Jump to content
Kalandozok.hu - M.A.G.U.S. Szerepjáték

Greol

Kalandozók
  • Hozzászólások száma

    58
  • Csatlakozott

  • Utoljára itt járt

Róla: Greol

  • Rang
    Kocsmák bajnoka

Legutóbbi látogatók

329 adatlap megtekintés
  1. Az angolnyelvű wikipedia oldal az ír filmipar horrorfilmjeként határozza meg,de szerintem inkább egy misztikummal áthatott thiller vagy dráma. Remek jellemrajzokkal kísért színészi játék,értelmes történet amely végig leköti a nézőt,kiváló befejezéssel.Mindenkinek nyugodt szívvel tudom ajánlani.Részemről értékelése legalább 8/10.
  2. Greol

    Akdaur óriásai - háttéranyagok

    Ezzel még bizonytalanabbá vált az óriások által imádott istenek,isteni-lények pontos mibenléte. Az iteyek Luis Saul "Syburr csillaga" c. regényében két istenséget, a fent említett Yöggant és Eccydoort imádják hallhatatlanként.(Az utóbbi isten neve érdekes módon jégsárkányt is jelent.) Ezekkel szemben viszont az UTK-s Bestiáriumban azt olvashatjuk,hogy "Leginkább saját őselemeikből származó isteneiket és a Világanyát imádják,természethitük egyszerű:az élni és élni hagyni elvére épül." Teljes a zavar.
  3. Greol

    A Déli-Határhegységen túl

    Örülök hogy tetszik,a továbbiakban folytatni akarom a kutakodást,bár nem hiszem hogy sokminden kerülne elő.
  4. Greol

    A Déli-Határhegységen túl

    További két egymásnak némileg ellentmondó,de figyelemre érdemes lfg.hu-s hozzászólás: Kelt 2007.11.09, 10:58 Imre: Szerintünk a Távol-Nyugaton lényegesen nagyobb a kereskedelem, mint a Shadoni-öböl nyugati partján, ahol a kiterjedt erdős mocsarakban csak a korona számára érdektelen természeti népek élnek. Talán valami szórványos prém- és borostyánkereskedelmet tudok elképzelni arrafelé. Forrás: Domoly (Szürkecsuklyás Testvériség Kiadó) hozzászólása http://lfg.hu/forum/index.php/topic/297-kartografia/page-5?hl= shelaimos ----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------- Kelt 2004.01.26, 00:23 - halászhajók: nagyhírű és büszke társaság, számtalan hajóval; a kis csónakoktól a bálnavadász flottákig. Ők építették az első telepeket is a Shadoni-öböl nyugati partján, ahol mostanában számtalan aranyásó, prémvadász, favágó és hasonló népség igyekszik felvenni a harcot az erők vadjaival, az ork törzsekkel és persze a mocsári szúnyogok milliárdjaival. Forrás: ‘Kormi’ hozzászólása amely egy kisebb cikknek is elmenne http://lfg.hu/forum/index.php/topic/1229-tengeri-hadviseles-yneven/page-11 -------------------------------------------------------------------------------------
  5. Greol

