MagyarGergely

Üdv!

Agis, továbbra sem tudok egyetérteni veled. Az Északi elf családok együttese szerintem véletlenül sem pár tucat elf... sokkal több. Nyilván a létszámuk jelentősen gyarapodott a 12 déli elf családdal, de az ország addig is állt, gondolom, hogy hasonlóan a mai Sirenarhoz, nyilván annak tapasztalatai is segítették őket a mai szabályok megalkotásában.

Üdv!

Bizony, Kalóznak igaza lehet. Pont az említett Törzsfő-beszéd ad okot arra következtetni, hogy egyszerű politikai célból is beállhatnak valaki zsoldjába.

Gondoljuk csak végig, az orkok sem 1-2 IQ-júak. A területek nagyrésze már lakott, hatalmakhoz kötődik, bitorlása megtorlással jár. persze az orkokat nem kell félteni, de mennyivel egyszerűbb, ha ez a hatalom nemhogy engedélyezi a terület használatát az orkoknak, de még fizet is mellé?? És cserébe csak egy jó muriba kell részt venni - háború.

Üdv!

Bolvadtak - kihaltak - eltűntek... egy a lényeg, megszűntek. Bár szerintem sem maradéktalanul, igenis sok kihatásuk van a jelenre. Mint ahogy az egész Crantának is, hiszen az a megelőző múlt. Mi olyan különös ebben?

Ki tudja hogy Alyr barátunk miért választotta a nekromanciát???

Üdv!

Agis,

amit leírsz, az majdnem teljesen helytálló.

Igen, és azt állítottam, hogy a korábbi korokban volt több Északi elf birodalom is. Ezek egy része megmaradt, egy része megsemmisült.

Az is igaz, amit te írtál, hogy a Tysson Larból északra vándorolt elf családok alapították Sirenart, szövetségben a HATOKKAL, akik addig ugyanott, Rehiarn néven emlegetett területen ami "Az északi elf családokat egyesítette". Azaz éltek elfek , elf kolónia északon az előtt is, hogy a Sirenar szövetség, a keresők 12 elf családja odavándorolt.

Emiatt nem igaz az az állításod, hogy

s még a Hatodkor zűrzavarában sem voltak északi elf kolóniák.

De, voltak. De még elkontrázhatunk ezen kicsit... :wink:

Lehet túl borúlátó vagyok, de az ÉSZ csak azért van még egyben, mert félnek Torontól. Amint kitör a béke, tutira egymás torkának esnek...

Shikak, ezt több könyv is pontosan így írja körül... ha nem is ezekkel a szavakkal.

pontosan azt mondtam neked az ereni elfvadászatról, amit elemezgettél, lehet, hogy vannak gyilkosságok, meg bosszúk, a sirenariak megtorolják, az ereniek meg nem engedik áthaladni őket, de ez nem az országok hivatalos álláspontja, ezért van szövetség, mert az magasabb érdekük. Ma nem látsz ilyet sehol???

Valószínű, egyébként, hogy a sirenari íjászok nem az ereni kékköpenyesekkel együtt vonulnak Toron felé...

Mindenesetre nem tudok többet mondani az elf kérdésedhez, ha akarod, oszlasd fel Yneveden az Ész-t. Van egy hiba, szerintem igen sok, és bizonyos használható, logikus választ kaptál. Ez a megoldás szerintem a játszhatósághoz. Keress te is ilyeneket, ha már a többieké nem jó továbbra sem.

Ellenkező esetben megbukott nálad az Ész,akkor most nem fogsz játszani MAGUS-t? :? Nem hiszem. Ez mind a világ része, valószínűleg azért rakták bele az alkotók, hogy nehogy már minden rózsaszín legyen az Északi Szövetségen belül...

Megjegyzem csöndben, mert nem a topic része, hogy a Fekete Hadurak is hasonlóan összetartók, gondoljunk csak Toron elkötelezett szövetségeseire...

Üdv!

Egyet kell értsek Agissal, minden bizonnyal a börtönök velejárói (kínzások, vallatások, kivégzések, szenvedtetés) is valószínűleg Kránban a legkegyetlenebb Yneven.

