Greol

A "toleráns" egy meglehetősen relatív fogalom. Ynevi viszonyok között a pyaroni vallás mindenképpen annak tekinthető. Semelyik más vallásra nem jellemző olyasfajta nyitottság mint rájuk,a többiek inkább csak kényszerből vagy kompromisszumok miatt tűrnek meg másokat,nem pedig elvi okokból.

Elvben igen,de mivel egy kifejezetten toleráns és egy szakadár irányzatok esetében is többé-kevésbé lojális vallás ágairól van szó,az ellenkezője is teljesen elképzelhető. Szerintem az ilyesmit leginkább a lokális hatalmi-vallási viszonyok határozzák meg.

Az alábbikat elvileg Raoul Renier írta a déli-orkokkal kapcsolatban. Nem tudjuk,hogy a hivatalos körök a jövőben mennyire fogják tartani a magukat az itt leírtakhoz,de szerintem elég sokatmondó hogy kártyákon már megjelent pár dolog ami megfelel az itt leírtaknak. "A dél-ynevi orkok túlnyomó többségét Krán magához vonzotta, ez azonban nem szükségképpen jelenti azt, hogy néhány törzs ne maradhatott volna független. Bizonyosan élnek például orkok a Larmaron-hegységben és Perderionban; elég nagyszámú ork népesség feltételezhető továbbá Ynev egyik legnagyobb fehér foltján, a kontinens délnyugati sarkában. Rögtön megjegyezném azonban, hogy pusztán amiért ezek a törzsek kívül esnek Krán hatalmi szféráján, még távolról sem számítanak potenciális szövetségeseknek az ellene vívott harcokban. A Dúlás kínálta alkalmat például a háborús körzetben tevékenykedő valamennyi ork lelkesen kihasználta rablásra, portyázásra és fosztogatásra. Hogy ezt a kráni hadakkal szövetségben művelték-e avagy a saját szakállukra (mindkettőre akadt példa szép számmal), az áldozatok szempontjából siralmasan keveset számított. A Fekete Határon innen tanyázó orkok hitvilága igen tarka képet mutat. Az északi héroszok közül csak Hurag Dhaurt tisztelik; rajta kívül saját halhatatlan hőseik is vannak, ám ezek az északiakhoz képest kevésbé jelentősek, és egyelőre nem túl ismertek a folklórkutatók előtt. A pusztákon élő orkok közül számosan idomultak nomád szomszédaikhoz, átvették a hitvilágukat és démoni patrónusoknak hódolnak. Biztos tudomással bírunk továbbá legalább egy olyan törzsről, amely az északi Hűségesekhez hasonlatosan Orwellát tiszteli. A khatiffá vált orkok általában nem őrzik meg törzsi kereteiket, hanem egyénileg vagy kisebb csoportokban betagolódnak a tartományok társadalmába, noha gyér számú kivételek előfordulnak – pl. amikor egy törzs testületileg vívja ki magának a beköltözés jogát. A Fekete Határon túl nincsenek se orwellánus, se démonimádó orkok, aminthogy a déli kishéroszok hívei sem tudták megvetni a lábukat; Hurag Dhaur kultusza azonban aránylag elterjedtnek mondható, a külviláginál sokkal vadabb és erőszakosabb változatban. Ezenkívül számos ork khatif csatlakozik Káosz-Garaul szektáihoz, aki kiváltképpen alkalmatos védnök számukra: Orwella Átka alól ugyan nem mentesítheti őket, ám mint Lélekölő, legalább azt biztosítani tudja nekik, hogy ha személyesen végeznek velük, ellenségeik is hasonló sorsra jussanak. A Tizenhármak közül a kráni orkok Baqlamostast tartják a legnagyobb becsben, aki időről időre kiemelt figyelmével ajándékozza meg őket; kultikus tiszteletben azonban nem részesítik. A déli ork törzsek neve két tagból áll, egy színből és a szállásterületükből (dhyarauni vörös orkok, sarataaki sárga orkok etc.). Ugyanis értelemszerűen több törzs van, mint ahány szín. Egy adott szűkebb régión belül, ha éppen nincs átfedés a színekben, az egymás közti érintkezésben az egyszerűség kedvéért olykor elhagyhatják ugyan a szállásterület jelzését - mint ahogy mi sem szoktuk mindig a teljes nevünkön szólítani egymást, hanem általában a puszta keresztnévre szorítkozunk -, a törzsnév azonban így, két tagban teljes." Forrás: https://lfg.hu/forum/topic/1481-orkok-yneven/page/12/ ( Kelt: 2003. november 11 (szerkesztett) )

