Kata

Drágáim! Csodálatos volt veletek az elmúlt néhány nap. Esküszöm annyira váram már a tábort, mint gyerekként a nyári szünetet. Számoltam vissza a napokat. Ezúttal sem okozott csalódást a tábor! Helyszín: A csapatom számára Mórahalom volt az ideális helyszín, és az egyetlen helyszín is egyben, a hol így együtt játszhattunk. Csapattársaimnak kicsi gyerekei vannak ezért csak a helyszín közelsége miatt tudtunk együtt játszani. Ha az eddigi helyszínekkel hasonlítom össze, nagyon jónak találom a sok szeparált játékhelyszín, ami elég távol volt egymástól ahhoz, hogy ne zavarjuk a másik csapatot és mégis egyben volt a társaság. A melegről, a viharról senki sem tehet. Az áramszünetről már annál inkább! Bár nem tudom, hogy hogy lehetett volna ezt jobban kezelni. (Szervezők, le a kalappal! Ügyesen és gyorsan reagáltatok a váratlan helyzetre). Szállás: tökéletes volt, jó volt a szigetelés és szúnyoghálók voltak az ablakon! Nekem, mint a szúnyogok első számú célpontjának, borzasztóan fontos volt. A szobánkhoz tartozott fürdő is, ami szintén hatalmas pluszt jelentett. Az ágy kényelmes volt és nem nyikorgott. Ha valami negatívumot kellene mondatom, akkor tán csak annyit, hogy az emeletes ágyak méretét gyerekekre tervezték és figyelni kellett, hogy ne verjem be a fejemet. Asszem ennyi bőven megbocsájtható. Ár érték arányban 5*-ra vizsgázott! Kaja: Menzakoszt. Asszem ezzel mindent elmondtam. Voltak olyan ételek, amik otthoni konyhai körülmények között reprodukálhatatlan. Mondjuk a tarhonyás húst egy fokkal kevesebb borssal is el tudtam volna képzelni, de ez jó alkalmat adott arra, hogy SirThommal és Felonnal bandázzunk egyet Mórahalomon. Nekem kicsit kevés volt a zöldség a kajához. Mórahalom nagy paprika és paradicsom termelő vidék, lehetett volna villogni vele! Ami abszolút kritika: a paradicsomos húsgombóc mellé nekem már nem jutott kenyér. Ez egy kicsit rosszulesett! LÉNYEG: Modul: Tao, Hulla zseniálisak vagytok! Nagyon összetett szövevényes, logikus modult írtatok (ez teljesen komoly), kár hogy csak egy megoldása létezett (bár erről Gáborral sokat vitatkoztunk, szerinte nem, csak nekem az a megoldás nem tetszik, amit megvalósítottunk.). Kicsit emiatt frusztrált is lettem a végére, de ez abszolút az én jellem hibám. Nagyon jól sikerült megvalósítani a színes NJK kérésünket Zarthan (Szhaltan) zseniális volt. Mi a többivel nem találkoztunk, de azt hallottam, hogy Ők is nagyon jók voltak. Nekem ez fontos egy modulban. Tetszett a nagy laminált térkép. Visszatérve a modulra, kb. még egy nap kellett volna, hogy úgy oldjuk meg, hogy azzal én is elégedett legyek (ezt ne vegyétek