Rodrigo

* A korsó felett vizslató kék szemei leplezetlen kíváncsisággal mérik végig a fogadó vendégeit. Egy alak elszenderült az egyik asztalnál, egy másik, talán magafajta pedig gondterheltnek tűnő arccal pislog maga elé a kupája fölött. Behunyja szemeit, hogy a benyomások könnyebben utat találjanak hozzá. ~ Egy pórul járt mosómedve. Ravasz kis állat, aki általában élvezi az élet örömeit, de most ráfaragott. Idő kérdése és visszatalál az útjára. Ideális ivócimbora. Persze ha megáll a megérzés. ~ A többieken is végigfut vidám tekintete, de hirtelen nem talál köztük kedvére valót. Vagy nagy társasággal vannak vagy elsőre nem szimpatikusak neki. ~ Akkor jöhet a következő kör. ~ fordul a pult felé, hogy rendeljen, de az illetékes még az imént érkezővel van elfoglalva. Oldalra pillant és most, hogy a vendégről lekerült a csuklya, kénytelen jobban megnézni, hisz megjelenése - és most nem csak a szokatlan hajzatra gondol - kényszeríti rá. Bár Avar szemei sarkában és homlokán apró ráncok barázdálják arcát, tekintetének nyílt kíváncsiságáról süt, hogy vagy nem túl járatos a másokkal történő érintkezés illemtanának gyakorlatában vagy egyszerűen a kíváncsiságát képtelen elrejteni. ~ Fáradt és kicsit talán gyötört is ez nyilvánvaló, de van még valami... ~ töpreng el, majd a hirtelen földre omló köpeny visszarántja mélázásából a valóságba. Összerezzen és hirtelen a pult mögötti polc tartalmát kezdi vizslatni, mintha csak a fürkész tekintete okozta volna a ruhadarab aláhullását. Mereven figyeli a az egyik áttetsző butéliát, miközben belül feszíti valami nyugtalan kíváncsiság a nő miatt. Ezzel együtt nem néz oldalra, inkább vár a pultosra, hogy ő kerüljön sorra. *

~Vajon mi a francot keresek itt? ~* gondolkodik magában Avar hátát a pultnak támasztva. ~ Talán ha Krad feleannyi rövidtávú emlékezőtehetséget adott volna, mint kíváncsiságot, akkor nem kellene állandóan ilyesmiken morfondíroznom. Ráadásul a kiskönyvet sem találom, amibe az ilyen apróságokat írom, hogy rogyasztotta volna meg a derekát Darton annak a nagyképű apátnak, mikor ideszalajtott azzal a sürgetéssel, hogy ilyesmire nincs idő, meg fontos, meg azonnal. Most aztán várhatja, hogy megkapja amit akar, hisz annyi ötletem sincs mit kért, mint Orwellában önzetlen jóindulat. ~ Bosszankodva morran egyet a bajsza alatt, majd nagyot húz a sörből. Lassan halványan elmosolyodik, ahogy a habzó csoda íze lassan feloldja rosszkedvét. Mohón kortyol még egyet hogy az oldalékot le is mossa, hogy aztán már vigyorogva szője tovább a gondolatmenetét. ~ Kétségtelen, hogy büntetés lesz a vége, hisz ha odaállok a nagytiszteletű elé, hogy mire ideértem elfelejtettem az oly fontos kérését, mert a gondolataim a szférák mozgása és az istenek dolgai körül tévelyegtek, azért nem dicséretet és mirtuszt fogok kapni az tuti. És mivel legutóbb elég sok mindent kilátásba helyeztek ilyen "tiszteletlenségekmégegyszerelőfordulásának" esetére, lehet egyszerűbb volna vissza se menni. Illetve talán a pénzért meg pár apróságért, de az meg ráér, hisz itt van még ez a sör. Meg még pár másik is akár. Ráadásul ugyi Krad az utazók istene is, biztosan megáld a világjárás alatt is, ha már azt a sok vasba bújt vitézkedőt is támogatja. ~ Hosszút kortyol, melynek végén némi szörcsögés után bánatosan nézi a korsója üres fenekét. Egy visszafogott sóhajtás után az ivóalkalmatosságot leheletnyivel lejjebb engedve, a fölött kémleli végig a placcot. ~ Most hogy letisztáztam a jövőt, jöhetne akár a következő sör is, csak hát azt jobb társaságban inni. *

Ok. Stressz leállítva, beleélés elkezdve, papnő (nemannácska) elképzelve...

