bencurrrr Közzétéve: Január 11, 2004 Közzétéve: Január 11, 2004 Kardcsörgés veri fel a pusztátKardcsörgés veri fel a pusztátInkvizítor tapossa a hullátNem nyugszanak az inkvizítorokMíg meg nem halnak a lovagokHamar múlik a véres hajnalSzünni nem akaró üvöltő zajjal.Nem nyugszanak az inkvizítorok Míg meg nem halnak a lovagokPusztul a "becsületes" harcosS az inkvizítor mégcsak nem is karcosNem nyugszanak az inkvizítorok Míg meg nel halnak a lovagok
bencurrrr Közzétéve: Január 11, 2004 Közzétéve: Január 11, 2004 Felém fordul a bakóFelém fordul a bakó Kezében bárd csillan Lába elé köptem én A szeme megvillantHárman négyen lefognakElém áll a hóhérMegrettenek: Itt a halál
Nefadar Közzétéve: Január 14, 2004 Közzétéve: Január 14, 2004 Máglya általi halálFáj, mégsem tudom teljesen felfogniHogyan lehetett ezt a döntést meghozniSzerettelek, de te eldobtál magadtólCsak, mert nem zörögtem aranytólNem lehet mindenki gazdag, akárcsak teSzegények is élnek, hiszed vagy nemÉn is olyan vagyok, nincs nemesi véremSe páncélom, palotám és lovagi vértemDe még így lányként is bátran harcolokA kardot jobban, mint egy férfi úgy forgatomTöbbet érek sok nemesnél, de ez semmit sem jelentMert vérem értük hullatom, de mit kapok cserébe?Semmit csak megvetést, még egy jó szót semPedig apádat is, az ellenségtől én mentettem megEgy jó szó helyett a börtönbe küldtél, mert nő vagyokS ott a máglya általi halálra ítéltek az igaz szent papok
Nefadar Közzétéve: Január 14, 2004 Közzétéve: Január 14, 2004 DémonokA gyönyörű virágok már kihaltak,Mert nektárjukból a sötét démonok ihattakBeszabadultak ebbe a gyönyörű világbaS nem állíthatja meg őket senki imájaA démonok pusztítanak mindent, ami jóS az emberek szívében gyűlölet forrDe semmit sem tesznek, mert rettegve félnekDe azt akarják, hogy az egésznek legyen már végeTél köszöntött be az örök nyár helyettS gonoszság és kegyetlenség ül a világ felettAz emberek már feladták, nem lázongnakS minden erejükkel a démonoknak áldoznak
Manndil Közzétéve: Január 15, 2004 Közzétéve: Január 15, 2004 Sétál egy törpe a jégenSétál egy törpe a jégen, egyszercsak beesik egy léken.Arra úszik egy bálna,Ami nem zalált még máma.Lenyeli nyomban a törpét,Ki ilyet át nem élt még.Bálna hasban van a törpe,Lassan emésztődve, levegőt nem véve.
Nefadar Közzétéve: Január 28, 2004 Közzétéve: Január 28, 2004 A bárd dalaA bárd hangszere bánatosan szólAkárcsak minden általa kimondott szóHatalmas uralkodókról s birodalmakrólHalálukról és szomorú bukásaikrólSzenvedélyes s szép szerelmekrőlS hihetetlen varázslatos mesékrőlMajd lassan a szavai elhalnakAhogy véget ér lassan a bárd dala
Nefadar Közzétéve: Január 28, 2004 Közzétéve: Január 28, 2004 Az átokSötétségbe taszíttatsz vétked miattKi megátkozott az a saját fiadHű társaid mind elhagytak már tégedSzent földet piszkítja átkozott véredKardodról már szertefoszlott az áldásS nincs ki, szétzúzná a fiad átkátKirályi véred már semmit sem jelentS az is elfelejt, aki téged neveltTested jeges sziklára van kivetveS ott ítélkeznek rajtad az istenekA halott tetemed madarak rágjákS csontjaid puha hóval takarják
Nefadar Közzétéve: Január 28, 2004 Közzétéve: Január 28, 2004 MuszájMuszáj, hogy a háború véget érjenHogy ne folyjon tovább ártatlanok véreSemmi értelme ennek a véres csatánakAkárcsak a szomorú egyedüli magánynakMuszáj letennetek végre a kardotMert e háborúból már senki sem húz hasznotHa ennek vége minden olyan, mint régenDe ennek a hadvezérek térjenek már észhez