Agis, az Opálhajós fogvatartóiról a Kráni Krónikákban vannak elhintve információk.

A Gát... Arról is csak morzsák vannak, bár én már nem szeretem, mert túl lett hogyan is mondjam.. használva.

Ha jól emlékszem, először a Garmacor címerében említik, illetve az ÚT-ben, meg tán a Summariumban merül fel, mit egy félént sellő, alig csillan meg a pikkelye, már el is merült újra... szóval alig derül ki róla valami. Igen, megnéztem, a Garmacor címere, Gátszakadás - az orvlövész története fejezet ott játszódik.

Nos, valamelyik fent említett forrásból dereng, hogy a Gát természetesen az egyik legszörnyűbb börtön, és onnan csak nagyon kevesen (tán 1-2 van említve) szöktek meg. Erre az Aquir gyűrűben megint feltűnik egy "gátszökevény"... Komolyan, ezeknek muszáj mindent lejáratni? Miért nem lehetett Gorvik második legszörnyűbb börtönéből, ami majdnem olyan rossz, minta Gát megszökni?? De erről majd a regény véleményezésénél, már csak pár oldal van hátra...

Üdv!

Kele, tényleg ott az "Edit" gomb, én is azt hittme, hogy valami jó nő jön be majd, de csak a szövegemet lehetett szerkeszteni...

A képességfejlődés megoldása - szükségessége számomra is egyértelmű - szerintem egy egyszerű házi szabállyal megoldható, nálunk legalább is kiválóan működik.

A karakter a szintlépéskor dob K3-al, ez lesz a próbálkozás lehetőségeinek száma. Ezután megnevezi, hogy mely képességét szeretné fejleszteni (ez olyan lehet, amivel foglalkozott is, pl. erőre ott a már említett erősítés...)

Ezek után dob K10-zel, és ha a dobott érték magasabb, mint a képesség tíz feletti része, akkor az fejlődött egyet, ha alacsonyabb, vagy ugyanannyi, nem. Ha van még próbálkozása a K3 dobásból, megteheti újra, vagy egy másik képességre, de ha már fejlődött egyet valamiben, akkor egy szintlépés alkalmaával nem növelhet azon többet.

Ezzel biztosítva van a fejlődés, valamint az is, hogy minél nagyobb az érték, annál nehezebb legyen a fejlődés.

Erről mi a véleményetek?

A képességpróbákat valóban nem mindig, CSAK AZ ÁTLAG FELETTI TELJESÍTMÉNYT igénylő cselekedeteknél kell dobatni, illetve, ha negyon számít, mi az eredmény, lesz e rontás pl. És bizony nem kell fukarkodni - főleg az utóbbi esetben - a módosítókkal! Sajnos az ilyesmi rosszul használata miatt alakul ki sok játékosban az, hogy 15-ös képességek alatt nincs kalandozó... :?

Üdv!

Szerinte megy ynevi ország hadereje - így Erené sem - csupán annyi, amit leírnak a HBG-ban. Az csak egy népszerű példa, és főleg olyan egység, ahonnan kalandozó indulhat.

Véleményem szerint nyugodtan ki lehet dolgozni, még nyugodtabban bemesélni más egységeket is.

pl. senki ne mondja nekem, hogy pl a toroni seregeknek nincsenek fürkészeik, holott a HBG-ben nincs ilyen leírás... no fene...

Erennek is vannak többféle csapatai, kell a nehéz lovagok mellé könnyűlovasság, gyalogság, íjászok, felderítők, várvédők, stb, legfeljebb nem ők a leghíresebbek.

Üdv!

Szerintem bizonyhogy van. Gondoljunk csak a Pokolra, és az csak a peremvidék! Abban is van börtönszerű intézmény, nem is egy!

A cél: Hosszú szenvedés. Én nem feltétlenül a földi ülök egy rácsosajtó mögött egyedül és rossz kaját kapok-ként képzelem el.

A hosszú szenvedésre viszont bizonyosan rengeteg variáció van a birodalomban...