Az egyik dolog ami Ynevet sok más fantasy világtól megkülönbözteti az emberközpontúság. Ez a M* esetében azt jelenti,hogy az értelmes lények túlnyomó részét emberek teszik ki,és az elfszabású nonhumán fajok jelentős hányada is inkább az emberekre emlékeztet,tehát nincsenek olyan extrém faji leágázások mint pl: a Forgotten Realms duergár törpéinek vagy tieflingjeinek esetében. A különböző fajok viszonylag ritkán képesek egymás között nemzőképes utódot létrehozni,ez pedig igen jelentős mértékben leszűkíti az ynevi fajispektrumot. (Csak mellékesen említem meg,hogy sok kártyán az elfek az emberektől alig megkülönböztethető módon vannak ábárázolva.) Ugyanakkor fontos hangsúlyozni,hogy az emberközpontúság semmiképpen nem jelenti az emberi faj a kontinensszintű kizárólagosságát.Olyan annyira nem,hogy pl: Krán középső tartományaiban az értelmes lakosság aránya az nem emberi fajok javára módosul,ami - legalábbis én így képzelem - már-már a Forgetten Realmst jellemző faji heterogenitás szintjét is elérheti. Sok a kontinenstől többi részétől elzárt helyen pedig - pl: Anúriában vagy a khálok őshazájában,a Khagban - nem is létezik semmilyen emberi populáció. Ezeken kívül pedig van sok hely ahol ugyan létezik valmiféle emberi népesség,de az vagy jelentősen eltorzult (Tongória vagy az Elátkozott Vidék) vagy egészen kis mértékben van csak jelen. (Pl: Gro-Ugon vagy Sissuas.) Végezetül pedig mindenképppen megkell említeni Eriont,a kontinens legnagyobb milliós lakosággal rendelkező városát:ennek mindennapi életét,jelenésvilágát faji téren olyan sokszínűség jellemzi amit a Csillagok Háborújában szereplő Mos Eisley kocsmája sugároz felénk. Szóval az álalános Ynev-kép meglehetősen emberközpontú,de sok helyen igen erősen árnyalt.

Az egyik dolog ami Ynevet sok más fantasy világtól megkülönbözteti az emberközpontúság. Ez a M* esetében azt jelenti,hogy az értelmes lények túlnyomó részét emberek teszik ki,és az elfszabású nonhumán fajok jelentős hányada is inkább az emberekre emlékeztet,tehát nincsenek olyan extrém faji leágázások mint pl: a Forgotten Realms duergár törpéinek vagy tieflingjeinek esetében. A különböző fajok viszonylag ritkán képesek egymás között nemzőképes utódot létrehozni ez pedig igen jelentős mértékben leszűkíti az ynevi fajispektrumot. (Csak mellékesen említem meg,hogy sok kártyán az elfek az emberektől alig megkülönböztethető módon vannak ábárázolva.) Ugyanakkor fontos hangsúlyozni,hogy az emberközpontúság semmiképpen jelenti az emberi faj a kontinensszintű kizárólagosságát.Olyan annyira nem,hogy pl: Krán középső tartományaiban az értelmes lakosság aránya az nem emberi fajok javára módosul,ami - legalábbis én így képzelem - már-már Forgetten Realmst jellemző faji heterogenitás szintjét is elérheti. Sok a kontinenstől többi részétől elzárt helyen pedig - pl: Anúriában vagy a khálok őshazájában,a Khagban - nem is létezik semmilyen emberi populáció. Ezeken kívül pedig van sok hely ahol ugyan létezik valmiféle emberi népesség,de az vagy jelentősen eltorzult (Tongória vagy az Elátkozott Vidék) vagy viszonylag van jelen (Gro-Ugon vagy Sissuas.) Végezetül pedig mindenképppen megkell említeni Eriont,a kontinens legnagyobb milliós lakosággal rendelkező városát:ennek mindennapi életét,jelenésvilágát faji téren olyan sokszínűség jellemzi amit a Csillagok Háborúja Mos Eisley kocsmája sugároz felénk. Szóval az álalános Ynev-kép meglehetősen emberközpontú,de sok helyen erősen árnyalt.

