MagyarGergely

Üdv! Emellett Darabolónak nem ez lenne az első olyan egzakt(nak szánt) állítása a MAGUS szabályairól, amiről később kiderül, hogy mégsem találja a szabálykönyvekben... persze, ez lehet, hogy más De azért kíváncsian várjuk. Csak, hogy tovább elmélkedjek... ha ez igaz lenne, akkor szinte minden fegyver árát is, emg harcértékeit is csökkeneteni kellene a táblázathoz képest, hiszen ha veszek egyet a piacon, akkor az nem nekem készült speciálisan... Egyébként ez fentebb elhangzott a Slan-kard vonatkozásában is... mármint, az öröklés. Ami egy érdekes kérdés... szerintem a slan-kard "nem tud" családi ereklye lenni... vagy max a falon. Először is, "tökéletes" alakja van, ami szerintem nem engedi az egyedi eltéréseket, értsd itt a kézre kovácsolást is, akármit is jelentsen ez Ynev elképzelt gyakorlatában. De a lényeg szerintem az, éppen az, ami SLAN karddá teszi és alkalmassá válik a chi harcra, hogy a kardművész része lesz, (annak a lelkének egy darabját hordozza) Személyes aurájának az állandó része, ez lesz a kulcsszó! - avagy nagyon-nagyon kötődik hozzá -, ezért persze direkt neki és csak neki készül... ezt nem lehet csak úgy átvenni, akár jó, akár rossz szándékkal teszik ezt. Ha a nagyapó is kardművész volt, és az ő lelke csücsül a kardban, mármint, ahhoz kötődik, akkor azt én a lelkes slan unoka hiába akarom... mert az már valaki másé.

Üdv! Ez engem is érdekelne... mert nem emlékszem ilyenre. (persze attól még lehet, de akkor meg ideje lenne felfigyelni rá!) Viszont úgy rémlik, hogy maga a "kézre kovácsolás" fogalom a házi fém- és fegyverkovácsolás kiegészítőkkel került bele a MAGUS kifejezéstárába és köztudatába.

Üdv! Szerintem játssz Vaják szerepjátékot akkor. Ha meg MAGUS, akkor legyen MAGUS. Ott is van fejvadásziskola, ott is vannak szörnyvadászok, és van számtalan települése is.

Üdv! Akkor talán hallgasd meg a saját videódat... pl. 6:04-nél próbáld... ahol a srác a "MAGUS-szint" kifejezéssel jellemzi a kezdő, semmihez nem értő játékosokat... ez meglehetősen sértő, szerintem, az egyik legnépszerűbb magyar szerepjáték népes táborára - márpedig ez egy magyar nyelvű vidó, magyar csatornán, tehát a célközönségben jócskán jelen vannak... persze ez a te dolgod, de én az ilyet kivágnám belőle... vagy ne csodálkozz, ha szóvá teszik, főleg, ha még meg is osztod egy ilyen, MAGUS dominanciájú csoportban. Arról nem is beszélve, hogy mekkora hülyeség... be lehetne mutatni a srácot - azok alapján, persze, amiket mondd, mert személyesen nem ismerem és nem játszottam vele, de megítélni is csak a nyilatkozata alapján tudom - olyan "MAGUS szinten" játszó és mesélő szerepjátékosoknak, akik szerintem sok problémát helyesebben látnak. Szóval ez alapján nem érem úgy, hogy a kezdő beharangozásnak megfelelő "csak úgy, bármiféle általános megaszondás nélkül" beszélgetés nem igazán sikerült. Szerintem olvasd el a kommenteket is... KIEGÉSZÍTÉS: most látom, hogy jogos a "nem értés" részedről, mivel a hozzászólásod elején lévő link és a középen lévő nagy videó nem ugyanarra mutat! Én az első részben hivatkoztam a kifogásolt részt.