Az is lehet ok a börtönre, ha valami miatt nem akarják alegyőzöttet elpusztíteni, pl. tud valamit. Gondoljunk csak az Opálhajós és a Három Hold Szövetségének boszorkányai között i kapcsolatra...

Aztán lehet a börtönök melletti érv a vérbosszú is, mivel lehet, hogy ha csak bizonyos enyhe vétkekért bezárnak valakit, akkor azt jobban lenyeli a klánja...

Aztán a fogolycseréről sem szabad elfeledkezni, amihez szintén börtön kell...

szóval van ittok szerintem.

Üdv!

Értem már, mire gondolsz, akkor ott nem a sakk mint játék számít. Ezt elképzelhetőnek tartom, mint ahogysok olyan érdekes dolgot is, mint amikor az jelent valamelyik félnek sokat, ami a másiknak szinte semmit...

pl. eltudom képzelni, hogy egy emberpolitikus jó üzletet csinál az orkokkal aranyban, mivel az azoknak nem jelent sokat, de kapnak helyette pl. értékes vadászterületeket... ami mondjuk még veszélyes is. Hát, elég buta példa lett, de gondolom, érted, miregondolok...

Üdv!

Igazad van, Cather. Mint ahogy nagyon hangulatos (ez régimódiasan ugyanazt jelenti, mint a feelinges - lásd egy másik fórumtéma) a godoni időkben, vagy a Ryeki démoncsászárságban, vagy Kyriában, esetleg Avarián játszani...

De a MAGUS nem erről szól. Ezzel nem azt akarom mondani, hogy akkorott nem lehet játszani, csak azt, hogy nem lehet hiányolni ezen területek és korok részletes, és főleg játéktechnikai kidolgozását, mivel az alkotók szándéka nem ez volt, és valószínűleg mindenki a jelent választja. (alapesetben)

Erre mondtam, hogy nyilván, aki ott akar játszani, az tesz róla, hogy ki legyen dolgozva. Csak nem kel a "méltatlanul keveset szerepelt" megy a "sajnos elhanyagolt" stb jelzőkkel illetni az ilyeneket, mint pl Cranta is ide tartozik. ((ez nem Te voltál, nem azt mondtam. )

Egyébként érdekes paradoxont indítassz el, ha belegondolsz. Mert adott a MAGUS jelene, amire felületesen kidolgozták Crantát, mint a jelenhez vezető történelem egyik lépcsőfokát. Neked ez megtetszik, hát kidolgozod, legalább olyan részletességgel, mint most Ynev jelene. Ebben lesz a többezer éves múltnak is eleme, hogy meg lehessen érteni, miért is lett Crant olyan,amilyen, meg mi volt előtte, stb. Erre jön majd valaki, és azt mondja, hogy ezzel a precrantális démonbirodalommal méltatlanul keveset foglalkoztak a Cranta-kiegészítő alkotói, és fogja, kidolgozza. és ez így megy tovább..... Érdekes, nem?

Üdv!

Hm. Ez a dinamizmusként leírt váltás dolog tetszik, mert a MAGUS-ban ez nehezebb. Bár az is igaz, hogy ha egyből váltassz, akkor értem, hogy nincs Tp, de hol marad a karakter harca önmagával? Úgy értem, hogy amikor a MAGUS-ban pl. jellem ellenesen cselekszel, akkor ott lesz valami büntetés, hátrány, vagy inkább vívódásként kellene megfogalmazni, és ebből lesz több is, míg a végén már nem fog zavarni, és változik a jellem. Valahogy - bár távoli - de a feketemágussá válással hoznám párhuzamba... ha érted, mire gondolok.

A jellem érdekesebb. Sokan tartják skatulyának, pedig szerintem nem az.

Nincs betű szerint leírva, mit tehetnek az adott jelleműek, és mit nem. Én mindig megkérdezem a játékost, amikor nem volt egyértelmű az oka egy cselekvésre vagy reakcióra, hogy ezt most miért tette? És ha meg tudja indokolni ajellemével, akkor rendben van. Ha nem, akkor sincs semmi baj, de a probléma felkeltette a figyelmemet, és ha így fojtatja, elgondolkozok a jellemváltozáson, ennek minden velejárójával. Ez az egyik.