Nefadar Közzétéve: Február 22, 2004 Közzétéve: Február 22, 2004 Sötét vándorA halál fuvallata lebegtette meg a hajátTársai elhaltak, s feledte a boldog hazátMost már csak sötét világok vándoraKit csak a Sötét Vándorként ismer a koraCsillagtalan éjeken járja végtelen útjátNem beszél senkivel, s övé a legnagyobb tudásA ruháját borzolja a jeges maró fuvallatMajd sötét szemeivel megpillantja a tudtalantKardját előveszi, s a tudatlan mögé osonMegöli, s a világ így is tovább forogAz egész kor rettegi a Sötét VándortS kimondják rá a legsötétebb átkotDe ez a Vándoron soha sem fogS ő emberi életeket csak tovább ontA kiontott életek fiatalságot hoznak nekiS ő örökké az idő végtelen hullámait szeli
Nefadar Közzétéve: Február 24, 2004 Közzétéve: Február 24, 2004 Egy elf halálaA vér szaga tovább dühítette őketDe a sebesültnek mégis véres lett a tőreÖlt és küzdött az orkok ellenMíg mellette feküdt társának testeFehér bőre mocskos a vértőlÉletéért imádkozni máris későJárja csak járja harci táncátHogy életben tarthassa élni vágyátAhogy az orkokkal végez, élete fogytánTudja, élete véget ér oly koránMég egy utolsó vágás azután földre rogynaDe a Halál ölelése karjaiba fogjaFelemeli az istenek föléS nem engedi vissz övéi közéA Halál az elfben a szerelmet találtaS így történet meg egy elf halála
Nefadar Közzétéve: Február 25, 2004 Közzétéve: Február 25, 2004 Hatalmas varázslóHalkan pattogott a tűz, mi parázslóKi mellette ült, hatalmas varázslóElrejti őt a mély sötét erdőS köré gyűlik az összes sötét felhőOldalán kardja, mellette botjaA tudást erre a földre csak is ő hoztaTudást ami csak bánattal járAmit megvált a gyönyörű halál
spartas Közzétéve: Február 26, 2004 Közzétéve: Február 26, 2004 ImaUram, ki a fényt megteremted,Segísd, ki életét adja érted;Óvó erőd ó tárd ki felénk,Hozz békét, nyugalmat, s reményt.Fény Ura, ó könyörgöm néked,Váltsd meg a jajongó népet,Mit a pokol ereje kínoz,Mit daemon ereje ostoroz.Varázs Atyja, Vezérfényem,Mutass helyes utat nékemÉs add, hogy hűséges legyekMikor a pokol szájában megmérettetek. - Igrenon Spartas imája Adronhoz
G. Hamilton Közzétéve: Február 27, 2004 Közzétéve: Február 27, 2004 Vörös HalálAz éj leple alatt árny suhan a fák közöttLába nyomán nem terem más csak a halálMintha a gonoszság lenne ki emberi testbe költözöttKi elpusztít mindenkit akire rátalál.Nem más ő mint a ,, Vörös Halál
Nefadar Közzétéve: Március 9, 2004 Közzétéve: Március 9, 2004 GyilkolásÚjabb vágás, s újabb strigulaMég egy ember kinek lelkét átjárja a huzatPengém minduntlan beléd vágMár csak a halálod pillanatára várszDe az még messze, mert játszom veledS a végén úgy is fejed veszemLelked reggel már Ranagolnál ébredAki gyengeséged miatt úgy is megvet téged
Valaki Közzétéve: Március 12, 2004 Szerző Közzétéve: Március 12, 2004 KalandozóVilágot járja az, ki életét nem féltiKönnyen tud bárkiért harcolni.Rongyok fedik, marja őt a fagyMégsem érsz nyomába.Szél fújja a hírt rólaMeséket regélnek róla.Kardja márrozsdás, de nem kell újÚj társa várja már a hegyen túl.
G. Hamilton Közzétéve: Március 17, 2004 Közzétéve: Március 17, 2004 ZűrzavarAjtó nyílik, ablak rezzenNehéz léptek, a padló reccsenKard a kézbenUgrásra késszenKönyörgések, véres fegyverekSzívverések, kihűlt testekSírhantok a dombon, enyészetA múlt nyomai, nyugtalan természetGyászolók sora, a szél az arcokba tépKín az arcokon, kegyetlen vég.
G. Hamilton Közzétéve: Március 17, 2004 Közzétéve: Március 17, 2004 A bárd dalaCsillagos az éjszaka Szomorúan sír a lantMesszire hallatszik a bárd dalaMelyet ily későn
G. Hamilton Közzétéve: Március 17, 2004 Közzétéve: Március 17, 2004 KaravánA nap megjelenik a látóhatáronKészül elindulni a karavánOtthonomba visszavágyomBár soha nem látom talánAsszonyok és gyermekekKiknek sorsa rajtunk állAz úton legyen mellettünk KielCsapatunk remélem célba találDe az út hosszú és veszélyesBarbár hordák várnak ránkS hogy mindenki elvész lehetségesEz az út lesz az utolsó talánBízom benne, hogy célba érünkHa véget ér a hosszú útBízom benne, hogy hazatérünkS a szenvedés nem a jelen lesz, hanem csak a múlt.