Már több rajongói anyagban megjelentek a gnollok mint egy lehetséges NJK-faj (többek között az általam írt Déli-Jégmezők környékéről szóló szövegben is) de Boomen legutóbbi könyvében,az Istenítéletben a létezésük már "hivatalosnak" tekinthető: hiénaembernek hívják őket. (Legalábbis az emberi lakosság így nevezi egy fogságba esett példányukat.)

Én gondolkodtam ezen,és mint egy Sirenar és Anúria között élő visszahúzódott fajt képzeltem el őket, akik egyfajta vazallusi viszonyban élnek az elfekkel: az elfek nyújtotta fegyveres védelemért cserébe bizonyos általuk meg nem teremelhető javakat nyújtanak,illetve az ő népük egyes ráteremett tagjai végzi el azt a fajta (kalandozói) piszkos munkát amit ők nem tudnak,vagy lealacsonyítónak éreznek elvégezni. (rablás,kémkedés,felderítés stb.)

Bár én nem játszanék vele,szerintem akár a Rúna I.évf 9.számában szereplő farkasmanó is felkerületne a listába. Lásd: Ezenkívül van olyan gyanúm hogy DV környéki emberek talán az alakváltó anúrok játszhatóvá tételén is elgondolkodtak már. (Kártyákon elég gyakran szerepel,ha jól emlékszem TT vagy talán KÉM konverziók kapcsán is felmerült már a játszhatóvá tétel.) https://lapkereso.spacebar.hu/?search=anúr

OK,ez számomra eddig nem volt világos. Akkor pontosítok: szerintem az utóbbi időben jelentős mértékű fokozódás figyelhető meg, ami elvben sejtethet valamit. De ez inkább csak megérzés,gyanú a tényleges folyamatok létéről vagy nemlétéről csak a jövőben lehet megbizonyosodni.

Nekem valami azt súgja,hogy talán mégis. De az is lehet,hogy neked lesz igazad. Meglátjuk. Persze,ez önmagában még semmit sem jelent,de én ezzel csak szemléltetni szerettem volna valamit. Igaz,választhattam volna mást is. Én (neten) már olyannal is találkoztam,aki a Shadowrun (!) rendszere alatt játszott M*-t. A mai napig vannak apró csoportok akik a D20-as fehér alapkönyvet használják,sőt az Altantisz weblapra még rajongói anyagok is felkerültek a rendszerhez. Amikor arról írok,hogy D&D5e magyarosítás új lendületet adhat az 5e rendszerrel kisérletezőknek,elsősorban rájuk gondolok,hiszen ők is d20-asok. Én elfogadom hogy a szabályok és regények kapcsolatát ilyen módon fogjátok fel,de számomra ennek fényében már nehezen érthetőek azok a jelentős erőfeszítések amelyek a szószedet bővítésére irányulnak és az a - szerintem helyes - hozzáállás ami a forráshierachiában a regényekben leírt dolgokat is elsődrangú forrásként kezeli.

