz) és a hatalmas seregekhez köthető, megelőzve a különböző törzsekből összeszedett alattvalókat előtérbe helyező, végső hadsereget. Ez a legegyszerűbb, leggyorsabban gyártható, egyszersmind legrövidebb gladius, szélsőértéke 48cm pengehossz, aminek ellenére igen pengenehéz, azaz esetenként jobban vág, mint az egyel korábbi típus. Markolata ismét nagyobb, mint elődjéé, azaz valamennyire visszatér a mainzi stílushoz. Erre a súlypont előrehelyezése miatt megnövekedett perdület miatt volt szükség - egy gömbölyded gomb jobban megakadályozza a kézből való kicsúszást. Egyszerűsége és minden eddiginél alacsonyabb ára miatt nem nehéz elképzelni, amint birodalomszerte minden kovács ezeket gyártja, s százezernyi légióst látnak el vele...

Nojó, akkor elkezdek írni egy kis esszéféleséget a légiós kardokról, több részletben, mert itt most kb 10 percenként elmegy az áram... A római légiók történetének első állomása az etruszk hódoltság ideje... ekkor a mai értelemben vett légió még nem létezett, gyakorlatilag a görög/macedón falanxot másolták, első sorokban a leggazdagabb nemesekkel. Az ő oldalfegyvereik voltak: a xiphos és a kopis. Ezekről elég keveset lehet érdemben beszélni... mindkettő aránylag rövid, mindkettő igen jó vágási képességgel rendelkezik, a xiphos sokoldalúbb és igen jól szúr, míg a kopis egyedülállóan jól vág. Mivel azonban még a falanxot másolták, ezekre a fegyverekre ritkán került sor... érdemes itt megjegyezni, hogy a későbbi korokban is rengeteget használták a falanxot, annak minden hátrányával együtt... pl Cézár és Arianus idején rendszeresen védekeztek és támadtak a légiósok lovasság ellen/lovasságot egyszerűen a pila lándzsaként való használatával. Ennél is közvetlenebb a 3rd században a második légió, akik egy az egyben átvették a falanxot, s "sikerrel" alkalmazták a párthusok ellen, még ha itt a "siker" azt is jelentette, h nem vesztettek olyan sok embert. A következő ismert falanx-alkalmazó Svájc volt, egészen az 1515-ös marignanói vereségig, amikortól már ők is a spanyol terciót használták.

Ezé' jó a LARP... bár ott is vannak igen hátrányos szabályok, még mindig közelebb áll a valós harchoz. Mondjuk lehet, h nem lenne túl biztonságos a full contact, tekintve, h Mo-n nem igazán akarnak az emberek védőfelszerelésre költeni, ami elég bajossá teszi a valós harcot... torokszúrás, fejre támadás, ágyék támadása... Amúgy aki nekem is mesélt Magust, megoldotta nagyjából... felszorozta a sebességet, vagy lecsökkentette a "kör" időtartamát, h közelebb kerüljünk a valós időhöz. Õ a KM, ő az isten, nem?

Egyszer leültem rajzolgatni, és úgy döntöttem, tervezek egy TELJESEN zárt kesztyűt, hogy amikor túl sok időm lesz (heh, jó vicc), megcsináljam, és jajdejóésügyes leszek, meg tökegyedi. Hát nem jött össze. 16th századi kesztyű, eredeti... Akit zavar a rozsda, rajz róla, jobban átlátható. A beteges az az, h ez így működne... és kb ugyanezt terveztem meg, csak pár dolog tért el. Dehátmindegy.

Valóban a szabályrendszerre utaltam... viszont ekkora karddal már nem védesz, ha van egy kis eszed, hanem jól begyakorlod a mestervágásokat... félreütni nem lehet a tömege miatt, blokkolni szintén esélytelen, ellépni meg nem tudsz, tekintve, hogy a mestervágás lényege többek között pont ennek a kiküszöbölése. Sőt, ha kb 1.5-1.8m körüli pengéjű kard nyom ennyit, akkor még a mestervágásokra sincs szükség, feltöri a védelmet a tömeg és a perdület. Más kérdés, hogy egy jó vívó egy szál tőrrel is képes az ilyen elmebeteg méretű kardot használót... tekintve, hogy a nagyobb tömeg miatt nagyobb a tehetetlenség, ami gyorsítási szakaszban nem túl jó... ha, mikor vágásra készül, be tudsz ugrani, meg van oldva. Más kérdés, hogy ilyen nehéz kard jelen ismeretek szerint nem létezik, s a legnagyobbakat is igen sebesen lehetett forgatni a 6 kilós nagyon-szélső érték miatt. Megint más kérdés, hogy párharcban felesleges, mivel legkésőbb a harmadik találatba belehalsz, és nem bírsz ki mittomén, X fp-nyi sebzést. Örök igazság, hogy a kard a nagy egyenlítő... ugyanolyan könnyen hasítja szét egy izomember fejét, mint egy nyeszlett kis piperkőcét... és a legtöbb irányzat a fejre támad. Meg az arcra.