    A Déli-Határhegységen túl

    Új töredékek,ötletek,észrevételek DÓB-al kapcsolatban 1.Államszerkezet,a birodalom berendezkedése a)Időrend:fennállásának hosszúságáról nincs egyetértés,különböző időhosszak ismertek. Míg az ET csupán száz esztendőre tette a fennállását,a kalandozok.hu kronológiájában évezredes fennállásról olvashatunk. b)Elhelyezkedés:a DÓB egy multidimenzionális,több külső síkon párhuzamosan létező birodalom volt,melynek vezetői saját államukat Úrbirodalomnak nevezték. Két részből állt,legalábbis mi kettőről tudunk.Az egyik az ún. Úrvilág a birodalom kiindulópontja volt,a másik pedig a Szolgavilág melynek Ynev bizonyos területei (is?) részét képezték. (pl: Egyezség 29-30.o) Ynevi kiterjedésének méreteivel kapcsolatban csak találgatni tudunk,mindazonáltal bizonyos,hogy a birodalom kiterjedése Észak-Nyugaton legalább Lar-Dorig,de nagyon valószínű,hogy Syburr északi részéig is kiterjedt. (Egyezség 161.o és 192.o) Ha figyelembe vesszük a fentebb már említett godoni kutatócsoport eltűnését amely a nyugat-ylinori Fekete-Satriolban próbált fellelni Óbirodalmi ereklyéket többé-többé-kevésbé biztos képet kaphatunk a DÓB keleti-észak-nyugati határainak hollétéről. Dacára a több síkon jelenlevő állam nagy ynevi nagy kiterjedésének ellenére a birodalomnak csupán töredéknyi része volt lakott,tucatnyi,térkapukkal összekötött,a Császári Palotához kapcsolódó szétszórtan elhelyezkedő város létezett csupán,jóllehet némelyik egészen elképesztő méretű volt. (Fogadalom 210.o) A hálózatszerűen összekapcsolódó települések között olyan is akadt amelyik folyamatosan mozgásban volt. c) Az államszervezet felépítése természetesen központosított volt annyiban,hogy az állam csúcsán egy Főfejedelem állt.Mindazonáltal decentralizált jegyeket is hordozott magán,a Főfeejdelem mellett több kisebb,de komolyabb jelentőséggel bíró hatalmi tényező is fennállt:a kapuvárosok valamiféle önállósággal bírtak és léteztek alfejedelmek is. (Egyezség 98.o) A Császári Palota egyik funkciója az volt,hogy az erősen heterogén összetételű ‘ezeracú birodalom’ hatalomgyakorló elitje számára valamiféle tanácskozásra alkalmas központként szolgáljon. (Fogadalom 247.o) Ennek az elitnek egy része aquirokból állt (Fogadalom 97),de nem kizárt,hogy - legalább kis részben - emberek (Fogadalom 267.o) és khálok (MT) is bekerülhettek. Mindazonáltal az uralkodóosztály javarészét nem a terjeszkedés során integrált fajok szűk csoportjai tehették ki,hanem az Úrvilág különös, a Satralison gazdatestet igénylő szellemszerű lényei. (Erre majd lejjebb térek ki.) Az legmagasabb színtű faji heterogenitás nem csak az elitet hanem a teljes társadalmi berendezkedést jellemzte:a birodalom azoknak a ősiidőkbeli államoknak az utolsó hírmondója volt amely nem egy faj homogén uralmán hanem ‘különböző fajok szimbiózisszerű eggyüttműködésén alapult.’ Az Óbirodalom hódított és integrálta az aquirokat,a különféle emberősöket,ugyanúgy ahogy szolgaságba taszított elementálokat és az állatszellemeket (pl:Fogadalom 192.o) A birodalom vezetése kiemelt prioritásként kezelte egy Shakarr nevű,Yneven a DÓB idején már elfelejtett istenség tekintélyének visszaállítást. (Fogadalom 99) 2)Az emberek és emberszerű ősök szerepe a birodalomban Némileg ellentmondanak egymásnak a szabálykönyvek és a régények. Eszerint az emberi (vagy ahhoz közeli fajoknak) négy csoportját különíthetjük el a birodalom alattvalói: a)Xaquanok: emberekhez teljesen hasonló aquirok,jellemző fizikai vonásuk a kékszem. Eredetileg a jégmezők lakói voltak már a DÓB elött. Őket - és más nem emberi aquirokkat akikkel érdekes módon jó viszonyt ápoltak - a DÓB szolgasorba hajtotta és harcosként alkalmazta. (Pl. Fogadalom 310.o és 180.o) (A későbbiek során majd ők alapítják meg az első démonvadász kolostorokat a Határhegységben,mint ezt a lejebb majd kifejtem.) b)Gdonok: Godon megalapítóinak ősei. Az “normális” emberekhez képest kimagasló