kritikának, nem véletlenül lettünk mi a Helybenjárók csapata). Csapat: Nagyon jók voltatok, köszönöm az élményt! Imádtam amikor Vasya a tolvaj beszólt a KM-ünknek: olyannyira beleélte magát a szerepébe, hogy mikor a KM megkérdezte tőle, hogy mit csinál, azt válaszolta: "Mi közöd hozzá!" Asachar a fejvadász pedig a zseniális 00-ás támadója után dobott egy 95-öt a mestertolvaj elleni harcban, majd elvétette az utolsó egészség próbáját így kis híján hősi halált halt a küzdelemben. Mordar a boszorkánymester zseniálisan fejtette meg a modult, mindössze csak az áldozatok kisujja kellett hozzá. Rovan a tűzpap pedig zseniális ötleteivel, a papi mágia felhasználásával tolta előre a csapatot. Köszönöm Nekik a játékot! Igazából olyan sokat nevettünk, hogy nem tudnék kiemelni egyetlen nagy pillanatot sem, de úgy éreztem, hogy a nagyon jó ötletek mindig egy-egy apróságon csúsztak el. Nem tudtuk megoldani a modult, de nagyon jól szórakoztunk. KM: Hát mit is mondjak! SirThom nagyon jó KM. Régóta szerettem volna újra játszani vele! Zseniálisan felmérte a csapatot, ráhangolódott és úgy mesélt nekünk, ahogy az a csapatnak a legjobb volt! Zseniális Zarthan volt, felejthetetlen! Ezt nem lehet leírni, látni kell! Tekintettel arra, hogy három csapattagnak ez volt az első versenye, nem volt könnyű dolga velünk. Köszönjük Thom az élményt! Szabad programok: Kult, fantasztikus volt, nekem egy kicsit több szerepjátékra adott lehetőséget mint a modul, így nem volt hiányérzet. Köszönöm a csapattársaknak is, hogy elviseltek (lehet néha egy kicsit túltoltam). Igazából én itt vezettem le az elmúlt másfél év feszültségét. Köszönöm Thom a lehetőséget. Unikornisos társas - aminek semmi köze az unikornishoz - köszönöm fiúk az élményt! Örülök, hogy megismertelek Titeket, mint ahogy mondtam kell még egy két tábor, hogy megjegyezzem a neveteket, de zseniális szerepjátékosok vagytok. Érdekes volt látni a korosztályok közötti különbségeket! Köszi, Anima, hogy nem én voltam az egyetlen nő a csapatban! Legközelebb is visszük ezt a játékot! Antail: hiányoztál! Remélem ezt nem kell még beírnod a Google translate-be! Igyekezz haza hozzánk jövőre! Vagy szervezd Hawaiira a tábort! Felon: az ajándék idén is színvonalas lett, köszönjük, hogy ennyit fáradsz vele! CS: profi volt a szervezés, mint mindig. Jó, hogy semmi és senki nem kerüli el a figyelmedet! CZ: Ki az a CZ? Megmondaná nekem valaki, hogy melyik fazon volt a táborban? Asszem ennyi pont elég lesz mára! Köszönöm a férjemnek Gábornak, hogy idén is elvitt a táborba közétek és köszönöm Neki a zseniális hangulatkeltő videót! "Jövőre veletek ugyanitt!" Kata