Nos,elismerem talán kicsit túlzónak tünhet amit megfogalmaztam,de amennyiben figyelembe vesszük,hogy alig pár hónappal a kezdet után már igen sokan nyitottá váltak a Hulla-féle d10-es szabálykönyvre (már az egykori UTK-s főszerkesztő is belájkolja néha!) és hogy nemsokára országos szintű kereskedelmi forgalomba kerül egy D6-os (legalább többé-kevésbé játszható) szabálykönyv akkor már érthetőbbé válik amit leírtam. És ha mindezekhez hozzávesszük azt is,hogy nemsokára (valamikor június környékén) jön az D&D5E Játékosok Könyvének magyar kiadása,akkor arra is számíthatunk,hogy a Ynevet 5E alatt játszhatóvá tenni akaró eddigi erőfeszítések új lendületet kapnak,ez pedig sikeres átirat(ok) léttrejötte esetén tovább csökkenti a k100-as hegemóniát. Vagyis: többféle rendszer megléte esetén hosszú távon nőni fog a szetting szerepe a szabályrendszerekével szemben. Ez az írók szerepének növekedését hozhatja magával,lévén a szettinget alapvetően ők határozzák meg.

Üdv Szerintem próbálj meg a facebook oldalukra üzenetet küldeni,hátha ott utolérsz valakit. https://www.facebook.com/pg/onlinemagus/

Szerintem mindkettő belefér,mindkettőre látok példákat. (Bár - véleményem szerint sajnálatosan - az előbbi sokkal inkább jellemző mint az utóbbi.) A szabad faj-és kasztkidolgozás meglétének jelentősége pedig abban áll,hogy sikeres működés esetén emelheti a játék színvonalát,új távolatokat nyithat,segíthet bevonzani új embereket a játékosi közösségekbe egy fajta "vérfrissítést" érve el ezzel. Összességébében csökkenthetné a M* más rendszerekhez képest vitathatlan lemaradottságát. (Bár tudom, errefele ilyen elmaradottság sokak szerint nem létezik.)

Én a saját tapasztalataimból indulok ki. A karakteralkotásnál említett problémákkal játék során nem találkoztam eddig,a fajalkotással kapcsolatban pedig a jelenleg létező,kicsi és gyenge UTK-t használó formális közösségek (pl:dreonar.hu) fórumokban olvasható tapasztalatait veszem alapul. Az utóbbiak szerint a tápolás valóban egy tényleges probléma,de ez azonban nem annyira a rendszer objektív hibája hanem inkább szubjektív jellegű,és mint ilyen cseppett sem olyan súlyos és közel sem olyan általános mint ahogyan az ETK-sok látni vélik. Abban egyet tudok érteni,hogy Ynev arculatát alapjaiban meghatározó fajokat már nincs értelme alkotni,de mivel Ynev óriási ezért sokféle kisebb méretű - helyi körülmények között akár nagy jelentőségre szert tevő - inhumán népesség létezhet amelynek egy-egy tagját "megfertőzheti a kalandozó kór" vagy valami miatt egyszerűen csak belekényszerülhet egy ilyen szerepbe. (Pl: Raoul Renier Krán c. könyvében szerepló "Kicsi Nép" szerintem ilyennek tekinthető.) Csak mellékesen jegyzem meg,hogy szerintem a felemelkedőben levő k10-es és d6-os M*rendszerek árnyékában előbb-utóbb talán egy d100-as (tehát UTK-s és ETK-s) közeledés várható. Vagyis a távolság a két tábor között elvben idővel talán csökkenhet.

Ez tényleg így van,de nem cáfolja amit leírtam.

Akármilyennel nehezen,ugyanis az eddigi M* rendszerek - szemben sok más szerepjátékkel - nem ismerik a szabad karakteralkotást. Ezt akarja most meglépni az MKK. (A szabad fajalkotás már megjelenik az UTK-s Bestiáriumban,igen súlyos megkötésekkel. A rendszer működőképességével kapcsolatban azonban eléggé megoszlanak a vélemények.)