mágikus potenciál jelmezte őket (a teljes populáció negyede volt mágiaérzékeny,lásd: Ősi titkok… 85.o,illetve jelentős mágikus potenciál Egyezség 33.o) illetve - hasonlóan a xaquanokhoz - képesek voltak gazdatestként szolgálni az Úrvilág lakóinak számára. Az embereknek ezt a csoportját sarjadásdémonok segítségével ún. shakaritákkká ,Shakarr erejét szimbolizáló szárnyas,démoni kinézetű harcosokká alakították át,vagy - és minden bizonnyal ez lehetett gyakoribb - bezárták őket egy Shiol nevű zárványsíkra,abból a célból,hogy gazdatestekként tenyésszék őket. Itt a többségük a természetes életkor felét sem érte meg. (Ősi titkok 81.o) Eredetükről eltérően ír Chapman és Russel: az előbbi világosan leszögezi,hogy gdonok eredetileg egy másik síkról lettek a Satralisra behurcolva (Ősi titkok… 85.o), Russel regényéből pedig úgy tűnt számomra,hogy kezdettől fogva Ynev lakói voltak. Az egykori fogvatartóiktól való megszabadulásuk részleteire most nem térek ki,ezt fentebb már megtettem. c)Egyéb tisztán emberi - tehát kimagasló mágikus potenciállal nem rendelkező- más zárványíkokon fogvatartott emberi csoportok. Ők a DÓB összeomlása után az ún. Drakvenai vándorlás során kerülnek Ynevre. (Ősi titkok 509.o) d)Nomádok: érdekes módon semmilyen közeli rokonság nem áll fenn köztük és a fentebb megemlített emberi lények fajtái között,ők külön csoportot alkottak. (Egyezség 31.o és kevésbé egyértelműen Ősi titkok...88.o) Nem voltak alkalmasak gazdatestnek,de kiváló felderítőknek és hírszerzőknek bizonyultak,illetve mivel nem ijedtek meg tőlük az állatok,így talán a birodalom élelmiszerellátásban is szerepük lehettek. (Egyezség 30.o) A DÓB fennállásának idején félelemmel vegyes tisztelettel tekintettek a birodalom uraira. 3.Az Úrvilág mibenléte Mennyiben tekinthető DÓB démonikusnak?Véleményem szerint nem sok szempontból,eltekintve persze attól,hogy a démoni lények irányítása jóval fejletebben zajlott mint más sötét hatalmasságok uralma alatt. Russel és Chapman abban megegyeznek,hogy az Úrvilág lakói nem tudnak fizikai valójukban jelen lenni a Satralison. Ez azonban nem jellemező a démonokra,ahogy okvetlenul az sem,hogy gazdatestre lenne szükség a külső síkokhoz való jelenlét esetén,illetve hogy más fajokkal intenzív kooperáció keretei között működnek eggyütt. Az meg aztán pláne nem jellemző,hogy démonok istenek hatalmát próbálják növelni (!),azok iránt hódolattal forduljanak,elismerjék őket. Mindezek miatt az Úrvilág lakói nem lehettek démoniak. Az Egyezségből úgy tűnik hogy az Úrvilág olyan hely volt ahol a valóságot viszonylag könnyen lehetett mágikusan manipulálni,lételemei alapvetően tértek el a Satralis univerzumától. A könyv szerint Krán ezt a síkot elpusztította és ebből az elpusztult világból lett a későbbiek során a Szellemvilág amelynek a nomdádok mágiájában annyira nagy szerepe van. Ez a rommá lett világ ahol már eddig is könnyen volt manipulálható a valóság némileg hasonlóvá vált az Álomsíkhoz. (Ez utóbbit nem Russel fogalmazta meg,saját meglátásom a régényben leírtakról.Lásd pl: Egyezség 104-106.o) Ez véleményem szerint értelmetlen,ráadásul az MTK kisebb-nagyobb bizonyossággal már kijelenti,hogy a Szellemvilág azonos az Asztrál és Mentálsíkokkal,amely szerintem sokkal értelmesebb. (Illetve szerintem még sok mással is pl:a már említett álomsíkkal,a különféle természetszellemekkel,holt lelkekkel,pozitív síkok lakóival stb. A felsorolást még lehetne bővíteni.)Russelnek a szellemvilággal kapcsolatos koncepcióját érdemes volna zárójelbe tenni,vagy legalábbis mindenképpen más dolgokkal eggyütt kellene figyelembe vennünk. 