Üdv! Ha a szabályokat nézzük, akkor ha szerez a karakter egy slan-tőrt (csinálják neki, halottnál találja, örökli, akármi) ÉS megtanulja haszálni, azaz kigazdálkodja a fegyverhasználat Kp- értékét, akkor a slan tőr megadott értékeivel tudja forgatni a fegyvert. Persze ezt le is kell neki mesélni - aki csak pontokat osztós stratégiai játékká alacsonyítja a szerepjátékot, megérdemli... A slan-tőrt meg kell szerezni, RITKA és direkt slan-eknek kovácsolják, tehát nem lehet könnyű... dolgozzon meg érte a játékos, ha pedig a KM azt gondolja, hogy már megérdemli - legyen ez a szint nála akárhol is - akkor meg miért is ne lehetne neki? A tanulás is hasonló... ez nem olyan, hogy bemegyek, 3 Kp a tescoban, oszt kész... ezt salneknek oktatják. Tehát találni kell hozzá egy mestert, jobb helyeken ezt is kijátsszák... Vagy a csapattrás tanítja, ha ő is tudja, vagy keresni kell egy mestert, elnyerni a bizalmát, stb... tanulni, ott lenni... ha ezt teljesíti, miért is ne lehetne neki egy teljes értékű slan tőre? A slan igazi különlegessége amúgy is a chi-harc... amire senki más nem lesz képes, akkor sem, ha van egy slan- tőre. A KKUK-s "más kezében" szabály egy érdekes dolog. Én szeretem ezt a szabályt, és ha átfogóan nézzük a szabályokat, akkor a 1TK-val sem "tűnt el", csak ugyanúgy vissza kell érte lapozni, mint pl. a kezdő vagyon táblázathoz. Először is, van benne valami, de ha a fantáziavilág képzelt realitását nézzük, akkor bizonyosan nem úgy működik, hogy a tőr rájön, hogy jé, ez nem fejvadász, és onnantól kezdve gyengébben működik... a magyarázat - szerintem - mindig is a klánok, titkos hagyományok évezredes technikáit jelenti. Azaz, találsz egy sequort, de csak tőnek látod, úgy tanulhatod, lehet, több fegyvermester is így ismeri, megtanulható, de az "csak" egy sima tőr, rövidkard, hosszúkard - fegyvere válogatja ugye - lesz. HA valaki a titkos hagyományok szerinti speciális használatot tanulja (azaz fejvadász, slan stb.) akkor meg változatlan értékkel használja a fegyvert. De azt nyilván soha senkinek nem tanítják... Ebbe én azt is belelátom, hogy ha mégi, márpedig a JK-k gyakran kivételek, akkor ő is jogosult lesz a változatlan fegyverértékekre, hiszen a megfelelő módon, fejvadász-szerűen tanulta azt... ez kell, hogy ritka legyen, ezért kell ugye megdolgozni... de hangulatos lehet és a játékot biztosan nem borítja fel a fegyver kicsit jobb, 3-6 értékkel nagyobb harcértéke... Viszont ilyen szabály pl. a slan tőrre nincs, ezért genyóság alkalmazni rá... ugyanakkor a MAGUS-ban nem véletlenül hozták be a fegyvercsaládok miatti enyhe képzetlenséget és a fejvadász-még enyhébb képzetlenséget... mert bár tény, és ne is piszkáljuk, hogy ha valaki ért a kardhoz, akkor ugyanúgy meg kell tnaulnia, hiszen másik fegyver a predoci egyeneskard vagy a mesterkard, vagy az emrelin-kard... de azért mindenki érzi, hogy majdnem ugyanazok... ok, biztosan van egy-két speciális technikájuk, de az a kisebbik szelet kellene, hogy legyen, és zömében majdnem ugyanúgy forgatható...

Üdv! Mindig, amikor MAGUS-t játszom vagy mesélek.