Nagyon jó lett a hangulatkeltő! Eddig is nagyon vártam már a tábort, de most még jobban! 🙂 Tao, jó érzékkel tetted ki épp most a videót. Alga, megérte a fáradtságot! Nagyon jó a zene, sejtelmes a képi világa! Szuper hangulatkeltő! Köszönöm az élményt!

Kösz CS a bemutatást! Legolol345 tegezz csak nyugodtan! A 17 éves fiam is tegezni szokott . Egyébként fel fogsz ismerni, én vagyok a legidősebb boszorkány a csapatban, a hajam ősz és a kalandozós pólóm időnként foltos a "csókolomot" köszönők vérétől. Most, hogy tudom Te is 17 éves vagy, egyik nap majd kiviszem a fiamat is a táborba. P.S: Nálam már szereztél egy jó pontot az udvarias kérdéseddel!

Ott leszek! ❤️

Kedves Jadis! Az az opció amit én korábban javasoltam az ellenanyag tesztel kapcsolatban, járható út lehet. Csak annyit kell tenned, hogy a második oltás felvétele után két héttel elmész egy ellenanyag szűrésre (értelem szerűen az oltás miatt a spike ellenes antitestet kell megméretned). A Phizer vagy a Moderna védőoltások esetében már az első oltás után három héttel mérhető ellenanyag szint van, szinte mindenkinél, így ezekkel az oltásokkal már az első oltás után is lehet ellenanyag szintet méretni. A leletre ráíratod angolul azt a bizonyos mondatot, amit itt kérnek (ha már eleve nincs rajta, mert ezt a mondatot a határátlépéseknél már régóta kérik, a mi laborunk állít ki ilyet) és ügyfélkapun keresztül elintézed az igazolványt. (Ha van ügyfélkapud, ha nincs, akkor nyilván személyesen vagy meghatalmazással valamelyik családtag is eljárhat helyetted). Az így kiadott védettségi igazolvány fél évig érvényes Magyarországon kívül Szerbiában és Horvátországban is elfogadják. Mindezt itthon is elintézheted, ha már felvetted a védőoltást külföldön, csak számolni kell azzal, hogy az ellenanyag leletre 1 napot kell várni, a védettségi igazolványra pedig kb. 8 napot.

Kedves Tao! Csak vicceltem a diszkriminációval kapcsolatban. Már nagyon várom, hogy találkozzunk és közösen kalandozzunk Ynev földjén.

De remélem hátrányban sem! Tao, ez negatív diszkrimináció!!!

Ehhh! Akkor idén sem fogom kipróbálni a Boszorkány kör varázslatot. Pedig lenne három csaj a csapatban! Na jó csak vicceltem, köszönöm a választ. Értettem és ennek megfelelően fogunk karaktert alkotni. Tűzzel vassal betartatom a csapattal (elégetjük a harmadikat)!

Amennyire én tudom magyar állampolgároknak a védettséget igazoló okmányt akkor is kiállítják, ha a kérelmező visz egy hivatalos leletet az ellenanyag szintjéről. Így talán 3000 Ft az igazolvány kiállítása. Magyarországon egy tesztet 11 000 Ft-ban maximalizált az állam (de vannak országok ahol ez olcsóbb). Így ha van ellenanyagod, akkor potom 14 000 Ft-ért lehet magyar védettségi igazolványod is. Ha van ügyfél kapu hozzáférése az igénylőnek, a dokumentum on-line is igényelhető. Kb. 8 nap alatt jön meg a dokumentum, bár ez gondolom attól is függ, hogy hányan igénylik. Persze ez egy igen költséges megoldás, megéri kivárni, hogy elfogadják-e a külföldi oltási okmányokat.

Sziasztok! Lehet, hogy hülyeséget kérdezek vagy csak nem olvastam elég alaposan, de nekem úgy tűnik, hogy lehet boszorkány kasztot hozni, ugyanakkor a játékosok közül csak két ember ismerheti a boszorkány mágiát max alap fokon. Nem zárja ez ki a boszorkány kasztot? Előre is köszi a választ!