4. A Birodalom hagyatékai: a kolostorok A démonvadász szerzetesek kolostorait kell megemlíteni. Ezeknek két fajtája létezik. a)A xaquanok által létrehozott kolostorok. Az Óbirodalom bukásának idején egy részük Kránba távozott,másik részük pedig kolostorokat létesített a Határhegységben.Az itt élő szerezetesek célja az volt hogy felkutassák és elpusztítsák az elszabadult állatszellemeket és démoni lényeket. A kráni hadak által lerombolt városok kapuit lezárták ,szentélyeket és kolostorokat emeltek mellettük,majd idővel hozzáláttak az érintett területek kiséretektől való megtisztításának is. (Fogadalom 192-193.o) Számomra,úgy tűnik hogy a hegyi sámánok pusztai társaikétól eltérő sajátos mágiájának arculatának kialakulásában is nagy szerepük lehetett. Sajátos harcművészettel bírtak,mely lehetővé tette,hogy a test bizonyos pontjainak támadásával ne a gazdatestet,hanem annak bitorlóját sebezzék meg a harc során. (Fogadalom 192.o) Ez azonban csak elűzte,de nem semmisítette meg a démont. Ehhez arra volt szükség,hogy a szerzetes befogadja azt magába és hosszú küzdelem után eleméssze magában. Ebben a küzdelemben a démon is esélyes volt a győzelemre. (Fogadalom 195.o) Az eredetileg xaquan szerzetesek nem csak egymagukban folytatták küzdelmüket,nomád kiválasztottakat is maguk közé emeltek. (Fogadalom 260) A MAGUS jelenében - hetedkor vége közvetlenül a manifesztációs háború környékén- a kolostorok helyzetéről eltérő dolgokat olvashatunk. Chapman (Ősi titkok... 68.o) és Russel (Fogadalom 260.o) könyveiben a kolostorok nem többek mint kihalt romok,elszállt felettük az idő. Mindennek ellenére azonban a jelentősebb szabálykönyvek,hivatalos és nem hivatalos szószedetek,illetve az egyik regény (sajnos nem tudtam rájönni melyik) függeléke a jelenkorban is fennállónak említi meg őket. Véleményem szerint a még fennálló kolostrok értelmesen színesíthetik Ynev világát és jó lehetőségeket teremtenek a KM számára ezért szerintem van helyük a játékban. b)A khálok sogronita kolostor(ai?) a Khagban,esetleg azon kívül is. Ez olyan dolog ami talán túlságosan is meghökkentően hangzik. Mindazonáltal szerintem még éppen benne van abban a kategóriában ami elfogadható lehet,bár meglehetősen rezeg a léc. Ugyanakkor a Russel által ennek kapcsán leírt dolgok. (pl: a toroni kapcsolat) annyira abszurd,hogy azokat nyugodtan figyelmen kívül hagyhatjuk. Felhasznált irodalom: Ian Russel:Egyezség, 2011 Wayne Chapman: Ősi titkok láza,acélnak vihara,2018 Ian Russel: Fogadalom, 2003 -------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------- “Minden bizonnyal akadhatnak még olyan területek - különös tekintettel a déli hegység és a Déli Jégmezők vidékére - ahol az elemekkel viaskodó emberek a természet erőinek kegyeit keresik.Ynevnek erről a legdélebbi részéről azonban még szegényes,töredékes információk sincsenek.” PPL 2.köt 120.o (Érdemes,felidézni ezzel kapcsolatban a Fogadalom kilencedik fejezetét amiben egy sámánavatás részleteibe pillanthatunk bele.Ennek során különböző természeti erők szellemeihez [hegy,állat,vihar stb.] rendelődnek hozzá egy tánccal kisért szertartás során.- Greol) “A térítési kísérletek kizárólag Shadon határvidékén jártak eredménnyel. A Shadon-melléki nemzetségeknél sajátos keverékvallás jött létre a nomádok úgynevezett szellemhitéből és Domvik vallásából. Shadon nem titkolt szándéka,hogy ezt szép lassan Domvik kizárólagos kultusza váltása majd fel.” 121.o (Itt nyilván a birodalom északi felén levő fél-dominiumokról van szó. Ezek szerint a Déli Pusztáktól északra levő,pajzsállamok és Shadon közötti hatalmi vákumban is nomádok élnek.Feltehetőleg nem csak olyanok akik a Domvik-hit befolyása alá kerültek. - Greol) Forrás: Papok,paplovagok kézikönyve. 2.köt. 1999 120.o Ókultúrák. c fejezet ------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------ Egy fentebbi hozzászólásomban tévesen neveztem meg ‘Bikafőt” mint a Határhegységből kinyúló keleti irányú félszigetet,amely a Viharszoros melett van. Valójában az a félsziget nem azonos a fentebb említett, Határhegységből kiágazó földnyúlvánnyal. Rosszul olvastam el valamit,a Bikafő valójában Shadon legdélnyugatibb nyúlványát jelenti,akit ez esetleg megtéveszthetett attól elnézést kérek.
  6. Greol