Üdv! Érdemes lenne mindezek előtt meghatározni, hogy mik egy szerepjáték (világ, rendszer külön??) sikerének ismérvei. Vajon mik azok a szempontok, amik meghatározzák, hogy sikeresnek, és mennyire sikeresnek kell értékelni egy szerepjátékot? És vajon milyen időintervallumban? Mert érdekes és eltérő eredmények jöhetnek ki. Vajon az sikernek számít, ha neked tetszik? Vagy ha hallottál már az évek alatt két-három csapatról, akik legalább egyszer kipróbálták? Vagy a szabálykönyv eladása számít? (...házi rendszerek?). Vagy a kiadványok száma, ami hozzá készült? Vagy a házi kiegészítők száma? Vagy a hozzá írt kalandmodulok száma? Vagy az, hogy milyen a közösségi élete, pl. rendezvényeken ott van-e, és ha igen, mennyin? Kicsit nekem úgy hat, mintha azt tekintenéd a sikernek, hogy valaki kipróbálja, majd nyom esetleg egy like-ot rá... Merthogy olyan játékot - én - nem igazán ítélnék sikeresnek, amikkel a megjelenésekor akár sokan is kipróbálják, majd nem foglalkoznak vele... jó példa az ÚTK, (most ne utálkozzuk...) amit sokan kipróbáltak, egy időben akár sikeresnek is lehetett talán mondani, de mára meg (szinte) senki nem foglakkozik vele... A MAGUS vonatkozásában én főleg a rendszeres játékot, ha már egy játék/világ alternatív rendszereiről beszélünk, főleg azt - tekinteném valamiféle sikernek, és nem feledkeznék meg a közösségi életéről sem - noha tény, hogy egy játékot kiválóan játszhat otthon egy csapat anélkül, hogy bármikor is hasonlókkal beszélgetne. A MAGUS - de lehet, a többinél is - vonatkozásában én úgy gondolom, hogy nem csak, vagy főleg nem a játékrendszer ilyen vagy olyanformán, szempontok szerint értelmezett minősége számít. Ez kb. olyan, mint amikor a kisfiúk az autós kártyákon nézegetik a csúcssebességet, de nem az a jó autó, amelyik a leggyorsabban megy... legfeljebb valami elvont, a gyakorlatiasságot és a valóság bonyolultságát figyelmen kívül hagyó nézet szerint. Csak mert ehhez értek, egy párhuzam: hiába választod ki a legjobbnak azt a tüzérségi löveget, amelyik a legmesszebbre lő, nem az a hadsereg nyer majd, amelyiknek olyan van... mert az egész rendszer működését kell nézni, az számít majd. Itt is, a MAGUS-ban is. Nem az számít szerintem, hogy melyik rendszer-változat mennyire jó. Az fog számítani, hogy melyikkel játszanak valójában. Hogy melyiknek van csapata, hogy az új játékos, aki bekerül, annak lesz-e egy közösség, ahol mesélnek jókat, vagy csak lesz egy szupernek mondott könyve, amiről valami fanatikus azt nyilatkozta, hogy hű de jó, de senkivel nem tud leülni játszani, vagy max egyedül, újakkal, és a 25 évvel ezelőtti szinten kezdenek szerencsétlenkedni vele. (ez más élmény, nekünk annak idején jó volt, de ma már nem pálya.) Hogy van-e támogatása a rendszernek? Válaszolnak-e a kérdéseire, van-e kivel megbeszélnie? Talál-e a lendületet fenntartó újdonságokat hozzá - legyen az olvasnivaló, mesélnivaló, okoskodnivaló, vagy egyszer megírta valaki - ez eddig nem több, mint az olyan sok másik - és utána semmi, vagy esetleg van Rúna, vannak kiegészítők, vannak házi kiegészítők, netán a hivatalos szintjét elérő írások és segédletek hozzá? Folyamatosan? Vannak hozzá érdeklődők, vagy azért, mert ez éppen a divat és lehet is kapni (mint régen volt), vagy azért, mert vannak aktív közösségei... netán még a könyv is beszerezhető? E lelehet versenyekre, táborokban is menni, ahol ezzel foglalkoznak? Mert az is jót jelent... mert egyetlen kipróbálás még ha jó élmény is - kevés.

Üdv! Én a mai napig nem haladtam meg a "MAGUS szintet" Az ilyesmiket azért kivághatnád... főleg, ha ilyen helyeken osztod meg.