Ok, elnéztem. Nálunk 100.000 Ft 1 arany. De a matek miatt legyen Cundior vacsora-éjszaka-ló (5.000-10.000-1.000.000) párhuzama.Így a nagy értékű dolgoknál olyan óriási szám jön ki, hogy akkor meg az életszerűtlen. 500 arany/1karát ebben az esetben 500.000.000 Ft szemben az IRL 100-500.000 Ft-os árral. (Nem beszélve pl egy hajó vagy egy kastély esetében az extrém számokról, vagy egy 1.000.000 Ft / éjszakás kalandról Ellana papnőivel. ) (A jövedelemtáblázat meg úgy elrontott ahogy van szerintem.)

Azok a kasztok amik nehezebben lépnek szintet sok esetben nagyobb hatalomhoz is juttatják a karaktert mint a többi, így bőven belefér, hogy nehezebb benne fejlődni. Egyfelől simaliba (mármint nálunk), hogy nehezebben lépnek szintet, hisz szerteágazóbb, komplexebb tudást kell megszerezniük vagy csak nehezebb az út amin járnak (pl slan). Másfelől (legalábbis mi úgy játsszuk) bizonyos táposabb képzettségek/képességek elsajátításához is kell mestert találni, esetleg megfelelni a feltételeknek, amit az szab. Pl egy rúnamágia Mf valós tudás, hatalom (táp) lehet, egy rend/mester nélküli varázslónak nem szívesen adják ki, vagy csak jó okkal (elkötelezettség egy ügy/szervezet mellett, szolgálat, talán ZS). Egy rendben meg simán lehet, hogy vizsgázni kell (akár INben is, mi csináltuk ), esetleg teljesíteni bizonyos feladatokat, hogy bizonyítsa elég érett a tudás használatára és elkötelezett a rend felé. Ez persze igaz egyéb tanult képességekre, képzettségekre, diszciplínákra is, annak súlyától és vagy elérhetőségétől függően.

Hali! IRL 1 karátnyi csiszolt rubin min. 100.000 Ft. Az reálisan olyan 100 arany körül lehet szerény véleményem szerint (Mi kb így játsszuk a magust, hogy legyen valami képünk a forgó vagyonokról. Ezen az alapon reális a 10Mp/karát, ha nálatok kis pénzzel rohangálnak a karakterek, ugyanakkor ez feltételezheti azt, hogy egy jó anyagi helyzetben lévő b/b/b nemesnek komoly manatartalékai lehetnek, ha szeretné.

Sziasztok! Visszatérnék a Hatalomamulett témára. Ez elkészítésnél/esetleg magáhozkötésnél én simán el tudom képzelni, hogy kell hozzá pl. pár cseppnyi a leendő használó véréből, esetleg még huzamosabb ideig a személyes aurájában kell tartani, hogy kialakuljon egy szimpatikus viszony. A korlátot jelentő árnál meg jó kiindulási tipp lehet az 1-2 mana per karát. Így a "kisebb tárhelyű" amulettek jóval gyakoribbak és olcsóbbak, mint a nagyok, hisz alapból drága a tiszta drágakő és minél nagyobb annál többe is kerül egy karátnyi, hisz ritka kincs. Így elvileg korlátozod is a karaktert, hogy ne tudjon túl nagy varázslatokra elraktározni manát. (a sok kicsiből meg szerintem körülményes összebogarászni a nagy varázslathoz az erőt, akkor már inkább hazudik valamit a sumákja, esetleg BM vonalon jöhet a komolyabb véráldozat). Ráadásul a rubin érték a nem mágiahasználóknak is, így ha visszaél a jó szíveddel a játékos, akkor egy nemeskisasszonynak látszó kollegina nyugodtan hagyja magát elcsábítani a bárd által, aztán ha a fickó reggel meztelenül (esetleg megkötözve) magához tér még hálát is adhat, hogy csak a drágaságait vették el az élete helyett. Meg persze egy kártyacsatában is el lehet veszteni egy rubintos cuccot, Rodrigo simán feltette egy utolsó kapocsként blúzt összefogó díszes melltűért.... A rúnatárgyaknál meg ugye a szimpatikus viszony miatt elég egy csintalan boszi és máris bajban van a varázsló, aki készítette a tárgyat. Sőt elvileg elég neki egy bevállalósabb sumák is, aki csak megzsarolja vele (akár mindennemű valóságalap nélkül.) Egy ilyen eset (bárhogy is végződik) tuti elgondolkoztatja a megzsarolt varázslót. Aki veszi/kapja az ilyen fegyvert, azt meg akár egy kocsmai iszogatás alatt is be lehet oltani olyan sztorival, hogy a varázsló megorrolt az addigi pártfogoltjára (direkt hangsúlyoznám az alárendeltségi viszonyt) és egy alkalmatlan pillanatban visszateleportálta tőle a fegyvert, aminek ilyen meg olyan következményei lettek, úgyhogy a pórul járt ivócimbora azóta nem barátkozik ilyen felfújt varázslókkal, mert abból csak a baj van.