    A Déli-Határhegységen túl

    „(...) Domvik többi tartományához hasonlóan a Felföld is önellátó – már közigazgatásilag is elszakadt a többi tartománytól.Egyedül áll a Birodalom délfokán: elválasztja Ynevet a délkeleti szigetektől, (kiemelés tőlem - Greol) ahol egyesek szerint különös,ősi tanokat ápoló népek élnek. Mint egy lyuk a sajtban,úgy maradhatott meg ez a ködös sötét örző populáció a Démonikus Óbirodalom pusztulása óta eltelt évezredek során távol a kontinenstől. Nehezen megközelíthető szigeketek ezek (a Viharvizek jól örzik),kiesnek a kontinens vérkeringéséből,közvetlen veszélyt nem jelentenek és túl sokba keürlni feltérképezni őket - ezek az okok amiért valóban igazi fehérfoltok Ynev térképén. Igazából nem tudni kultúrjáukról semmi biztosat: csak sejtésekre hagyatkozhatunk,amikor démonikus jellegű „vallásukat” ,mágiájukat és szokásaikat fürkesszük. Hipotézisek és becslések útvesztője ez a föld – szunnyadó vidék,amely csak arra vár,hogy visszaszerezhesse régi dicsőségét. Maguk a felföldiek sem beszélnek soha a titkozatos –ahogy ők nevezik – ”Sötét Szigetekről”. A Rend szerint alkalmanként erős mágikus tevékenység rendezi át a Hálót a délvidék felett...” Forrás: Papok,paplovagok,kézikönyve.Egyistenhitek és a kyr vallás. 2.köt., 1999, 142. p. (Shadon népeiről)
  7. Greol

    A Déli-Határhegységen túl

    GA [Wayne Chapman] fórumáról Délvidéki orkok Földönfutók A déli puszták és felhőszéli ösvények nomádjai. Egész életükben vándorolnak; kisebb csoportjaikkal a Seyraf választótól [a seyrafok az Óbirodalom vezetői voltak - Greol] Falarionig, a Holt-Kromarra vonulatától [Déli-Határhegység] a Perdenion-gerincig bárhol összeakadhatnak az utazók és a zarándokok. Kitartásuk és igénytelenségük legendás, beérik azzal, amit a más fajúak saját jószántukból felajánlanak nekik. Erőszakot csak végszükség esetén alkalmaznak, és ilyenkor is nagyon ügyelnek rá, hogy ne ontsanak vért: annak szaga nagyon megkönnyítené bálványuk, Zerlig kán dolgát, aki hagyományuk szerint a nyomunkban jár, és elrabolja azok lélegzetét, akik egynél több éjszakát töltenek ugyanazon a helyen. Azokat, akiket semmiképp nem tanácsos életben hagyniuk, elevenen temetik el, és írottkövet helyeznek fölébük a nevükkel (ha tudják), a fajtájukkal és a bűnükkel – az utóbbiról Zerlignek kell számot adniuk, mikor az rájuk talál. Jelölőszínük a fakóagyag törtfehérje, totemállatuk a szárazfarkú vipera, melynek figyelmeztető resztelését gyakorta és szívesen utánozzák. A kontinentalista köznyelvben sápatag vagy mészorkokként ismeretesek. Forrás: http://lfg.hu/forum/index.php/topic/1481-orkok-yneven/ 'Kalóz' hozzászólása 2017.12.13, 12:50
  8. Greol

