Rodrigo

Sziasztok! Szia bűvdudás Ahol/ahogy én játszottam Shadonban, ott az egyház nagyon nem volt fehér, még fekete-fehér sem. A karakteremet egyik volt tanítója (aki felkent regionális vezető volt) akarta eltüntetni, mert nem volt hajlandó szemet hunyni vmi szövetséges nemes minimum szürke dolgai felett. Az egyház az politika is, míg a vallás az ami istenből fakad. És a politikai döntéseket hozó személyek a tehetetlen rendszer fontos részei, akiknek az istentől fakadó hatalma is általában megmaradt. Annyiban nem volt korrekt amit írtam, hogy nem a saját, hanem az egyház érdekeit nézte (bár azon belül akart feljebb kerülni, így szegről végről a sajátját is.) A kiátkozásnál meg nem a varázslatra, hanem a társadalmi megbélyegzésre gondolok. Amúgy ha belegondolsz, hogy vannak olyan eretneknek bélyegzett irányzatai a Domvik vallásnak, amelyektől Domvik nem vonta meg a hatalmát, de a hivatalos egyház által kiátkozottak és üldözöttek, akkor végül is nem írtam akkora nagy baromságot

Sziasztok! Nem gondolom, hogy van kanonizálva, kivéve talán a nekromancia körébe tartozó varázslatok esetén a halál jellem, meg a torzuló aura. Ugyanakkor az tagadhatatlan, hogy bizonyos átkok, mérgezések, betegségek sem az élet-rend jellempárost erősítik. Ugyanakkor ha megnézzük pl félisten Alir Archon jellemét, ő sem az a pszichopata alkat a halál jelleme ellenére sem vagy vegyünk ellentétnek egy kockásított domvik papot, aki kiátkozza a neki nem tetszőket a pikszisből közben meg élet rend a jelleme. Szóval én sem szűkítenék be senkit se jellem-, se személyiségügyileg. (Az egyik kedvenc karim az egy tengerész (kalóz???) BM, aki inkább egy bárd lókötő jellemével rendelkezik, mint egy átkokat szóró tömeggyilkoséval.)

Sziasztok! Annyiban egészíteném ki az előttem szólót, hogy bizonyos speciális esetekben én más isten felkent szolgájának is el tudom képzelni a BM-et. Nyilván az istennek tetsző előélet alapján. Pl. egy abasziszi, városállamokbeli méreg- és áfiumkufár, aki nem túl setít lelkű nálam simán lehetne Noir esetleg Morgena papja vagy egy hajón pl. másodtisztként szolgáló villámmestert is kegyeibe fogadhat Antoh, ha úgy él. Persze bizonyos varázslatcsoportok tiltva lennének a BM mágiából. A többivel maximálisan egyetértek.

Sziasztok! Szerintem a homálytestvér mint olyan mindig ugrásra kész, de csak akkor kap teret, ha a karakter rendszeresen az ő módszereivel él és azt táplálja. Ergo, ha egy törpe mindig a becsület és az egyenesség... útját járja, akkor nincs esélye a homálytestvérnek. Erre nevel a törpe társadalom, ez egy társadalmi szintű rendszerbe épített védelem. Amennyiben a karakter erről egy hasonló útra tér (pl lovagi erkölcsök, vagy embervadász klán erkölcsei), akkor még védett lesz, kisebb-nagyobb mértékben. Ha viszont olyan döntéseket hoz, amiket a homi is hozna, akkor lassan de biztosan megnyitja neki a kaput. Játéktechnikailag én egy PPL-es erkölcs jellegű dolgot adnék a törpének (megfelelő neveltetés esetén persze), alapból +5-+6-al dobhatná az akaraterőpróbát a kísértések ellen, amik táplálják a homitesót. Aztán, ahogy a karakter döntései miatt csúszna lefelé, úgy csökkenne az erkölcsi támasza is (meg a pluszok a dobáshoz). Nyilván ez át is mehetne mínuszba és ha mondjuk elérné a nem megdobható értéket, akkor a homálytesó játszana, a karakter meg szurkolna. Értelemszerűen életútnál számítana és a hibákat is lehetne orvosolni önfeláldozással, meg elvonulással, meg amiben a játékos és a mesélő megegyezik. Így egy tipikus törpe esetében max alkalomadtán jönne be a küzdelem és első körben nem is a homálytesóval, csak a lelkiismerettel, az aljas, törpe erkölcsöktől elrugaszkodott karakterek esetében viszont komoly munka volna az egyensúlyozás a saját út megtalálása érdekében. Ez meg már ugyi a szerepjáték színesítésére is alkalmas (mindkét verzióban). Jah és persze fokozott súllyal venném a megkísértett és nem bírtam ellenállni és a szarok bele, én akkor is így csinálom (tudatos döntés) közötti különbséget. Persze játék közben lehetne finomítani a rendszert, de mondjuk egy tesztelést megérne.

