Jump to content
Kalandozok.hu - M.A.G.U.S.

Syrand Caldern

Kalandozók
  • Hozzászólások száma

    308
  • Csatlakozott

  • Utoljára itt járt

Hozzászólások Syrand Caldern által közzétéve

  1. Induló felszerelés:

    -Ha a kasztleírás tartalmaz egy induló felszerelést, azt karakteralkotásban leírtak felülírják?

    -Ha kapok kasztból adódóan egy vértet, de szeretnék egy jobb értékekkel bírót, a meglévő vért árát felhasználhatom - vagy két vérttel fogok rendelkezni?

    Lazán kapcsolódik:

    -a játék kezdete milyen évszakra/éghajlatra esik? Nem mindegy, hogy bundabugyiban flangálok, vagy strandpapucsban nyomom a full kretént.

    a válaszokat előre is köszönöm :)

  2. Garmacor!

    Kicsit kutakodtam elfek-Eren-vonalon. Gáspár András a következőket írta a kérdésről:

    "...a negatív diszkrimináció ősforrása az irodalmi Eligor JK előképe volt. A dolog sajnos nem egyéb, mint egy önálló életre kelt szerepjátékos geg, aminek M*-ba való beemelésekor a távlati következményeket egyikünk sem gondolta végig.

    Ynevre visszatérve: az elfek elleni atrocitások a kék herceg eltűnéséig csak suba alatt folytak, a hatóságok hallgatólagosan sem támogatták őket. A BGY minisorozatban ábrázolt/jelzett durvulások csak Eligor távolléte/akadályoztatása idején voltak jellemzőek, és miután "magára talált", könyörtelenül véget vetett nekik.

    Mivel Haonwell viszonya kimondottan jó az elfekkel, Gianag pedig gyakorlatilag szimbiózisban él a vanírokkal, az erveket nem igazán lehet kirekesztőnek bélyegezni. Az ereni állapot egy karizmatikus vezető (általa sem kívánt) hatása a szűkebb környezetére, és egyben egy olyan földi szoc. működési zavar kivetülése, aminek a generálkoncepció szerint nincs Yneven semmi keresnivalója.

    A 13. zászlóháborúban a sirenari szerepvállalás korlátozott volt. Ebben az ereni tényező is szerepet játszhatott, Eligor elfekkel kapcsolatos ellenérzései viszont sokkal régebbiek."

    Hát így... :)

    GA most azt játssza, hogy mindennel szembe megy, amit korábban leírt. Ennek az embernek komoly gondjai vannak...