Ezen ragadványnév alatt szinte mindig az ETK-t értik.

Igen,az ehhez szükséges játéktechnikát és világleírást a Summariumban találod.

Amiről Shen ír az - legalábbis az UTK-s Bestiárium szerint - a goblinokra igaz: őket ragadta Orwella a teremetőjüktől Meneglétől,abból a célból hogy kevéssé erős,de nagyszámban hadrafogható kreatúrákra tegyen szert. Az orkoknál a helyzet kissé bonyolultabb,részben azért is mert az orkok erdetét tárgyaló források némileg ellentmondanak egymásnak vagy kissé nehezen illeszthetőek össze. Abból az ellentmondásos képből ami ezekből rajzolódik ki,úgy tűnik hogy Orwella (másik nevén Avida Dolor) viszonylag korán (már legalább a harmadkorban vagy azelött) létrehozta őket a Farkasszellem esszenciájának segítésével,amit ennek az állatszellemnek az elpusztításával tudott elnyerni. Művének azonban nem tudott örülni ezért lelkük veszendőségével átkozta meg teremtményeit,akik mai napig gyűlölik őt ezért a tettéért,így - leszmámítva pár lojális törzset - a fajok közül egyedüliként gyűlölik teremtőjüket. (Érdemes hozzátenni,hogy velük ellentétben más teremtményei,pl:a zagnolok a mai napig kizárólag őt imádják.) Kyria bukásakor inkább csak a uralmuk alá vonta a megátkozott a teremtményeit,de őket a goblinoktól eltérően már nem szaporította újbóli teremtésekkel,bár ezt illetően már nem vagyok teljesen biztos. (Ha esetleg vannak orkszakértők akik éppen a topikot olvassák,akkor csak nyugodtan nyilatkozzanak a kérdésben. :-) )

Ha megadod az emailcímedet,akkor mindet átküldhetem. Egyébként az MG által említett oldalra a Geofrámia nincs feltéve.

A Wayne Chapman által írt utolsó két könyv címeinek rövidítése. ( A Tűnt napok aranya,élők dicsősége és az Ősi titkok láza,acélnak vihara.)

A TNAÉD-ben és a ÖTLAV-ban vannak részletes csataleírások.

Csak csendben jegyzem meg,hogy ehhez képest az Új Bestiárium loreját már az ortodox ETK-s Szószedet is bedolgozta,sőt ugyanez történt a Négykapu Társaság kalandmoduljainak világleíró részeivel is. Amit leírsz inkább csak te ízlésedet,érzelmeidet tükrözi,nem pedig a MAGUS objektív valóságát vagy a szélesebben vett játékosi közösség véleményét. És - csak mellékesen - elárulnád ,hogy az általam írt szöveg - azonkívül,hogy egyes részeken a Chapman által leírt dolgokra támaszkodik - miért lenne egy "eltorzított és kifacsart alternatíva"? Igyekeztem mindent a regényekre,szabálykönyvekre alapozva megalkotni,szerintem erre az akár helyenként féloldalas hosszúságúvá váló jegyzetapparátus egy elég jó bizonyítéknak számít...

A Geofrámia mellett Wayne Chapman utolsó két kötetéből az Ősi titkok láza, acélnak vihara és a Tűnt napok aranya,élők dicsősége c. könyvekből is sokminden kiderül ezekről a történelmi időszakokról,az előbbiből jómagam is sokat felhasználtam és beépítettem a Déli Jégmezők környékének életét tárgyaló A Fagyvidék élete c. szintetizáló-kiegészítő cikkembe (is). Egyébként Ynev ősi korszakairól az Új Bestiáriumban is érdekes dolgok derülnek ki,ha érdekel a téma érdemes ezt is átböngészned.

De ez nem ETK hanem TTK,egy teljesen eltérő rendszer!