Üdv! Nem tuom, lehet-e olyan, hogy túl sok. Mert ha valamit jól kimesélsz, és a játékosok úgy döntenek - mert ezt azért nem venném el tőlük mondjuk egy sikeres próbával, hogy mered és kész. - hogy félnek, nem mernek valamit, akkor az nem baj, nem "túl". Ha nem, hát nem. Az is jó, hogy ha már fontosnak érzik annyira a karaktereiket, hogy féltsék, és reálisnak, keménynek annyira a világot, hogy a cselekedeteiknek igenis meglesznek a következményeik. Ez valahol siker a KM-nek is. Különösen, ha ez egy félelmetes vidéken történik. Akadt már olyannal dolgom, amikor a játékosok démont akartak idézni, és hosszan elemezték, hogy hogyan veszthetnek rajta, és milyen óvintézkedéseket kell tenniük. Néhány játéktechnikai dolog is szóba került, és végső soron átbeszéltük a démonidézés hogyanját-mikéntjét. én csak mosolyogtam... és a végén nem merték megtenni... pedig őszintén szólva kifogytam a lehetőségekből, pedig próbáltam a démon hitelesen gonoszra, bosszúállóra elképzelni, de nemigen tudtam volna ellenükre tenni. De mégsem merték... és ez szerintem nem túl sok, ez jó, mert pontosan olyan hangulata volt, mint ahogy én is, ők is elképzelem a MAGUS világában a démonidézés szélsőséges, veszélyes hangulatát. Hasonló volt a helyzet egy modulban, amikor a csapat kész álcát kapott, és az eljátszott színésztársulatnak elég veszett híre volt. Ezt több NJK is megerősítette, és a játékosok annyira megszokták, hogy akik képében tetszelegnek, azoktól félni kell, hogy amikor a modul végén - hogyan is hagyhattunk volna ki egy ilyen helyzetet - felbukkant az igazi társulat, hanyatt-homlok elmenekültek, pedig - én tudom, hiszen KM voltam - hogy nem bántották volna őket... de mégis hatott a mese hangulata. És ez jó.