Sziasztok! Codex rendszerhez hozzáértőktől kérnék segítséget: Abyrnoss országában az erdők gondozására egy speciális kvázidruidát alkalmaznak, aminek a neve ha jól rémlik erdőesztéta (vagy vmi ilyesmi). Tuti, hogy láttam valahol rajongói/félhivatalos kieg-ben a játéktechnikai leírását is, de nem találom sehol és anno nem igazán jutott eszembe lementeni. Mivel a mesélőnknek sem, és mi JK-k csakazértis kerestünk egyet és össze is feszültünk, a lehetséges későbbi konfrontációra való felkészülés miatt kellene neki. Beszéltünk is róla, de most sem ő, sem én nem találjuk. Akik tudja hol találom a leírást az nevessen ki tudatlanságomért, vessen meg, könyörgök: köpjön le, de mondja el... Előre is köszönöm! Rodrigo

Sziasztok! Szia bűvdudás Ahol/ahogy én játszottam Shadonban, ott az egyház nagyon nem volt fehér, még fekete-fehér sem. A karakteremet egyik volt tanítója (aki felkent regionális vezető volt) akarta eltüntetni, mert nem volt hajlandó szemet hunyni vmi szövetséges nemes minimum szürke dolgai felett. Az egyház az politika is, míg a vallás az ami istenből fakad. És a politikai döntéseket hozó személyek a tehetetlen rendszer fontos részei, akiknek az istentől fakadó hatalma is általában megmaradt. Annyiban nem volt korrekt amit írtam, hogy nem a saját, hanem az egyház érdekeit nézte (bár azon belül akart feljebb kerülni, így szegről végről a sajátját is.) A kiátkozásnál meg nem a varázslatra, hanem a társadalmi megbélyegzésre gondolok. Amúgy ha belegondolsz, hogy vannak olyan eretneknek bélyegzett irányzatai a Domvik vallásnak, amelyektől Domvik nem vonta meg a hatalmát, de a hivatalos egyház által kiátkozottak és üldözöttek, akkor végül is nem írtam akkora nagy baromságot

Sziasztok! Nem gondolom, hogy van kanonizálva, kivéve talán a nekromancia körébe tartozó varázslatok esetén a halál jellem, meg a torzuló aura. Ugyanakkor az tagadhatatlan, hogy bizonyos átkok, mérgezések, betegségek sem az élet-rend jellempárost erősítik. Ugyanakkor ha megnézzük pl félisten Alir Archon jellemét, ő sem az a pszichopata alkat a halál jelleme ellenére sem vagy vegyünk ellentétnek egy kockásított domvik papot, aki kiátkozza a neki nem tetszőket a pikszisből közben meg élet rend a jelleme. Szóval én sem szűkítenék be senkit se jellem-, se személyiségügyileg. (Az egyik kedvenc karim az egy tengerész (kalóz???) BM, aki inkább egy bárd lókötő jellemével rendelkezik, mint egy átkokat szóró tömeggyilkoséval.)

Sziasztok! Annyiban egészíteném ki az előttem szólót, hogy bizonyos speciális esetekben én más isten felkent szolgájának is el tudom képzelni a BM-et. Nyilván az istennek tetsző előélet alapján. Pl. egy abasziszi, városállamokbeli méreg- és áfiumkufár, aki nem túl setít lelkű nálam simán lehetne Noir esetleg Morgena papja vagy egy hajón pl. másodtisztként szolgáló villámmestert is kegyeibe fogadhat Antoh, ha úgy él. Persze bizonyos varázslatcsoportok tiltva lennének a BM mágiából. A többivel maximálisan egyetértek.