Kedves Szervezők! Túl nagy a csend, de rám mindig számíthattok, ha élménybeszámolót kell írni, ezért úgy döntöttem, megtöröm! Helyszín: Megközelíthetőség szempontjából egyszerűen tökéletes, kb. 10 lépés és három lépcső a házunk hátsó bejáratától. A játék környezet egyszerűen tökéletes: Frissen nyírott pázsit, rusztikus téglakerítés, levendula és rózsaillat, csodálatos virágoskertek… Éjszakai hangulatvilágítás, kiváló technikai felszereltség. Kényelmes kerti bútorok, tágas pakoló felületek. A kerti pavilon körül rovarhálót, az éjszakai világítás és a szúnyogriasztó fáklyák fénye tettek igazán hangulatossá. A helyszín a dzsad sátrak hangulatát idézte ezért a pokoli nyári nap sem zavart be minket a légkondicionált lakásba. Kaja: Egyszerűen tökéletes! Tortilla friss zöldségekkel, változatos szószokkal, frissen sütött pácolt csirkehússal. Gluténmentes, tejmentes, tojásmentes étkezésre is volt lehetőség. A mennyiségre nem lehetett panasz, mindenki annyit evett amennyi jólesett. Szállás: Minden csapattagunk a legnagyobb kényelemben tölthette el az éjszakát, ami meglehetősen rövidre sikerült. A mellékhelységek tágasak voltak és tökéletesen tiszták, felszereltek. A szállások az otthon megszokott kényelemét tükrözték. Modul: A két modulírónk hozta a megszokott formáját. Imádtam a modulban rejlő rengeteg lehetőséget. Bár így utólag roppan egyszerű volt a megoldás, mégis a kalandozóknak hála, pontosan olyan bonyolult volt, amennyire ők maguk elbonyolították. Igaz, ami igaz, amikor először elolvastam a választható karaktereket, az volt az érzésem, mintha egy Monty Python filmből léptek volna elő. Roppant szánalmasnak tűnt az 58 éves pap, aki kalandozással töltötte el az elmúlt harmincnyolc évet az életéből és csak 2. szintig jutott el. Szánalmas volt az űzött vadként bolyongó kígyó és a túlélésükért küzdő harcosok a harmincas éveik derekán alig jutottak el a 3. szintig. Pedig Byzon minden lehetőséget megkapott. Valahogy nem illett az előtörténetük és az életkoruk, ahhoz a TP-hez, amivel indultak. Mintha szándékosan kerülte volna el őket a jószerencse. „Balra volt a TP, de Ők jobbra mentek…” (Byzon - Öt csapás) Ám a csapattársaim szenzációs szerepjátékának köszönhetően megelevenedtek ezek a karakterek és rengeteget nevettünk. Utólag revideálom a véleményemet, úgy tűnik, hogy a lehetőségek és a TP a szerepjáték halála. Ha nincs a kezedben az eszközök végtelenségének tárháza, kénytelen vagy a szerepjátékra hagyatkozni, hogy megoldd a kalandot. Modulírók, köszönöm, hogy ezt bebizonyítottátok nekem. Nagyon kellet már egy ilyen kaland. Taonak külön köszönöm a Koránkelők bandáját – azt hiszem, hogy ez a tolvaj banda méltán kiérdemelte az Ynev legbénább dzsad tolvajklánja címet, a Gályák tengerén innen és túl. Kaptak Ők már a fejükre hideget, meleget… Legutóbbi találkozásunkkor a bajvívónk vizelte le a fejüket egy tetőről. Ezúttal pedig az udvari ork fejvadászunk döngölte bele az egyikük alsó fogsorát az agyvelejébe, egyetlen ütéssel. És persze megjelenésüket, mint mindig, hatalmas röhögés fogadta a csapat részéről! KM: tekintettel arra, hogy idén a csillámpónit is elvitte a COVID, a KM választék meglehetősen limitált lett. Két választási lehetősége volt a csapatnak, keresünk egy KM-et on-line vagy a környezetünkből