Üdv! Ez miért vérpisti?? Szerintem csak egy nagyonkezdő játékos... A vérpisti - bár sokan sokfélét érthetnek rajta - szeritnem inkább az a játékos, aki leginkább minden és mindenki - sokszor logika nélküli - szétverésével képzeli el a problémák megoldását és úgy kb. az egész szerepjátékot, és mivel ez a legfőbb és egyetlen útja, össze is próbál harácsolni mindent hozzá, azaz tápol, pláne azért, mert a szintén nem túl profi mesélők (engedtessék meg, hogy ne nevezzem őket kalandmesternek) csak az ellenfelek folyamatos erősítésével képes reagálni rá - létrehozva egy kvázi végtelen tápolási spirált. Magára a játékosra - fenti eset - nem kell haragudni - vagy csak annyira amennyire a KM esetleg nem tudta átadni a helyzetet megfelelően, mert azért a játékos is ért a szóból, ha nem az elsőből, hát a másodikból. Azért az egy játékosi fejlődés fontos mérföldköve, amikor eljutnak odáig a beleélés tekintetében, hogy képesek megadni magukat, netán visszavonulni, pláne letenni a fegyvereiket bizonyos helyzetekben. (megjegyzem - csakhogy nehogy szentnek látsszak, mert nem, hogy annak idején, amikor egy kezdő KM mesélte a mi kezdő csapatunknak a Veszélyes vizeken kalandmodult, amikor mellénk állt a nyilvánvalóan legyőzhetetlen fenyegetést és így kis nyugodalmat és tárgyalást igénylő toroni karakka, hát úgy megtámadtuk, mint a szél... és itt látszik a KM nem megfelelő reakciója is, hogy ennek ellenére nem törölt el minket a p..csába. Hadd okoskodjak még kicsit ezen.. a KM dolga érzékeltetni azt, mikor milyen meleg a helyzet, és a játékos ért belőle. Utalva a fenti szitura, a KM csak elmesélte nekünk, hogy ott a karakka, meg milyen nagy, milyen fenyegető, és pont, várta, hogy mit lépünk, aztán gondolom, röhögött magában. Szerintem, egy jó KM - jó, ne bántsuk, mert kezdő volt még ő is - egy haladóbb KM ilyenkor érzékelteti mindenféle dolgokkal azt a fenyegetést, amit jelent, és amit kivált a karakterekben. Eszükbe sem fog jutni nekitámadni... mert a játékosok nem hülyék, csak sokszor nem kapják meg a megfelelő ingereket. Egy hasonló példa volt, amikor a játékosaim - alacsony szintű - karakterei meglátogattak egy varázslót, valami gonosz vidéken, tán krán??, és az - csak a hangulat miatt - éppen egy démont idézett. Amikor a játékosok benyitottak, a démon már megkapta a feladatát, és felugrott a plafonra, és a belépő JK-k mellett - persze megállt, felmérte őket - kiment. Ezt a jelenetet sikerült úgy mesélni, hogy megmozdulni sem akartak, - pl. az egyikük bevizelt - mert bár a játékosi reakció ilyenkor az, hogy -"üsd a démont", de érezték, hogy ez most gáz. Földbe gyökezezett a lábuk, hirtelen azt sem tudták, miért jöttek, az egyik meg akarta fogni a fegyverét, de nem sikerült neki, és - hűha - ügyesség próbát kellett dobni hozzá, mert félt és valósággal megdermedt, stb. Nem csak azt kell mondani, hogy - félsz, hanem leírni a rettegést, amit a démon aurája kivált. sorolhatnám még... mondom, a játékos - azért játszik - hogy átélje az eseményeket, csak ezt nem mindenki tudja átadni neki... és utána meg csodálkoznak, hogy jaj, nem veszik a lapot. másik tipikus példa, amikor a küzdelem hevében valaki le akar ülni a sarokban meditálni, mert éppen elfogyott a pszi pontja... na ne már, ez mennyire reális? persze a játék világának keretei között. sosem szoktam engedni, hiszen fél, zakatol a szíve, dübörög benne az adrenalin, folyamatosan harci kényszere van, rápörgött az eseményekre, az emlékek, a hangok stb. nem hagyják lenyugodni... igazából 10-ből 9 érti, hogy miről van szó, és inkább meg sem próbálja, miután KM-ként reagáltam a rossz ötletére. Aki meg mégis erősködik, az csinálhatja... de olyan módosítókkal, amiket közel lehetetlen megdobni.

Üdv! Hát igen, elgondolkodtató. Tény, hogy a Ranagol-papok (megjegyzem, csak a gorviki... ami méginkább fura) fegyver-megkötése régóta, és sokaknak szúrja a szemét. Nem csak játékosoknak, akik "táposabb" fegyvert akarnak, hanem a világ logikáján gondolkodóknak, és az íróknak is - csak azért mondom, mert ez egy sokszor előjövő téma. Valljuk be, Ranagolhoz nem éppen illik, a tanaihoz sem annyira... persze a PPL ezt írja... csakhogy, SOKKAL hamarabb megírták már őket, enélkül a korlátozás nélkül is! - hiszen a KKUK-1TK Ranagol papjának nincsenek ilyen megkötései, és pont ez a papi alkaszt a kezdetektől fogva játszható, és valljuk be, kedvelt is. Sőt, ha jól emlékszem, kalandmodulban - kiadott - is előfordulnak más fegyverrel. Jó kérdés, hogy akkor most melyik az érvényes, melyik az érvényesebb... Hozzáteszem - bár értem, és tulajdonképpen osztom is az álláspontodat - hogy MjH. szeritnem élen jár az ilyen újításokban, logika keresésben és az írásai arányához képest magas "koncepciógyártásban". Ami nem menti fel, persze, csak tény. De az is igaz, hogy ez a novellácska - bár a laikusokat megzavarhatja és pl. bennem is a Shen-en látni vélt rossz szájízt kelti - mégsem jelent "semmit". Egyrészt, nem első forrás, a PPL hamarabb volt. De talán fontosabb, hogy ez csak egy novella. Sőt, novellácska. Ráadásul ki sem adták - nehogy már egy netes facebook-poszt azonos erővel bírjon egy kiadott anyaghoz képest... A forráshierarchiában a szabálykönyvek egyébként is magasabban helyezkednek el, mint a regények, pláne novellácskák... legalább is a szerepjátékos megközelítés szerint. Mellesleg - tekintve, hogy ez nem egy kerek, egész, mindent lezáró és tisztázó történet - az is lehet, hogy a pap csak hazudott, és megbűnhődik még, de a győzelem érdekében, a meglepetés miatt vállalta inkább. (Summarium-betegség... - ugye nem egzakt szabálykönyvi kijelentés, hanem valaki mondja valakinek...)