Azt gondolom a klasszikus MTK-s nomád sámán a Fogadalomban csak a lovas nomád törzs sámánja. A hegyi népek sámánja nem abba a kasztba tartozik. Picit hajaz szemléletében a PPL-ben leírt sámánpapokra, de szerintem játéktechnikában a sámánhoz állhat közelebb, csak nem a démoni síkról keresnek patrónust, hanem más elemi vagy pont az anyagi sík egyik hatalmasságát választják.

Ave! A Fogadalomban vannak a "hegyi nomád" törzsek akik igenis az eszkimó vonalon mozognak. A sámánjaik tulajdonképpen a Démonikus Óbirodalom összeomlása utáni szerzetesek maradványainak örökösei (ezek vajon godoni exorcisták voltak?), akik állati, elemi totemekkel nyomulnak és egy godoni miszticizmus útját járó pyarr varázslónak is tudnak újat tanítani (attól kérdezem aki olvasta - ez egy szeráfi alku volt a könyvben vagy mi?) Ork - nomád viszony - Szintén a Pokol c. könyvben (tudom Krán meg Ranagol meg miegyma, de) Kornya mint riválisokat írja le őket (vázolja föl pár utalásban), akik a lovas és gyalogos pusztai törzsek örökös harcát vívják. Mondjuk mindkét banda territoriális, az egyik legeltet, a másik meg fosztogat. Ha nem nagyon van más préda felteszem az orkok a nomád törzset is megtámadják/zaklatják. Ha meg van, akkor a könnyebb célpontot kersik, mert minek megszakadni egy harcias törzzsel ha ott van egy csomó földművelő paraszt. (Amint azt MG közben leírta.)

Sziasztok! Szia Greol! Én a sámánok törzsbe illeszkedéséről és a sámánok közötti kapcsolatra gondoltam inkább (úgymint azonos patrónusú sámánok tartják a kapcsolatot, egy sámán mellett van több ifjúsámán - akik nem tanoncok, hanem alacsonyabb szintű sámánok.) Nyilván Krán árnyékában zajlik a történet, annak minden hozadékával együtt. Amúgy ha megnézed a pusztai sámánok ott is igencsak sötét lelkűek voltak és a saját törzsük nem követte, hanem szolgálta őket.

Sziasztok! Nomád sámánok úgy általában - Szerintem Kornya Pokol c. története elég jól lefesti a nomád törzsi kultúra sámánjainak (és ifjúsámánjainak) életét és munkásságát, sőt még az öregsámán patrónusához való viszonyulását és az esetlegesen sámáni testbe manifesztálódó patrónust is. Ugyancsak szerepelnek sámánok a Fogadalom c. regényben, amiben a pusztai klasszikus mellett megtalálható a hegyek között élő, természethez közelibb démonoktól távolibb közösség is (amint statisztálnak egy kráni-pyarr, pyarr-pyarr konfliktushoz.) Megtért törzs sámánjai: Nem kizárólagos példa, de a majdani fehérorkok megtérésük után simán agyonverték a sámánjaikat a Prófécia c. regényben. Mondjuk ez egy egészen direkt és őszinte verziója a vallási vitának, de el tudom képzelni, hogy a végeredmény hasonló volt a letelepedett nomád törzseknek is (akár pyarr, akár shadoni hatásra telepedtek le.)