A másik, hogy nem lehet mindenki egyfajta, nyilván vannak a jelemben is tűrések, egy élet jellemű is ölhet, egy halál is gyógyíthat, hogy csak egyvégletekig leegyszerűsített iskolapéldát hozzak. Szerintem nagyon is jó a jellem a MAGUS-ban. lehet egy, két komponens, nem mindegy, melyik van elől, elég variáció ez. Rövid a játék, lennie kell valami egyszerűsített mércének és behatárolásnak...

Shikaka, amire rákérdeztél, azt a mondat után ki is fejtem. Ha nagyon lényegretörően nézem, akkor a tapasztalati pont a karakter tapasztalatai után jár. Ez az, hogy ő, a játékban mivel találkozik, mit tapasztal, mit csinál. Ehhez semmi köze annak, hogy a Játékos hogyan valósítja meg az előre kitűzött jellemet, vagy kulcsot, arról nem is beszélve, hogy mennyire beszél, színészkedok, éli bele magát a karakterébe, vagy mennyire készül a játékra, mert nekem például ez is lényeges értékmérő egy játékosban a karakterét illetően.

Aki csak úgy jön, leül, oszt hajrá, az szerintem nem olyan jó, mint aki rajzol a karakteréhez, verset költ a bárdjának, felkészül a varázslatokból, minden játékalkalomra tökéletesebb előtörténettel készül, aki két játékalkalom között is kérdésekkel bomnbáz a karakterét illetően, ebből is látom, hogy érdekli, foglalkozik vele. Nálam az ilyen is sok Tp-t ér.

És hogy miért mosom össze egy kicsit? Mert valahogy jutalmazni kell a jobb szerepjátékot is, még ha a Tp nem is ezt jelenti. DE nagyon jól mondta Kele, a könyv szerint is a jó szerepjátékért PLUSZ TP adható, azaz aki csak szörnyet öl, nem lép olyan hamar magas szintre, mint aki bele is éli magát, jól játszik, stb.

Üdv!

Kelének teljesen igaza van, valahogy így kellene csinálni. Shikaka módszere is gondolom, hasonló lenne, csakhogy ezek megvannak a MAGUS-ban is. Nem véletlen a jellem megléte és kidolgozása, vagy az előtörténetben a karakter főbb jellemző tulajdonságainak megemlítése, amit azután ki illik játszani, ezért (is) jár a Tp.

Szerintem, bár biztosan jó módszer, de nem szükséges még egy mankó,

bát kétségkívül hatásos lehet, hiszen kiválaszt egy kulcsot, ami egy kiemelt "vezér"tulajdonság, ha jól értem, amit azután be kell tartania, kijátszania. Erre fog koncentrálni, és csak nem rontja tán el...

Szerintem kezdőknek jó, hogygyakorolják, mikre is kell figyelni, meg miket kell kijátszani. DE ezt a MAGUS-ban is kitalálták, pozitív-negatív táblázat, amiből ki lehet választani/dobni egy-két tulajdonságot, és azután arra koncentrálni.

Xp (utoljára) Ez egy magyar nyelvű fórum. Itt magyarul szoktunk beszélni, magyr szavakkal, persze vannak olyanok, amik nem azok, ezek használatát az indokolja, hogy a játékhoz tartoznak. (pl. Ynev)

Angol nyelvű fórumon írj angolul. Itt is lehetne, ha már annyira megszokta valaki, csak nincs rá kereslet... így viszont, csak nagyzolásnak, meg igénytelenségnek tartom az olyat, hogy nem vagyok képes az "X" helyett "T"-t használni. pláne, ha a játék is ezt kéri. De mondhatnám ugyanezt a skill, hunter (bocs, Hunter , spell stb. kifejezésekre is, amik odavalók egy angol nyelvű szövegbe, de nem ide.

Hogy ez mennyire így van, egyszer már megszóltam valakit ilyenért, és kifigurázás gyanánt írtam neki egy angol hozzászólást, naná, hogy a nagy megszokásban nem tudott rá válaszolni, és néhányan (milyen igazuk volt) rám is szóltak, hogy ne vágjak itt fel, meg ilyesmi.