Üdv! @Legolol345, javaslom, ha cikket keresel, egy témában szeretél tájékozódni, akkor keresgess a cikkek között, és használd a keresőt néhány kulcsszóra. Csodákat fogsz találni az oldalon. Már, ha érdekel. Város témában ajánlom az oldal tematikus "városok" kategória cikkeit: városok Amennyiben rajzolásra adod a fejed, ahhoz egy saját cikket javaslok: rajzoljunk várost Amennyiben kész városok érdekelnek, akkor az interaktív Ynev nagytérképen találsz többet is, leírást, rajzot, kedvedre válogathatsz belőlük, használhatod ötletadónak, mintának is. Csak rá kell szűrni...

Üdv! @Legolol345, nem, nincs ilyen utalás, sem a hivatalos, sem a házi írásokban, kiegészítőkben. Nincs ilyen alapossággal kidolgozva a "szakadárság", ez már felmerült korábban is. Az elképzelhetőség már más, és pont az említett két példa esetében más a válasz szerintem. A Darton-vallás (vagy helyesebb lenne részvallásként emlegetnünk, mivel nemcsak, hogy egy többistenhit része - bár nem vagyok földi többistenhit szakértő - de egy Panteon része, ami azt jelenti (butítva) hogy az istenek együtt alkotnak egy vallást, a Pyarronit, és ebben minden istennek megvan a saját feladata, és nem igazán akarják egymástól azt el-átvenni, és a hívek egyszerre, együtt "használják" ezeket. (ezt azért fontos tisztázni, mert lám, a kérdésben te is a szokásos, földi értelmezés szerint tetted fel, értelmezted a vallás kérdését, ami azt sugallja, hogy vagy-ez, vagy az az isten, vagy annak így, vagy úgy imádott útja létezik, ami kihat az élet minden területére - lévén, csak ő van - és így a temetőkre is.) Azaz, egy szakadár - vagy más tanokat valló - Noir irányzatot "pont nem érdekel" a temető, az nem az ő területe, a laikus hívő, fogadja el, kövesse bármelyik Noir tant, a "rendes" temetőbe kerül a halála után, de még a Noir-papok is - akiknek a szintjén szerintem tényleg megjelenik, tényleg nem mindegy, hogy melyik irányzatot követik. Darton pont más, mivel az ő területe a halál, a temetés, a halálra való felkészülés, a hívek halálon való átsegítése, a rokonok számára a halál feldolgozása, a gyász. Nála pont lényeges elem a temető, ezért el tudom azt képzelni, hogy HA egy helyen egymás mellett megfér a két irányzat, akkor külön temetőik is vannak, és az egyikben az ortodox, a másikban a szakadár papok/paplovagok végzik a temetést, ott az ő templomuk áll, és az ő tanaik és tévtanaik szerint szervezik az egész (rész)vallási irányzatot. Ez azért is szerencsétlen, mert ez a helyzet már a laikus hívőket is választásra kényszeríti, értsd: melyik paphoz-temetőbe menjek. (pedig nekik majdnem mindegy, ők "csak" közemberek, a felekezetek igazán a papoknak (értsd az összes istenszolgát) számít. DE hozzá kell tennem, hogy Ynevi viszonyok között szerintem kevés ilyen hely létezik, azaz olyan, ahol egy-egy (rész)vallás szakadár és ortodox irányzata is egyszerre van jelen, és mind a kettő elfogadott, és párhuzamosan léteznek az intézményeik - ha van egyáltalán. Persze ez nincs így kidolgozva sehol, de gondolj bele, hogy az irodalom morzsái, utalásai a felekezetek vad harcáról szólnak, szent háborúról - ami pl. Darton vonatkozásában akkor csitult el igazán, amikor a dartoniták elhúztak északra, és szerintem inkább vannak az egyik, és a másik irányzat befolyása alá tartozó területek, ahol az ő intézményeik sorakoznak, mint olyanok, ahol párhuzamosan jelen vannak - mint pl. a katolikus-református netalán zsidó temetők. Hozzáteszem, erre nálunk is sokat kellett várni, mert komoly üldöztetések voltak vallási alapon...