G. Hamilton Közzétéve: Március 17, 2004 Közzétéve: Március 17, 2004 CsataA várfalon néhány őr áll csakÉjszaka van az álom mindenkit elnyomottNem tudhatják, hogy közeleg az óriási hadMelyet képzett harcosok százezre alkotDélen a nomádok fosztogatnakAnnyian vannak, hogy számukat megmondani nem lehetMinden erő rájuk összpontosul, katonáink velük harcolnakNem sejtik hogy ez csak elterelő hadműveletKránból a sereg már elindultUtánuk nem marad semmi csak a teljes pusztulásEgytől egyig mindegyik elvakultSzámukra nem létezik megfutamodásElérték már a váratMint ezernyi hangya kik egy hernyóra vetik magukatNem hagynak mást csak halottakatMegkezdődött a dúlás , megindult az áradat.
Nefadar Közzétéve: Március 25, 2004 Közzétéve: Március 25, 2004 Futottál...Futottál, csakhogy mentsd életedDe hiába menekülsz ez végzetedNylvessző csapódik melletred a fábaSötét lelkednek továbbra is ártva.Futottál mióta megölted a királytAjkaid most némán suttognak sötét imát.Istenedhez szólsz, de ő meg sem hall tégedHiába harcoltál hosszú éveken át érteFutottál, de lassan beérnek, átkozott!S nem lesz belőled más csak kárhozottKarjaiddal a levegőbe rúnákat rajzolszDe ezért csak nevet rajtad DartonFutottál míg lábadba nyíl nem álltTérdre rogysz, s a halálra várszKövetkező vessző szívedet döfte átS pillanatokkal később elér a halálFutott lelked istened, Darton feléKinek most a nevetés elvette eszétMindenen mindenkor, csak nevet, csak nevetHisz már csak ilyenek az istenek.
Nefadar Közzétéve: Március 25, 2004 Közzétéve: Március 25, 2004 Vívott, harcoltTúl messze voltVívott, harcoltaz életérts nyúlt késéért.Kezében kard,oldalán pajzs,teste sebes,s el van veszveNem érem els borulok elfekve nézem,hogy folyik véreA halál eljőMikor a Hold feljönEső mossa,élete száll tovaTeste hideg,gyilkosa ridegMikor végzek velemegnyukszok tőle
Nefadar Közzétéve: Április 1, 2004 Közzétéve: Április 1, 2004 KüzdelemKardját csapásra emelteMialatt egy tőr szállt el feletteEllenfele ügyesen táncolt félreMíg ki nem serkent áldott véreKardja lecsap, de semmit sem találEllenfelének tőre viszont mélyen beleállKardját elejti a gonosz, de nem adja felAmíg a jót a halálba nem küldheti elA jó lassan s bizonytalanul közelebb lépS nem lát mást csak a folyó vértAz ellenfél eltűnt, nyoma sincs márAki a következő pillanatban mögé állKardjával hátbaszúrja a jótKi a következő pillanatban a földre rogySzemét lecsukja, mielőtt eléri a halálS nem halja már senki igaz szavát
Nefadar Közzétéve: Április 1, 2004 Közzétéve: Április 1, 2004 HarcomA világ láthatóan forog előttemSzédülök, támadóim köröznek körülöttemMérgezett pengéjük többször sebezS rajtam is szaporodnak a sebekKüzdök, hiszen nem veszíthetem el a harcomMégis kíntól torzul az arcomPróbálok harcolni, de már nem megyMert a méreg legyőz engemetHangtalanul zuhanok a földre leMíg a támadóim röhögnek felettemLassan mindent átvesz a feketeségS nem lesz nekem már új ébredés
TheElf Közzétéve: Április 11, 2004 Közzétéve: Április 11, 2004 Tharr pap locsolóverseShulurban is jártam, egy vén császárt láttam lóbálta a nagy f*szátFenyegetőn jött felém
TheElf Közzétéve: Április 11, 2004 Közzétéve: Április 11, 2004 Shadoni locsolóvers (bajvívóknak...)Forró véred lehűteném, Ha én ezt megtehetném, De közbeszól most az illem, tüzed ég, s pihen kincsem De a béke megkívánja kölni csöppenjen lány hajára. Nem szeretnék veszekedni, szabad-e téged megöntözni?
Recommended Posts
A hozzászóláshoz be kell lépned, vagy regisztrálnod Kalandozó!
Kizárólag a városőrség által átvizsgált kalandozók hagyhatnak válaszokat.
Kalandozónév regisztrálása
Regisztált kalandozóként felhőtlenebb az élet!
Csatlakozás a KalandozókhozBejelentkezés
Már velünk kalandozol? Lépj be!
Belépés