Helló bűvdudás! Ha jól emlékszem a szabados azt mondta meg, hogy hol fognak felbukkanni Gorduinék (akit - kompániájával együtt - sokszor még a nagyon-nagyon-nagyok se látnak ld Halál havában). Azt meg a fenti diszciplinák/képzettségek nem nagyon tudják. Illetve a szellemvilággal szoros kapcsolat hogyan következik a godoni miszticizmusból? (Tényleg nem kötekedni akarok, csak nem tudom.) Elvileg logikus volna, hisz a Démonikus Óbirodalomból elszármazott népeknél nyilvánvaló a szellemvilágra való nyitottság, ugyanakkor a miszticizmus a véleményem szerint ennél jóval több (bár nyilván több a tűzzel való (nagyon profi) hókuszpókusznál is - bár az is igaz, hogy magas szinten lehet szeráfi alkut kötni, hogy feketeláng legyen az illető). Mondjuk én az egész miszticizmust valami "szerepjátékosra" hegyezném ki. A karakterek kaszt/iskola/hagyomány útjával való azonosulás mértékére szabná meg az amúgy fejleszthető képesség kihasználhatóságát, aminek a megítélése persze km-függő, de feldobhatja a játékot. Pl a tűzvarázslók godoni eredetű mágiája a Sogron hitű, tudásszomjas "tűzmániásokra" lett kidolgozva, ezért nem nagyon látunk olyan tűzvarázslót, aki meghasonlott önmagával és a metamágiája (pl mananyerés) felmondaná a szolgálatot. Ugyanakkor mondjuk egy misztikus gyógyító varázsló esetében el tudom képzelni, hogy vmi úgy megkeseríti a lelkét, hogy képtelen azokhoz az erőkhöz elérni, ami szükséges a gyógyításhoz. Talán itt jelenne meg a "vallásos" megközelítése az úttal (manával/mindenséggel/mittomén) való harmóniának. Gyakorlatban ez lehetne az adott kaszton felül/belül egy alkaszt (mint a tűtzvarázslóknál a Fény ösvényén járó tűz hordozói), ahol a harmónia kialakításához/tovább csiszolásához a kaszton/iskolán/renden belül bizonyos feltételeknek kell megfelelni (képzettségelőírások, bizonyos életszemlélet, azt tükröző életút...). Ezen az alapon több helyen, több iskolában visszaköszönhetne a godoni hagyaték, akár meglévő kasztban, akár NJK-k esetében (pl egy elhivatott, ősi hagyományok szerint élő és dolgozó fegyverkovács kardjai, bizonyos kezek között kimagasló, olykor mágikus tulajdonságokkal bírnak...) Most csak törpölök, mert @MagyarGergely meghívója azért beindította (na jó, leporolta) a berozsdásodott ötletgépet...

Egy kérdés felmerült bennem, ha már Chöpman (és a munkában nincs nálam a könyv): A Karneválban a tisztánlátó (vagymi) az shadoni és ráadásul felföldi eresztés ha jól emlékszem. A tisztánlátás, az nála úgymond "örökletes" az ott élőkre ez jellemző, vagy valami ilyesmit mondanak. ETK-ban ezt hogy hozod? Valamilyen "faji" plusszal, pozitív-negatív dologgal, esetleg speciális "kaszt"ként? Ha totál mellélőttem a kérdéssel és eltévedtem az emlékek katalógusában, akkor bocs...

A szószedet böngészésébő lejött még, hogy a városállamokban építettek egy világítótornyot amiben dzsad boszik tanyáznak, a gorviki byzonviadalok állítólag godoni eredetűek, az erioni kaputoronyban is godoni eredetű mágiát okítanak (apáról fiúra jelleggel). Elvileg jók voltak a térmágiában, voltak pöpec exorcistáik (varázslói és nem papi vonalon), a mágiájuk működéséhez a mindennapjaikban fengshui jelleggel törekedtek a harmóniára (ez nincs így leírva de nekem így jött le) és a miszticizmusban vallásos módon közelítettek a manához. Részben ők is alapították Dorant (itt megkövetem @bűvdudást, bizonyos források nem csak az Ó-Ryekes vonalat említik) plusz nyilvánvalóan ott vannak Pyarronban és Shadonban. Kb. Valaki még valamit tud?