Üdv! @Deodatus, amilyen a líthas, olyan a kalíthas.

Üdv! Nagyon. Azért játszunk.

Üdv! Csak jelzem, hogy nekem is volt ilyen, pont ugyanezzel a modulgyűjtemény Hsz-szal. Több napig ott volt, mindig, mintha új lenne, hiába néztem meg... akkor nem volt időm vele nagyon foglalkozni, utána meg emlékszem, hogy tűnt el... de az a része működhet érdekesen az oldalnak. Utánanéztem, mert Antailnak jelentettem róla: kijelöltem olvasottnak, és utána már nem mutatta annak. De akkor azt ott valahogy lehetett...

Üdv! Azért kezeljük a helyén, ez egy fórumbejegyzés. No, nem mintha nem lenne "szép". Még szerencse, hogy mindenben összevág GA, a témában tett nyilatkozatásval: Délvidéki orkok pontosítok, mert megnéztem a linket is: Egy valakinek a fórumbejegyzése, aki azt állítja, hogy beidézi Renier fórumbejegyzését

Üdv! Szerintem @Sigurd O'romell még mindig a fajok hivatalos kidolgozottságának aránytalanságánál van. Ebben van valami, de hacsak nem egyetlen szabálykönyvről beszélünk, aligha lehet ez másképpen. A legelsőben a kezdetben lévő fajok kb. egyenlő arányban, terjedelemben vannak kidolgozva - és fontos, hogy nem az Yneven való előfordulásuk arányában... Aztán jött a 2TK, amiben új faj van, és ott is nagyjából azonos teret kaptak, holott az arányuk még eltérőbb... sőt, a 2TK fajainak leírása kicsit bővebb, mint a KKUK-1TK-ban. Mert ott pont ennyi jutott rájuk. Igaz, említsük itt meg, hogy közben több fajt is színesítettek, kiegészítettek a Rúna lapjain, pl. a törpék, elfek stb. Majd jött a Summarium, ahol nem igazán új fajokat vettek elő, bár azt is, főleg bizonyos értelemben, hanem választottak három plusz egyet... mert ősi, persze van még ősi faj, de kb. ezek lehetnek a leggykoribbak (az aquir nem, de azt nem is JK-nak számták), s hűdekidolgozták őket. Aztán ez a fajos folyamat megállt, pontoasbban még előkerült két újjal az Új tekercsekben, de a Summarium részletességű leírás nem igazán született azóta sem, pedig lehetne még válogatni a fajok közül... Persze el lehet gondolkodni rajta, hogy kell-e. A Summariumot sokan nem szeretik annyira, - a stílusát, kialakítását én sem - és az is tény, hogy sokakat elriaszt a 50 körüli oldalas leírás az egyes fajokról... ki jegyzi azt meg? Mesélni kiválóan lehetett a KKU alaján is... ezt csak azért veszem elő, mert ha mindegyik fajról volna egy hasonló méret írás, az már sok-sok oldal volna, és az még semmi, csak a fajok. tényleg kellene ennyi? Szóval itt nem kell arányt keresni, egyszerűen ehhez volt kedvük. És ez nem azt jelenti, hogy csak az az igazi szerepjátékos kalandozó csapat, ahol mindenki más fajjal van... és azt sem jelenti, szerintem, hogy Yneven mindenhol "Mos Eisley" van, ahogy azt Greol is írta. Van, ahol elfér, kell, jl néz ki a faji színesség, de én pl. ezt még Erionban sem viszem túlzásba. Igaz, ott aztán minden jöhet szembe, mert az ilyen hely.