Gyerekek, beszéljünk már magyarul, nem egy trendi diszkóban vagyunk... bár mindenki maga tudja... ez egy szabad ország, mindenki azt ír, ami akar persze...

Egy válaszhoz persze mindenkinek joga van, (és persze minden zöldséget meg lehet magyarázni) de részemről befejeztem a témát.

Lehet, hogy csak én vagyok ilyen konzervatív? Váúúú, cool!

Üdv!

Még jó, hogy MAGUS-ban nincsen xp probléma. Itt ugyanis Tp-t használunk hasonló célokra. No ezzel a kicsit talán gúnyos megjegyzéssel arra szerettem volna felhívni a figyelmet, hogy bár igen divatosan a nyakló nélkül alkalmazott angol kifejezések, de nem csak a magyar nyalv miatt, hanem a MAGUS jellemzőit figyelembe véve is maradhatnánk a játék eredeti "szak" kifejezései mellett is...

Komolyabban. Nem látom értelmét ennek a kulcsos rendszernek. Először is a MAGUS kész megoldást, alkalmazási rendszert kínál a tapasztalati pontok adására. Akinek ezzel problémája van, azaz nem működik, nem biztos, hogy egyből újat kel keresni, lehet, hogy csak ő nem alkalmazza jól (csak azért mondom, mert sok helyen kiválóan működik)

A fenti leírást annyiból nem tartom raálisnak, hogy - mint arra Shalafi is utalt - Tp nem csak a szerepjátékért jár. (sőt, ha nagyon szélsőségesen nézem, akkor azért nem is kellene adni...) ugyanis a tapasztalati pont a játékos tapasztalatának növekedését jelenti, azaz azt fejezi ki, hogy mennyi új dolgot próbált ki, találkozott vele,TERMÉSZETESEN valahogyan ösztönözni kell a szerepjátékot is, és egyébként is a jó szerepjáték is érdemessé teszi a játékost arr, hogy magasabb szintű karakterrel is próbálkozhasson, tehát nagyon elfogadhatónak tartom, hogy a játékosok kapjanak a szerepjátékért Tp-t, magam is így csinálom, legalább az 1/3-át a Tp-knek.

A fenti rendszer viszont amellett, hogy ezeket semmibe veszi, (csak a szerepjátékra koncentrál) figyelmen kívül hagyja, mit is csinált valójában a karakter. Például adott egy varázsló, aki a mágiáját soha nem használja, holott ez lenne a dolga indokolt esetben, viszont nagyon jól eludvarolgat a lánynak, meg mókázik a fogadóssal, és hopp, máris 3. szintű.

Emellett, kíváncsi vagyok, hogy a tesztelés során előjön-e, de ugya a MAGUS-ban a tapasztalati pontok bizonyos mennyiségéhez kötött a szintlépés. A fenti módszerrel igen érdekes összegyűjteni pl. 170-et... emiatt át kell majd írnod az összes kaszt szintlépési határait, ami nem kis munka, ügyelve az arányok megőrzésére.

Szerintem egyébként nincs semmi baj a MAGUS Tp rendszerével.

Az, hogy nem megy neki, nem jelenti azt, hogy nem kell megpróbálni. A csata lemesélése akkora pluszt ad a játéknak, hogy nem szabad kihagyni.

Szerintem is fontos a csata a szerepjátékban, ha nem is csak ez számít. A harc is az egyik olyan, amit a való életben nem élhetünk át, mert könnyen rajtaveszthetünk, a játékban viszont ki lehet élvezni az ügyes, vagy éppen a brutális karaktert is. DE FONTOS, hogy a harc ne csak kockadobálásból álljon! Az ilyen stílusú harcok - és az ezt segítő KM-ek - miatt alakul ki az a nézet, hogy nem is kell a harc, mert már unják - nem csoda - hanem szerepjáték - aminek pedig a harc is része lehetne.

Tehát mionden KM igeni vegye a fáradtságot, hogy élvezetesen mesélje le a harcot.