    Dumaterem

    Belenéztem,érdekes.Annyit szeretnék megjegyezni,hogy Ynev Nagytérképe szerintem túlságosan délre és partvidéktől távolra helyezi el. Amennyiben a városállam a pajzsállamok és a Shadon közötti kereskedelem fontos összekötő láncszeme,amely számít mind Pyaron,mind pedig Shadon katonai védelmére,mindenképpen északabbra kellene lennie,egy esetleges gyors katonai segítségnyújtás és a kereskedelmi vonalak biztonságos elhelyezkedése miatt. Egy ilyen hely talán valahol a Shelaimos és Ravalladion féldominiuma között helyezkedhetne el.
  9. Greol

    Dumaterem

    Líthas A Shadoni-öböl nyugati partja és a déli puszták,a pajzsállamok között található egy hosszú erdős sáv. Ynev növényzeti térképe mérsékelt övi lombos erdőket és fenyveseket mutat, illetve a terület partvidékenek közepe fele található egy Shelaimos nevű erődítmény is. Domborzatilag a legdélebbi és legésztakibb részétől eltekintve mélyföld. Vannak hivatalos (szabálykönyvben vagy regényben leírt) információk erről a területről?
  10. Greol

    A Déli-Határhegységen túl

    "Shadon: - halászhajók: nagyhírű és büszke társaság, számtalan hajóval; a kis csónakoktól a bálnavadász flottákig. Ők építették az első telepeket is a Shadoni-öböl nyugati partján, ahol mostanában számtalan aranyásó, prémvadász, favágó és hasonló népség igyekszik felvenni a harcot az erők vadjaival, az ork törzsekkel és persze a mocsári szúnyogok milliárdjaival. "Déli jégmezők: A legendák szerint itt is vitorlákba kapaszkodik a szél; ám a hajók hasán élesre fent pengék vannak, melyeken elképesztő sebességgel tudnak haladni a végtelen jégmezőkön... A tenger errefelé járhatatlan a hideg és a jégtáblák miatt; így a keleti és nyugati part országai közt délen nincs tengeri összeköttetés." Forrás: http://lfg.hu/forum/index.php/topic/1229-tengeri-hadviseles-yneven/page-11 'Kormi" hozzászólása (amely egy alaposan megírt cikknek is elmenne)
  11. Greol

    A Déli-Határhegységen túl

    @Darabolo A Wargarról szóló leírásban azt olvashatjuk,hogy "Népük eredete a Démonikus óbirodalom korára vezethető vissza, ahogy a Kháloké is. Ebből az időből származik a Wargarok, és a Khálok között fennálló ellentét is mely nem olyan természetû, és nem olyan komoly, mint például az Amundok, és a Dzsennek közötti. Ezeket az ellentéteket általában a másik fél kihívásával, lovagias küzdelmekkel döntik el. A küzdelmek kimenetele a karakterek jellemétől függ, tehát nem feltétlenül jár az egyik résztvevő halálával." Némi homályos adalék a társadalmi berendezkedéssel kapcsolatban. Ennek az eredete talán valamiféle Óbirodalombeli társadalmi feszültségre vezethető vissza,pl: egy eliten belüli elmélyült törésvonal meglétére,amelyik faji alapon húzódott meg az uralkodóosztály tagjai között. Tudom,nem rajongsz túlzottan a netes kiegészítőkért,de erről a kiegről úgy halottam,hogy félig-meddig hivatalos helyen jelent meg elöször.
  12. Greol

    Dumaterem

    Üdv Tudtok olyan regényeket ajánlani amiben kráni elfek vannak?Számomra elég érdekesnek tűnnek:egy harmonikus, természetbarát faj amely a gyűrűhegység bércei között a Kosfejes kíméletlen törvényeinek alávétve árnyaktől besötétített,gyakorta éles ellentmodásokkal terhelt,kontrasztokkal teli életet élhet. Nagyon kiváncsi vagyok rájuk. Esetleg játékbeli tapasztalata van valakinek? (Mármint a fegyveres küzdelemben való legyőzésükön túl.)
  13. Greol