Az Északi Kapun történő szétszóródás Yneven kimerült vajon a shadoni, pyarroni, ordani telepek kialakításával vagy esetleg vannak máshol is godoni (kulturális, vallási, netalántán mágikus) eredetű közösségek. A kyr birodalomból marad ugye Toron, Erion, bizonyos értelemben Doran, egy raklapnyi szekta, klán, rend a városállamokban (pl smargdmágusok, boszi szekták), bestiből néhány lény (kyrek az elátkozott vidékről, Lyennara...). Tudom, hogy Godon kevesebb ideig létezett, de a kirajzásnál ugye az új alapítása volt a cél. Simán el tudok képzelni rejtőző rendeket, amik célja a Krán elleni bosszú, az értékek mentése vagy csak a túlélés. Tudtok ilyenről?

Köszönöm a helyeket MG, ha nagy leszek meghálálom

Szia @MagyarGergely! A zászlócskákkal kapcsolatban maximálisan értem és elfogadom amit írtál. A korábbi korok esetében én nem komplett korabeli térképre gondoltam, hanem egy olyan ki-bekapcsolható opcióra, ami a jelenkori térképre felteszi-leveszi a helyjelöléseket (pl pici várromikon vagy múzeumjel vagy kék háromszög) ahol régen volt vmi jelentős hely. Ezesetben nem kell komplex térkép, de el tudjuk helyezni térben a régi korok egy-egy jelentősebb helyét. Úgy mint ahogy most is megtudok keresni egy templomromot Hajdú-Biharban vagy egy aréna romjait Isztrián... A munkafelajánlást azért dobtam be, mert gondoltam ha van hasonlóan érdeklődő kolléga, akkor együtt többre jutunk (és tavaly ilyenkorhoz képest akad némi szabadidőm, mert Luca lassan egy éves). Ui: privát használatra el lehet kunyizni a kigyűjtött helyeket? Ui2: maximálisan megértem, hogy vannak prioritások és nem kijárni akartam ezt, csak magyaráztam picit a kérdésem.

Sziasztok! Az előző témához hozzáfűzve: gondolkodtam én is, hogy ha nem is egy országot, de néhány helyet a saját Ynevemen "feltennék" majd a térképre. A kidolgozott játékos karakterek hosszabb távon elvezethetőek/el akarnak majd jutni olyan területre ahol anno kyr, illetve crantai kultikus helyek voltak. A kérdésem az volna, hogy mekkora munka volna a jelenlegi Ynev-térkép negyed-ötöd-hatodkori főbb kultikus helyeinek felvitele (esetleg amolyan mostani térképre fóliaként ráhúzható (ki-bekapcsolható) módon . Tudom hogy nagy, csak próbáltam magamban elhelyezni őket a térképen és pár egyértelmű város, terület (pl Alidax, elátkozott vidék, Haonwell, Erigow) kivételével nem nagyon ment. Azt gondolom, hogy egy-egy ilyen valamikor szakrális, taumaturgikus vagy akár csak gazdasági központnak az esetek többségében logikus volt az elhelyezkedése (mágikus gócpont, itt hunyt el xy isten legszentebb papja, esetleg itt hagyta el a papucsát a félisten fia, vagy erre folyik a folyó és itt megy az országút), ami alapján ma is jó eséllyel találunk itt valamilyen közösséget (ha az nem is közismert tény a világ többi részén). Gondolom jó volna tudni, hogy épp Haonwell északkeleti csücskében vagy Reag városa alatt hajdanában embereket áldoztak a nagy Kék tüsszentőnek vagy Ilanor keleti részén vannak a puszta talaja alatt a bőségkövek a crantai időkből, hisz az ott folyó mesékbe bele lehetne szőni ezeket (akár sztori akár csak színezék miatt). Illetve a térkép naaaagy fehér részét is könnyebben feltölthetné az arra "vetemedő", ha látná, hogy előtte ott ált a tajtéktrónus egy szent temploma, utána Morgena Anyrjának palotája, most meg "elvileg" semmi. Igényfelvetés után némi felajánlás: Ha esetleg úgy gondoljátok, hogy ezt érdemes volna megcsinálni, úgy a záros szabadidőmben elkezdhetem összegyűjteni a helyek, azokhoz kapcsolódó személyek leírásaiból a helymeghatározásokat (ami alapján be lehet lőni őket a térképen és cikkeket meg be lehetne kapcsolni kis zászlócskákkal). ui: a térképhez be lehet csatolni a modulokon, városleírásokon kívül azokat a cikkeket, szószedeteket, amik szervesen kapcsolódnak hozzájuk (pl Arshur - BM alkaszt leírása, Talavra - Csodaművesek...)?