választunk valakit. Így lehetőségünk volt újra felfedezni egy szuper jó KM-et, akivel már nagyon-nagyon régen játszottunk. Alga, igazán jó fantáziával megáldott tapasztalt kalandmester, aki jól ismeri a csapatot, ezért tökéletesen sikerült Neki a jó irányba terelgetni az időnként „elkalandozó” kalandozókat. Nagyon tetszett a Roll20 adta kibővített eszköz tár, amit nem kis idő és energiaráfordítással hozott össze Nekünk a KM csapat, amit ezúttal szeretnék megköszönni minnyájatoknak! Fiúk (Lányok?), nagyok vagytok, csodálatos munkát végeztetek. Ezt nyugodtan tovább lehetne vinni az elkövetkező, nem on-line szerepjáték táborokba is. Alga nagyon ügyesen alkalmazta az on-line eszköz tarát és ez kicsit ellensúlyozta az idő rövidsége miatt elmaradt, Alga mesélési stílusára egyébként jellemző, részletes környezet leírásokat. Csapat: két „első bálozót” is köszönthettünk a csapatunkban idén, akik közül egy, nemcsak első nyári táborozó volt, hanem ez volt élete első M.A.G.U.S kalandja is. Ő volt Warg az udvari ork fejvadász nő, aki a legpuhább bundájú udvari ork egész Yneven. Le a kalappal előtte, ahogy a félelf sámánnő iránti vonzalmát kijátszotta úgy, hogy közben a való életben szerető feleség és két csodálatos gyermek édesanyja (a férje is a csapatban játszott, ő alakította Fehér Tigrist, a Dreina papot). A Mosolygó Kígyót alakító Animának is ez lett volna az első szerepjáték tábora. Ő tapasztalt kalandozó Yneven, először alakított sámán kasztot, ami szenzációsan sikerült Neki. Fehér Tigris, a Dreina pap és Byzon, a Gladiátor, már vettek részt korábban Nyári táborban. Ők képviselték az emberi fajt és Mosolygó Kígyóval kiegészülve, a modulmegoldókat a csapatban. Ezúton szeretném megköszönni mindannyiuknak a készüléssel járó fáradozásaikat, a ránk szánt idejüket és a fantasztikus szerepjátékukat. Én a magam részéről Kaméleont alakítottam, a papi kasztba tartozó amund tolvajt (úgy voltam vele, hogy ilyet még úgysem játszottam soha és valszeg nem is fogok), akinek szinte semmi sem sikerült. Minden kockadobásomat elrontottam, de cserébe rengeteget nevettünk. Nagyon jól szórakoztam, máskor is szívesen játszok első szintű infantilis amund tolvajt, ha valaki bevesz a csapatba. A rendezvényből alapvetően egy dolog hiányzott, a naaagy társaság! A megnyitó feszültséggel és várokozással teli izgalma. CS érces, tekintélyt parancsoló, rendreutasító hangja, amit terelgeti tinédzserré vedlő, felnőtt kalandozótársait. Antail sejtelmes mosolya és suhogva lebegő inkognója, amint itt-ott elhagyja a kalandmodulját. Hiányzott a zsivaj, a hajnalig tartó beszélgetések SirThommal, Felonnal, Dryennel. Az alternatív játékok. A Cult SirThommal, Jadissal, Owdennel, Taoval és Goblinnal. A One-Night Werewolf Nekdolannal. A FATE Vasival. A gyilkosozás Pankával és a Rizikófaktoros fiúkkal. Tao reggeli pandrum (handpan) játéka. Catsmile pálinkája, amit a kis fém poharaiból kínál a farkasos laposüvegéből. A reggeli kómás fejek. A kalanddal kapcsolatos élmények megosztása másokkal. Felon kreatív ajándékai. A táborzáró fáradt, elégedettséggel vagy elégedetlenséggel, ugyanakkor fantasztikus élményekkel teli lelkiállapota. COVID, remélem hamarosan eltűnsz az életünkből és újra személyesen találkozhatunk Mórahalmon, kedves Barátaim!