A másik oldalon a JK-k állnak, mint mindenben. Ugyanis a harc a részükről sem annyi, hogy ütök, védek, ütök, levágtam? Hanem ot a száámtalan harci képzettség, harci taktika, harci pszi diszciplína, harci varázslat. Ezeket alkalmazva mindjárt nem válik olyan egyöntetűvé a harc. Nem is beszélek a különleges fegyverekről, harcművészetekről. Sajnos, magam is azt tapasztalom, hogy a JK-k nagy része csupán vág-véd, nincs lefegyverzés, mögékerülés, közelkerülés, piszkos csel, feltartás, roham, belharc... stb.

Üdv!

Nos, mivel Cranta sok ezer évvel a MAGUS jelene előtt létezett, bár érdekes vele foglalkozni, nemigen érzem indokoltnak, hogy az istenei játéktechnikailag is ki legyenek dolgozva.

Ha egy KM akarja, persze igencsak megoldja maga... de szerintem a nem kell a MAGUS-ba. KB olyan kérdés ez, mint az égi hajók, vagy a godoni varázslók játéktechnikai hiánya...

Üdv!

Crantáról a MAGUS hivatalos kiadványai között a Summariumban, az 1TK-ban, a PPL2-ben, a Bestiáriumban (Álomkristály, Crantai kóborló), valamint a Hőseposzban, a Csillagvetőben, az Aquir gyűrűben, a Tizedikben, a Kyria Örökben, az Anyrok alkonya és a Lobogók hajnala című novelláskötetekben, A Hollóidőkben és a Vas Idejében, több Rúna cikkben találhatók említések, hosszabb, rövidebb leírások, amiket figyelmesen átolvasva sok információt lehet összeszedni.

Emellett volt annó egy crantai örökség novellapályázat, amire a kiadó honlapján több novella is szerepel, ha jól tudom, még térkép is van hozzá. Ezek ugyan nem megjelentek, de jó ötletek vannak benne,és szerintem az információk nagy része használható.

Remélem, nem hagytam ki egyetlen forrásanyagot sem, ha valaki még tud, egészítse ki a listát!

Üdv!

Nem véletlen ám, hogy a varázslót szoknak ajánlják, akik már tapasztaltabbnak érzik magukat, és ismerik a játékot. Meg a mágiát! Engem kiráz a hideg az olyan mágiahasználóktól, akik csak könyvből tudnak kitalálni valamit.

persze nem mondom, hogy fejből kell ismerni az egészet, ez valószínűleg lehetetlenség, de legalább is nem érné meg a befektetett energiát. DE fel lehet készülni! A varázslónál javasolják is, hogy állítsa össze varázslatait előre, már csak azért is, hogy a KM engedélyezhesse, így később nincs olyan probléma, hogy akkor derül ki, hogy ez nem is működik, mert nincs olyan. Az 1TK sok mindát tartalmaz, hogyan is kell leírni egy kész varázslatot mozaikokból. Pár sor, nem nagy valami... Csak dolgozni kell a karakteren, de hát ez is a szerepjáték része, szerintem. Nem csak a mesélőnek kell ám készülni!

Egyébként más mágiahasználókra is igaz, hogy az első szinten még kevés mágikus hatalma van, emiatt kevés varázslatot tud alkalmazni, ezeket nem nagy erőfeszítés kijegyzetelni, és mondjuk 10-15 címszó közül könnyebb válogatni, mint az 1TK-t lapozgatni. (egyszerű javaslat, hogy a fontosabb értékeket is odaírhatom mellé, meg egy oldalszámot, így bármikor zökkenőmentesen ki lehet keresni, ha kérdéses lenne egy dolog.)

Azután, mire szintet lép egy karakter, addigra már megismeri azt a pár varázslatot a játékos, és jöhetnek az újak, majd azt is megszokja... végül tapasztalt mágiahasználó lesz (a játékos is). Nem véletlenül kell első szinten kezdeni, és nem kapásból 12. szinten kezdeni a játékot, bármennyire is csábító, mert úgysem tudja kihasználni az ember a karakter képességeit (nem ismeri, a KM meg nem hívhatja fel mindenre a figyelmet!)