  3. Köszönöm a válaszokat!Most már nagyjából össze állt bennem a kép.A válaszokból azt vonom le, hogy ezek a vadászgató "sportemberek" egyfajta Ku Klux Klan szerű, unatkozó, dekadens nemesek lehetnek. Az én Ynevemen legalább is azok lesznek.
    Ha a kánont vesszük alapul, ez messze túlhaladja a "néhány unatkozó nemes passzióját". Ez zsigerből jön, és megtalálható a pórnép között ugyanúgy, ahogy a legfelsőbb nemesi körökben. Ha lecsupaszítod a vázat, akkor a következőképpen nézhet ki a dolog: Eren erdős vidék, amit mind a két faj (kultúra?) magának követel - ez egy amolyan "amerikai őslakosok - angol/francia/spanyol hódítók" ellentét.Eren rideg ország, militarista, agresszív, jelentős nemzeti öntudattal, igazi fekete bárány az Északi szövetségben - ha nem lenne Toron, rég nekiesett volna a szövetségeseinek - mint ahogy erre nem egyszer volt már példa.
  4. Az Északi Szövetség a következőt írja:"Eren lakóit ősi gyűlöltség köti össze az elfekkel. Még a kevertvérüek is kaphatnak néhány keresetlen megjegyzést, de a könnyűléptű nép egy tisztavérű gyermekének felbukkanásakor egyenesen hajtóvadászatot hirdetnek a helybéliek. Persze a másik fél sem hagyja ennyiben a dolgot: időről időre bosszúszomjas elfek tűnnek föl Eligor birodalmában, akik képességeikhez mérten törlesztenek régi és új sérelmeikért, óriási felháborodást keltve ezzel a képmutató ereniekben. Az ereniek kegyetlenkedésig fajuló, már-már ösztönös elfgyűlöletének oka egy elmélet szerint a hatodkorban gyökeredzik: távol-nyugati szállásterületeikről talán Sirenar lakói űzhették el őket. (megj.: az irlavokat) Az Erenben szórványosan élő elfekkel szembeni lappangó ellenérzéseket egy jellemzően emberi meggondolatlanság hozta felszínre. P.sz. 2942-ben az ereni trónörökös, Baragon gróf - a figyelmeztető jelekkel mit sem törődve - szentséggyalázó módon kivágatott egy uscayha-ligetet. Mivel a bocsánatkérés elmaradt, a sereneyák végeztek vele. Atyja, Oleseagon herceg mélységes haragra gerjedt, és haddal támadt az ereni elf kolóniákra, ám az erdők mélyén elrejtőzött hosszúéletüeket nem tudta maradéktalanul kézre keríteni. Bárhogyan csiították is övéiket az elf bölcsek, a hajtóvadászatot követően egy Mallior-szekta bosszút esküdött, és válogatás nélkül elpusztított minden udvarházat, falut és tanyát, nem sokra becsülve a kérészéltüek amúgy is rövidre szabott idejét. A kilátástalan háborúságnak a masgariták vetettek véget: kitenyésztettek egy félig-meddig mágikus kopófajt, amelyet az elfek sem kicselezni, sem elbűvölni nem tudtak, így a hercegi erdőjárók kiszorították a könnyűléptüek népét Eren területéről. A viszály tüzét a jelenkorban Eligor herceg is táplálja: testőrségét aunokból, sáskaharcosokból toborozza, elfvadászokat gyűjt az udvarába, harcias kirohanásaival pedig mind erőteljesebben elidegeníti az Északi Szövetség ügyétől Sirenart és az elf szórványokat."
    A Summarium (Első Kiadás - 1996) a következőt írja:"Létezik azonban a vadászatnak egy másféle változata is, melyet igen sokan űznek, s az űzött vad nem a vadonlakó állatok közül kerül ki. Az elfek hajtása ez. Valamely végzetes félreértést, kétértelmű cselekedetet is okolhatnánk ezért a rút szokásért, tény azonban, hogy ma már egyik fél sem emlékszik arra, honnét ered a békíthetetlen ellenségeskedés. Eren lakói - a haonwelliektől eltérően - egyáltalán nem nézik jó szemmel a hosszúéletűeket, s ha valahol mégis felbukkan egy, szabályos hajtóvadászatot hirdetnek ellene. Még a kevertvérüek is kaphatnak pár keresetlen megjegyzést, ha a hercegségen át visz az útjuk. Persze a másik fél sem hagyja annyiban a dolgot: időről időre feltűnnek Eligor birodalmában bosszúszomjas elfek, akik képességeikhez mérten törlesztenek az elszenvedett sérelmekért, óriási felháborodást váltva ki a képmutató ereni nemesekből. Uwel a megmondhatója, hány álcákban bújt, megkeseredett lelkű elf él országszerte, akit csak a visszavágás reménye éltet."A Szürkék kicsit kiszínezték a történetet, de a lényeg ugyanaz. A Jutalomjáték is '96-ban jelent meg - vagy tévedek? szerk.: utánanéztem, '94-ben. Bár ez nem oszt, nem szoroz.
  5. Az Északi Szövetség a következőt írja:

    "Eren lakóit ősi gyűlöltség köti össze az elfekkel. Még a kevertvérüek is kaphatnak néhány keresetlen megjegyzést, de a könnyűléptű nép egy tisztavérű gyermekének felbukkanásakor egyenesen hajtóvadászatot hirdetnek a helybéliek. Persze a másik fél sem hagyja ennyiben a dolgot: időről időre bosszúszomjas elfek tűnnek föl Eligor birodalmában, akik képességeikhez mérten törlesztenek régi és új sérelmeikért, óriási felháborodást keltve ezzel a képmutató ereniekben. Az ereniek kegyetlenkedésig fajuló, már-már ösztönös elfgyűlöletének oka egy elmélet szerint a hatodkorban gyökeredzik: távol-nyugati szállásterületeikről talán Sirenar lakói űzhették el őket. (megj.: az irlavokat) Az Erenben szórványosan élő elfekkel szembeni lappangó ellenérzéseket egy jellemzően emberi meggondolatlanság hozta felszínre. P.sz. 2942-ben az ereni trónörökös, Baragon gróf - a figyelmeztető jelekkel mit sem törődve - szentséggyalázó módon kivágatott egy uscayha-ligetet. Mivel a bocsánatkérés elmaradt, a sereneyák végeztek vele. Atyja, Oleseagon herceg mélységes haragra gerjedt, és haddal támadt az ereni elf kolóniákra, ám az erdők mélyén elrejtőzött hosszúéletüeket nem tudta maradéktalanul kézre keríteni. Bárhogyan csiították is övéiket az elf bölcsek, a hajtóvadászatot követően egy Mallior-szekta bosszút esküdött, és válogatás nélkül elpusztított minden udvarházat, falut és tanyát, nem sokra becsülve a kérészéltüek amúgy is rövidre szabott idejét. A kilátástalan háborúságnak a masgariták vetettek véget: kitenyésztettek egy félig-meddig mágikus kopófajt, amelyet az elfek sem kicselezni, sem elbűvölni nem tudtak, így a hercegi erdőjárók kiszorították a könnyűléptüek népét Eren területéről. A viszály tüzét a jelenkorban Eligor herceg is táplálja: testőrségét aunokból, sáskaharcosokból toborozza, elfvadászokat gyűjt az udvarába, harcias kirohanásaival pedig mind erőteljesebben elidegeníti az Északi Szövetség ügyétől Sirenart és az elf szórványokat."

×
×
  • Új...