Nem azé' de nem akar vki lassan reagálni is valamit :?: Csak hogy legyen valami "értelme" is a postomnak: mostanában kezdtem el újra edzeni a 12 kilós vasrudammal. Vicces. Tök jó. 10-15 perc forgatás után semminek sincs súlya... Viszont ki fogom súlyozni, mert így, hogy kb 40 centire van a súlypont az elülső kezemtől, kikészíti a könyökömet. Tanulság: ha valaki nekilát edzeni, súlyozza ki a cuccait! Ja, lehet, h a poén kedvéért vkivel felvetetem, amint a fent említett durunggal edzek... mer' poén, h ugyan a kétkezes kardok nem nyomnak 12 kilót, de egy akkora vassal is lehet 10sec alatt 3-4 körül vágni...

Az idea lényege pont az, h egyéntől független... van... és Platón szerint azé' nagyon nem jó az élet, mert lehetetlen ezeket elérni, főleg, mivel mindenki mást lát belőle, más vetületét fogjuk fel. Jah, meg azért, mert ellentmondanak egymásnak. Mellékesen nyugodtan kifejtheted az "alapvető" ideákat együtt is, bár én gondoltam, nem szivatlak ilyennel... de előbb gondolj bele, mit jelent tökéletesen egyenlőnek és mit jelent tökéletesen szabadnak lenni. Valamint a "tolerancia" már a szabadság korlátozása, hiába önkéntes. Ha a társadalom nem létezik, vagyis csak az egyének összessége... akkor hogyan tud túl sok ember kénye-kedve szerint tömegeket irányítani? Pontosabban, hogy alakulhatott ki a manipuláció tudománya? Inkább úgy tűnik, hogy a "társadalom" egy szuverén, külön személyiség, nem pedig egy gyűjtőfogalom. Ráadásul egy NAGYON megbízhatatlan, labilis személyiség... Ja, idővel rendelkezünk még... persze. Csak azt ne felejtsd el, h Iránnak vagy már van, vagy hamar szerez atomot. Szerinted a pár éven belül támadó tgy-k főnökei megtorlás nélkül hagyják, mikor gomba nő a hordozóikon? Leszek még morbidabb, hamár egyszer ráérünk: Stephen King: Holtsáv... aki olvasta, tudja, melyik részre gondolok. Vagy a Végítélet. Ha nem érdekel, ne olvasd el, csak az első párszáz oldalt... amikor elindul.

Sok dologban igazad van, de... nem beszólásként, csak gondolkodtatási célzattal... A legnépszerűbb eszmék a szabadság, egyenlőség (testvériség, viva lö franc, sortűz és barikád ) és a béke. Válassz egyet, és vázold, hogy valósítanád meg, mire lenne szükség hozzá, mind önmagadtól, mind a társadalomtól. Ne olyat írj le, ami közelít, vagy csak egy hajszál hiányzik... az idea kompromisszummentes megvalósítása érdekel... de ha más idea szimpatikusabb, nekem az is jó...

Heh. Mindenkinek saját joga eldönteni, h akar-e gyereket. Megfordítva: SENKINEK nincs joga eldönteni, h más akar-e gyereket. Voltak már, akik egy nép felemelkedését a tervszerű szaporításban látták. Nem túl szép eszme az eugenika... és ha megtiltod a meddővé tételt arra hivatkozva, hogy fogy a magyar, már csak egy lépésre vagy attól, h előírd, h minden nő 25 és 35 éves kora között köteles kétszer szülni... aztán valaki, vagy egyenesen az eredeti ötletgazda úgy dönt, h nem a magyarORSZ