Egyébként én úgy csinálom, hogy vannak olyan részek a mese közben, ami gondolkodásravan szánva, itt megengedett a hosszabb megbeszélés, fejtörés is, de ha egy harc forgatagában valaki csak áll és töri a fejét, akkor én tovább szoktam pörgetni az eseményeket, hogy érezzék a döntési kényszert. Ezzel is valóságosabb a csatajelenet.

Üdv!

Hát nem tudom szerintem az isteneket hanyagolni kéne! valójában pontosan csak egyről van leírás

Cather, azt javaslom, ha érdekel a téma ennek nézz utána, mert a crantaiak több istene is említésre került már a MAGUS kiadványok lapjain.

Üdv!

Ha jól emlékszem, ez a lovas probléma nekem is feltűnt annak idején, és igencsak csodálkoztam rajta. Most nem olvasom végig, de HA jól emlékszem, akkor a lovaknak van konkrétabb leírásuk, viszont mintha nem említenék szó szerint, hogy orkok ülnek rajtuk, vagy tévednék? Lehet, hogy csak az események elején volt így...

Mindenesetre Shikaka megoldási javaslata elég jó, szerintem, bár én mesélőként tartózkodnék lovat mesélni az orkok alá. Õk nem emberek, jól futnak, bírják is, a lovakkal több bajuk lenne, mint amennyi hasznuk. Bár azokat legalább meg lehet enni, a wargokat is, no de azért mégis!

A fizetség szempontjából nem hinném, hogy érdekelne egy orkot a sakkészlet...

De tény, hogy nem ők az egyetlenek, akik beállnak zsoldosnak.

Viszont lehet, hogy a zsoldosság csak az emberi megnevezése a helyzetüknek. Gondoljunk csak a crantaiak "zsoldjában" álló orkokra, akiket egészen másképpen nevezték a "zsoldot" mint az valójában volt.

Lehet bosszú, harci kedv kiteljesedése, egy ügyes emberi politikai manőver, vagy hála, fizetség, amiért az orkok beállnak az emberek zsoldjába. De mivel az ő vezetőik "politikájuk" is fejlődik, lehet, hogy a helyzet is azt a lépést hozza, hogy valaki oldalán harcolnak.

Üdv!

A Legnagyobb úr kegyelmezzen mindenkinek legalább karácsonykor.

Pentagrammás szaloncukrokat, MAGUS könyvet a fa alá, fenyőfadíszes kockákat és békességet, no és

Boldog karácsonyt minden kalandozónak!

Üdv!

Dragon, ismételten igazat kell adjak neked, bár én a harmadik csoport szerepjátékosnak nevezésével együtt lehúzónak érzem a véleményedet a másik kettőről, ami nem helyes. Mert szerintem önmagában egyik sem "jó" (értsd: eszmei szerepjátékos) mindegyik egy véglet. Szerintem a harmadik csoport már átesés annak a bizonyos lónak a túloldalára... Szerintem mindhárom jelen van egy jó szerepjátékban, és jelen is kell, hogy legyen. A kockadobálás öröme és izgalma csakúgy, mint a nyomozás fejtörése, no és jelen kell lennie a teljes beleélésnek is. De nem csak annak!

Üdv!

s még a Hatodkor zűrzavarában sem voltak északi elf kolóniák.

Agis, a hozzászólásodban egy lényeges tévedést vélek felfedezni. Az elfek NEM Délről, Tysson Larból menekültek északra és alapították meg Sirenart.

Az elfek hajdan valóüszínűleg egész Ynevet lakták, vagy esetleg inkább az északi kontonensfelet, és már Tysson Lar is egy menekültek által alapított hely volt... De tény az, hogy Velarium, és Rehiar (a későbbi Sirenar) és Queuron már a Másodkorban is létezett, és összetűzött az aquirokkal. Ezen három Másodkori észak-ynevi elf birodalom megléte erősen ellentmond annak, amit állítottál.

Az igaz, és valószínű is, hogy Tysson Lar bukás után menekültek elfek Északra is, de akkor ott már régen éltek igen jelentős elf kolóniák.

Üdv!