    A Déli-Határhegységen túl

    Ez némileg a egybevághat a fentebb említett Fogadalombeli Nevyll nevű varázsló feltételezésével: a birodalom uralkodórétegébe emberek is bekerülhettek.Az ilyen egyének (de valószínűleg inkább családok vagy nemzetségek) nyilvánvalóan elég sokat tudtak a szerafizmusról,esetleg ők maguk is szerafisták voltak. Amikor az emberek kivonulása megkezdődött és megvisszaverték a Birodalom ellenllépéseit,sokan a frissen létrejött godoni állam határian kívül találtak magukat,amaiatt a sokszor kegyetlen szelekció miatt amit a godoni államalakulat folytatott saját belső stabilitásának megteremtése érdekében.(Forrás: Ősi titkok láza...) Tehát: az emberi felszabadítók mindenkinek szabadságot hoztak,de az államiság biztonságot adó nyújtó keretét már nem mindenkinek nyújtották át. Ezzel hatalmas védelem nélkül maradt embertömeg jött létre,amely észak fele vándorolt illetve a Határhegység bércei között telepedett meg. Azzal kapcsolatban ,hogy ezek néptömegek miként leltek mágikus védelemre három elképzelésem van: 1)Valahogy még a rabság idejében rájöttek pár dolgra a démonok manipulálásával kapcsoaltban,amivel megvetették a samanizmus késöbbi alapjait. 2) Az elitbe tartozó emberek egyből a felszabadulás után egyből velük tartottak,szerafizmus segítségével biztosítottak mágikus oltalmat az embertársaik számára.(Az első sámánok őseit talán a Godonba be nem engedett emberi szerafisták között is kereshetjük.) Ez valószínűleg nem tetszhetett 'Egy'-nek (valójában már nem neki hanem az egykor szétszakadt törekedékeinek) aki megvonta a támogatást az egykori pártofogoltjaitól. Elképzelhető az is, hogy volt egy átmenti időszak amikor az ősistenek igehírdetői párhuzamosan léteztek a varázshatalmukat egyre inkább elkorcsosító szerafistákkal,mely rivalizálásból - mert nyilvalóan ilyesmi állhatot fenn - valamiért a varázshatalmukat egyre inkább követelésből kérésbe lezüllesztő szerafisták kerültek ki győztesen. Ennek kiváltóoka rejtély,talán az ok az embernépek óriási szabadságvágya lehetett,nem voltak képesek elviselni,hogy segítő szándékú égi entitások nem csak nyújtanak,de nyíltan követelnek bizonyos dolgokat.Végeredményében ugyanaz a kiváltóok játszott közre mint amelyik a godoniakb esetében elnyomta a belső,isteni hangokat. 3) A DÓB összeomlása után az emberi-elit csatlakozott pusztai és hegyi és talán jégmezően maradt embertársaihoz,lévén Godonba már nem juthatott be. Szerafista ismereteik nagy előnyt jelentettek a beilleszkedésben,mivel a fentebb említett három területen ekkor még nagyarányú volt az összeomlás után létrejött démonikus aktivitás,az elszabadult erőket valahogy meg kellett fékezni. Varázstudományuk elkorcsosulásának oka pedig talán a kialakuló primitív társadalmi viszonyokban keresendő: a szerfaisták nem tudták tovább adni bonyolult,magasszítntú tudományukat primitív,nomadizáló törzsi viszonyok között. Lehetséges hogy az eddigi három egyszerre vagy egymás után történt, elvégre nem zárják ki egymást. Ez talán segíthet hidat verni a Fogadalom és az Ősi titkok láza között.
  14. Greol

    A Déli-Határhegységen túl

    Az MTK (legalábbis amennyire emlékszem) világossá teszi,hogy a khálok az elit részét képezték. Részben ehhez kapcsolódóan érdemesnek tartom megemlíteni,hogy a Fogadalom Függelékének egy részét író Neville (a regény főszereplóje,egy varázsló) valószínűsíti,hogy az emberek nem pusztán szolgaként a léteztek.Véleménye szerint az elvi lehetőség adott volt számukra az uralkodóosztályba való felemlkedésre. (Ami azt jelenti,a társadalmi mobilitás valamilyen formája létezett az emberek között.) Ez erősen ellentmond a Ősi titkok láza, acélnak viharának, amely egyszerű szolgai létként írja le helyzetüket.
  15. Greol

    A Déli-Határhegységen túl

    Igen,ez eléggé zavaros. Főleg annak fényében,hogy a démonok nem éppen nem az eggyüttműködésre való hajlamukról híresek. Az meg végképp érthetelen miért állt érdekükben felemelni a khálokat és a többi ősfajt akik a birodalom elitjét képezték.
×
×
  • Új...