Sziasztok! Szerintem a homálytestvér mint olyan mindig ugrásra kész, de csak akkor kap teret, ha a karakter rendszeresen az ő módszereivel él és azt táplálja. Ergo, ha egy törpe mindig a becsület és az egyenesség... útját járja, akkor nincs esélye a homálytestvérnek. Erre nevel a törpe társadalom, ez egy társadalmi szintű rendszerbe épített védelem. Amennyiben a karakter erről egy hasonló útra tér (pl lovagi erkölcsök, vagy embervadász klán erkölcsei), akkor még védett lesz, kisebb-nagyobb mértékben. Ha viszont olyan döntéseket hoz, amiket a homi is hozna, akkor lassan de biztosan megnyitja neki a kaput. Játéktechnikailag én egy PPL-es erkölcs jellegű dolgot adnék a törpének (megfelelő neveltetés esetén persze), alapból +5-+6-al dobhatná az akaraterőpróbát a kísértések ellen, amik táplálják a homitesót. Aztán, ahogy a karakter döntései miatt csúszna lefelé, úgy csökkenne az erkölcsi támasza is (meg a pluszok a dobáshoz). Nyilván ez át is mehetne mínuszba és ha mondjuk elérné a nem megdobható értéket, akkor a homálytesó játszana, a karakter meg szurkolna. Értelemszerűen életútnál számítana és a hibákat is lehetne orvosolni önfeláldozással, meg elvonulással, meg amiben a játékos és a mesélő megegyezik. Így egy tipikus törpe esetében max alkalomadtán jönne be a küzdelem és első körben nem is a homálytesóval, csak a lelkiismerettel, az aljas, törpe erkölcsöktől elrugaszkodott karakterek esetében viszont komoly munka volna az egyensúlyozás a saját út megtalálása érdekében. Ez meg már ugyi a szerepjáték színesítésére is alkalmas (mindkét verzióban). Jah és persze fokozott súllyal venném a megkísértett és nem bírtam ellenállni és a szarok bele, én akkor is így csinálom (tudatos döntés) közötti különbséget. Persze játék közben lehetne finomítani a rendszert, de mondjuk egy tesztelést megérne.

Azt gondolom a klasszikus MTK-s nomád sámán a Fogadalomban csak a lovas nomád törzs sámánja. A hegyi népek sámánja nem abba a kasztba tartozik. Picit hajaz szemléletében a PPL-ben leírt sámánpapokra, de szerintem játéktechnikában a sámánhoz állhat közelebb, csak nem a démoni síkról keresnek patrónust, hanem más elemi vagy pont az anyagi sík egyik hatalmasságát választják.

Ave! A Fogadalomban vannak a "hegyi nomád" törzsek akik igenis az eszkimó vonalon mozognak. A sámánjaik tulajdonképpen a Démonikus Óbirodalom összeomlása utáni szerzetesek maradványainak örökösei (ezek vajon godoni exorcisták voltak?), akik állati, elemi totemekkel nyomulnak és egy godoni miszticizmus útját járó pyarr varázslónak is tudnak újat tanítani (attól kérdezem aki olvasta - ez egy szeráfi alku volt a könyvben vagy mi?) Ork - nomád viszony - Szintén a Pokol c. könyvben (tudom Krán meg Ranagol meg miegyma, de) Kornya mint riválisokat írja le őket (vázolja föl pár utalásban), akik a lovas és gyalogos pusztai törzsek örökös harcát vívják. Mondjuk mindkét banda territoriális, az egyik legeltet, a másik meg fosztogat. Ha nem nagyon van más préda felteszem az orkok a nomád törzset is megtámadják/zaklatják. Ha meg van, akkor a könnyebb célpontot kersik, mert minek megszakadni egy harcias törzzsel ha ott van egy csomó földművelő paraszt. (Amint azt MG közben leírta.)

Sziasztok! Szia Greol! Én a sámánok törzsbe illeszkedéséről és a sámánok közötti kapcsolatra gondoltam inkább (úgymint azonos patrónusú sámánok tartják a kapcsolatot, egy sámán mellett van több ifjúsámán - akik nem tanoncok, hanem alacsonyabb szintű sámánok.) Nyilván Krán árnyékában zajlik a történet, annak minden hozadékával együtt. Amúgy ha megnézed a pusztai sámánok ott is igencsak sötét lelkűek voltak és a saját törzsük nem követte, hanem szolgálta őket.