Kedves Barátaim! Idén is fergetegesen éreztem magam veletek a táborban! Ezt nem győzöm elégszer hangsúlyozni. Köszönet a szervezőknek, amiért idén is idejüket nem kímélve profin megszervezték a tábort a karácsony előtti hajtás ellenére. Visszaolvasva egy kicsit bő lére eresztettem a beszámolómat. Aki ismer, jól tudja, hogy akkor is elmondom a véleményemet, ha nem kérdezik. Így nem tudtam ellenállni CS kérésének sem az élménybeszámoló írásával kapcsolatban. Az alábbi beszámoló is kimerítőnek sikerült, így csak az olvassa tovább, akit tényleg érdekel. Szállás: nagyon hangulatos helyen volt. Kulturált volt az épület, a kert, a konyha: új, tiszta, jól felszerelt. Külön elégedett voltam a szobánkhoz tartozó kis fürdőszobával. Volt meleg víz, fogas, szemetes és még a WC-n ülő csapattársunkat sem kellett nélkülözni a játékból, mert csukott ajtón keresztül is tökéletesen áthallatszott minden. J Ami problémás volt egy kicsi szerintem, az az ágyak állapota: a szobánkban lévő emeletes ágyakat pusztán a jó szándék tartotta össze. Mivel a nyolc fekhelyes szobában csak öten voltunk, így csak nekem kellett fölső ágyon aludni. Minden reggel hálát adtam Noirnak, hogy túléltük az éjszakát (én is és az alattam alvó Gábor is). CZ és Xanner ugyan felajánlották, hogy behozzák a vontatókötelet a kocsiból és hozzárögzítik az ágyamat a szomszédos ágyhoz, de végül erre nem került sor. Legközelebb, ha ide jövünk, Gáborral mindenképpen felvetetem a bútorasztalos szakmát mesterfokon és hozunk fúrót, szöget, kalapácsot, facsavart. Mivel mi a szobában játszottunk hiányzott az asztal és a székek is. A kintről behozható sörpad nem fért volna be a szobába és székek hiányában nem nagyon tudtuk volna körül ülni sem. Gábor találékonyságának köszönhetően az ágyneműtartók beforgatásával lett egy asztalunk (az asztal négy sarkában egy-egy kerékkel és egy alig használt rágógumival). A KM-nek beszereztünk egy padot a közös helységből. A játékosok az alsó ágyakon ültek. Szóval végül is feltaláltuk magunkat, de azért legközelebb készülünk majd egy-két bútordarabbal is, ha ide jövünk. Megjegyzem a szoba 8 személyes, de szerintem maximum 10 éves és 50 kg alatti gyerek számára lehetett volna 8 személyes a szoba. Szívem szerint kiírtam volna, mint a liftekben: max 6 fő 400 kg-ig. Kaja: ehető, számomra elegendő mennyiségű volt. Azért meg kell jegyeznem, hogy tavaly Kőröshegyen finomabb és változatosabb volt a menü. Amit kezdetben hátránynak gondoltam, hogy nem kis túlzással a „szomszédos” étkező a szomszéd utcában volt, végül az étkezde előnyére változott. Jól esett legalább naponta háromszor kidugni az orrunkat és sétálni egyet a friss levegőn. A végére már azt is megszoktam, hogy Catsmile nem tud az évszaknak megfelelően felöltözni. Modul: Nekem nagyon tetszett. Köszi Nekdolan. Nem volt benne homok, dzsad, amund és koránkelő. A KM különösen ügyelt, hogy kurva se legyen, cserébe voltak szép, nagy erős, izmos lovagok. Ötletes volt az időhurok ugyanakkor egy kicsit szenvedős, de ezért csakis magamat okolhatom. J A modul bebizonyította számomra, hogy nem kell sajnálni, ha az ember elront valamit egy modulban, hisz egy kalandozó ezerféleképp képes elrontani ugyanazt, akárhányszor is élheti át újra az eseményeket. KM: Idén megnyertük a modulírót. Szigorú volt és következetes, úgy ahogy egy modulíró KM-nek lennie kell! Nálunk nem volt semmi cicó: „Ha beledöglötök is a modult fogjátok játszani! Muhahahahah…” Cserébe nem volt modul lapozgatás, bizonytalankodás egyszer sem. Fejből fújta a modult az összes NJK-val együtt! Talán egy csöppet lehetett volna engedékenyebb. Mindig minden csak egy hajszálon múlott. Néha adhatott volna mínuszokat a saját dobásaihoz is. J Csapat és játék: rengeteget nevettünk! Köszönet a csapatnak, a sok felejthetetlen pillanatért. A kirántott tolvaj pecsenye miattunk került fel az Északi szél fogadó étlapjára Erenben. Idén kevesebbet társasoztunk, helyette sokat beszélgettünk. Érdekes új kalandozót ismerhettem meg Pistike személyében, érdekes volt hallgatni az élete valódi kalandjait. CZ-vel csoki kóstolót tartottunk és nagyokat beszélgettünk, sokat nevettünk. Gáborral játszottunk egy felejthetetlen horror LARP-ot. És megismertük a könyörtelen sötét nagyurat Mosquito személyében (nem is mertem beállni a goblin seregébe). Xanner Zombis társasa pedig az első olyan zombis társas, ami annak ellenére is tetszett, hogy félek a zombiktól. Imádtam ezt a tábort is, úgy mint az összes többit, amin eddig részt vettem. Nekdolannak és a KM-eknek köszönöm, hogy ott lehettem a kiemelt szerepjátékosok között. Valószínűleg a meggyőző hulla alakításomért kaptam. Nagyon várom már a Nyári tábort, hogy újra együtt kalandozzak veletek. Köszönettel: Kati