A boszorkányokkal kapcsolatban kérdezném meg a véleményeteket. Ti hogyan képzeltek el egy boszorkányrendet? És a szabadúszó, magányos boszorkányokat? Vagy egyáltalán elképzelhetőnek tartjátok ezt? Él nálatok a magányos mester és tanítványa boszorkány? És vajon mi van akkor, ha két boszorkányrend találkozik...

Üdv!

Igazad van, Dragon, de azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a párbeszéd valós idejű. Namármost, ha valós időben szeretnél egy egész kalandot lejátszani, valószínű, még mindig az első karaktereddel bajlódnál második szinten

Tudom, te sem azt mondtad, hogy mindent ki kell beszélgetni. De fel kell tudni mérni, esetleg a KM segítségével, aki kezdeményezi az ilyen élőszavas beszélgetést, hogy mikor kell, azaz van erre idő, esetleg a kaland érdekessége miatt kell is, és mikor kell csak átugrani annyival, hogy kérem a szobát, meg kifizetem, és mehet tovább a fontos rész.

Természetesen az előbbihez kell a szerepjáték, és az lesz az érdekes is, de a köztes rész is kell, nem elhagyhatatlan.

Üdv!

Dragon, valószínűleg igazad van. Ezért, ha meséled az említett pszi diszciplínákat, és főleg a mentális varázslatokat, akor ilyen gondolatmenet alapján kell levezetned az eredményt a játékosnak. Szerintem ez még nem igazolja azt, hogy alkalmazhatatlan lenne az emlékolvasás, és társai.

Megjegyzem, hogy Doranban - bár nem ők a legnagyobb mentalisták - minden bizonnyal értenek a mentalisták a tudoműnyukhoz, ami azt jelenti, hogy rendelkeznek azzal az ismerettel, ami az emlékek, oda nem való jellemjegyek kiszűréséhez kell. Valószínű, hogy ismerik azt, amihez kapcsolava keresni kell, stb. Biztosan nem úgy jön létre, hogy rátekintenek az elmére, és ott világít, hogy "zárjatok ki Doranból, rosszat tettem!"

Üdv!

Szerintem Sirenar nagyon is távol tartja magát az Északi Szövetség politikájától. Hiszen tudjuk, hogy már az sem térhet vissza a határai mögé, aki egyszer kikerülvén onnan az emberi gondolkodás szennyével mocskolódott be.

Az ok, ami miatt mégis erre az oldalra állt, azaz hogy az Északi Szövetség tagja (bár szerintem politikailag jóval passzívabban, mint más) és az emberek oldalán harcol a Fekete Hadurak (Nem Toron!) ellen, az az, hogy egyrészt nem buták, hogy struccként behúzzák a fejüket, és tudomást se vegyenek a körülöttük lévő dolgokról - ehhez külön "kémeik" is szerterajzanak - valamint Északon az elfek utolsó bástyájának, védelmezőinek tekintik magukat, nem alaptalanul.

A két nagy szövetség közül egyértelmű, hogy nem az aquirokkal paktáló Fekete Hadurakhoz állnak. Az emberek oldalán azonban, ha nem is problémamentesen, de megegyezhetnek, hogy az ÉSZ tiszteletben tartja a határait, hiszen a szövetség tagja, és ezzel biztosítják a nyugalmukat, amíg az ÉSZ van felül. Toron oldalán biztos, hogy nem garantálnának nekik ilyesmit... és bár a határvadászaik biztosan jók, meg a haderejük is, azért nem mindegy, hogy mi van a határon.

Emellett a szövetség tagjkaként joggal képviselhetik az elfek érdekeit, még ha Erenben nem is minden alakul a terveik szerint. De más lenne kívülállóként beleszólni a dolgokba, mint a szövetség tagjaiként.

Emellett felhívnám a figyelmet arra, hogy az elfüldözés, talán pont a szövetség miatt nem a hivatalos Ereni álláspont, és attól, hogy vannak sokan, akik teszik, még nem jelenti azt, hogy erenben minden elfre halál vár. Tehát az ereni elfüldözők meglátásom szerint olyan bűnözőfélék Erenen belül, amit nemesi mivoltuk majdhogynem el is töröl, de akkor sem az ország, így a politika hivatalos álláspontja ez, szerintem.