Kedves Barátaim! Idén egy kicsit elmaradtam az élménybeszámolómmal, de az emlékeim még frissek! Hogy is hívták azt a várost, ahol együtt kalandoztunk? Hilom? Tokaj? ... Félretéve a tréfát, idén is nagyon jó volt veletek. Bár meg kell mondjam, hogy a kollégiumi léttől már alaposan elszoktam. Első nap talán még nosztalgikus volt egy kicsit, de az első éjszaka után tudtam, hogy legközelebb a bejárós opciót fogom választani. Alig, hogy lehunytam a szemem (2:50), Ranil napjának komisz sugarai bekúszott a függöny alatt ( meg kell hagyni, nem volt nehéz dolguk) és nem hagytak aludni. Amikor Tao meghirdette "Just trippin" programját, álmomban sem gondoltam, hogy én leszek az első... Ezzel az erővel, akár még Mosquito reggeli tornájára is benevezhettem volna. A sokak által kedvelt vizes blokk pedig, akkor vált számomra is igazán értékessé, mikor véletlenül betévedtem az első emeleti női mosdóba... Vizes blokk terén a második emelet el volt kényeztetve! Közösségi tereink is voltak, a bökkenő ott volt, hogy a nagyobb tereket rajtunk kívül mások is használták. Zavartuk egymást, ez nem kérdés. Legközelebb, ha lehetséges olyan helyet válasszatok, ahol rajtunk kívül nincs másik társaság. A mi csapatunknak igen kellemes "játszótér" jutott, egy dél-keleti fekvésű galambdúcban, kisebb szépséghibákkal pl. XX. századi iskolaszékeken toltuk végig a három és fél napot. Ezzel amúgy nem lett volna baj, ha nem éppen egy gerincproblémás ember ül rajta órákon át. De ezt a kérdést is klasszul megoldottuk, egy-két "piknik paplannal". Vicces volt, hogy rajtunk keresztül járt a Rizikófaktor Deluxe Edition a játszóhelyére és nálunk volt a hűtő is, így meglehetősen nagy volt a forgalom. Sajnos későn jutott eszünkbe vámot szedni. A kaja nekem elég volt, nem mindig az ízlésemnek való, de ehető. Ár-érték arányban OK. Életmentő volt a reggeli kávé is, hiszen nyolc előtt nem nagyon lehetett máshol kávét kapni a városban, ahhh. Nagy tanulság számomra, hogy legközelebb nem indulok el kávéfőző nélkül. Modul: Ne legyünk szigorúak a modulírókkal! Bár Pacit nem ismerem Bitschak nagyon rendes, lelkes fiatal srác, jó logikai és stratégiai érzékkel. Éppen csak ez volt az első modulja! Ahhoz képes viszont nagyon is jó volt az alap ötlet. Kétségtelen, hogy a KM-eknek így sokkal több dolguk volt az idén, több kevesebb sikerrel meg is oldották a feladatot. Az élménybeszámolókból ki is derül, hogy melyik KM-nek sikerült ez egy fokkal jobban. A mi KM-ünk, Daelon, próbálkozott a csapatra szabni a modult, ezért voltak igazán jó pillanataink is. A csapattársaimnak köszönhetően, akik mindannyian zseniális szerepjátékosok (Panka, Dekker, Catsmile, Gábor), voltak heroikus küzdelmeink, hatalmas agyalások, nagy dilemmák, jóízű kacagások. Mindent együttvéve kis hiányérzettel bár (nem sikerült befejezni a modult), jól szórakoztunk. Bitschak, azért egy kicsit irgum-burgum! A logikai bukfencekre legközelebb figyeljetek oda és mindenképpen kérjétek ki a "Nagy Öregek" tanácsát! De hoppá! Ezt most is megtehettétek volna, hogyha a Nagy Öregek nem bújtak volna el éppen itt-ott, egy-egy csapatban a játékosok között. Na, de Őket is meg lehet érteni, néha Ők is szeretnének játszani! Csak talán nem kéne mindegyiknek egyszerre! Lehet, hogy ezekért a gondolatokért Ranil tüze súlyt majd le rám, de talán, egy ilyen vénasszony, mint én megengedheti ezt magának. Az alternatív programok idén zseniálisra sikeredtek. Régi vágyam teljesült azzal, hogy Kultozhattam egyet Sir Thommal. Hatalmas élmény! Zseniális volt az egész! A csapattársaim kitettek magukért. Jadisról tudtam, hogy remek szerepjátékos, de Goblin, Owden és Tao igazán megleptek! Remélem jövőre is lesz alkalmunk folytatni! Hatalmas élmény volt, az EP-is, bár a scifi nem az én világom. Nyilván én voltam a legbénább hajóskapitány, akit valaha hátán hordott az Univerzum. De! A zseniális mérnökömnek (Dio-nak), az eszes programozómnak (Andoronnak) és a bátor bányászmérnökömnek (Slam-nek) köszönhetően, akár még túl is élhettük volna ezt a kalandot, ha éppen nem SirThom a mesélő. Andoron, Dio, Slam, megtiszteltetés volt a kapitányotoknak lenni! Az One night werewolf mindig nagyszerű játék, még ha vámpír is a vérfarkas! Köszi Necdolan. A gyilkosos játék is szuper, bár az idén, csak egy éjszakát éltem túl. Tartok tőle, hogy ez már így lesz ezentúl. De azért én lelkes résztvevője leszek mindig a játéknak, Panka számíthatsz rám jövőre is! Idén Résen voltam! Nem hagytam megvezetni magam és a "Dolognak" esélye sem volt a "kutatók" ellen. De azért ügyesen próbálkoztál Attila, remélem legközelebb is játszol velünk! Kedves Szervezők! Idén is szuper volt minden és köszönöm, hogy időtöket nem kímélve lehetővé tettétek számunkra a közös játékot. Remélem jövőre is így lesz! A zászlókészítés számomra különösen élvezetes felkészülő feladat volt. Bár az én kezem munkája volt a kivitelezése, az ötlet és a dizájn a csapat kreativitását dicséri. Köszönjük még egyszer az elismerést. Annyi mindent szeretnék még írni, de így is hosszúra nyúlt már a beszámolóm. A végére csak ennyi: Jövőre veletek akárhol! Remélhetőleg a valódi Napfény városába! Üdv. Kata

Ok, én sem dúskálok az időben. Majd a táborban... Addig meg van, ami van és lesz, ami lesz! Várok türelmesen.

Ott leszek én is!