Nefadar Közzétéve: Február 24, 2004 Megosztás Közzétéve: Február 24, 2004 Sehol sem lelteMenekült, csak továbbcsak továbbFutott az életéértaz életéértA halál üldözte őtüldözte őtSerege kutattakutattaDe sehol sem lelteDe sehol sem lelteBújdosott a hegyekbena hegykbenAmíg el nem jött a téljött a télUtána a faluba jötta faluba jöttDe a halál így sem lelteígy sem lelteSehol sem lelteSehol sem lelte Link a hozzászóláshoz
Nefadar Közzétéve: Február 24, 2004 Megosztás Közzétéve: Február 24, 2004 Hazugság voltHazugság volt minden szavadS ezekután esélyed sem maradRászedtél, de már nem hiszek nekedS nem leszek már soha sem veledÉszakra megyek az elfek közéMert nem kapok már törődéstHarcolni fogok életem végéig velükMert köt hozzájuk a kimondott esküHazugság volt az is, hogy szeretszS azóta nem vagyok már veledHazudtál, s ezt soha sem bocsáltomS nevedet is örök életemben utálom Link a hozzászóláshoz
Nefadar Közzétéve: Február 25, 2004 Megosztás Közzétéve: Február 25, 2004 Rab maradtA lánc szétpattant ahogy a kard érteDe a rab a fogvatartóit most is félteFelszabadult, s örökké szabadDe szívében mégis örökké rab maradtA kinti világ más lettS szerelmet soha sem leltBármit megszerezhetett amit akartDe szívében mégis örökké rab maradt Link a hozzászóláshoz
Vyergas Közzétéve: Február 25, 2004 Megosztás Közzétéve: Február 25, 2004 Az elsőMinden első újat hoz majd,Minden harcod követ roppant.Első képek, első hangok,Első árnyak, első gondok.Életednek első napja,Soha nem tér neked vissza.Csodálkoztál a világon,Madár ült már minden ágon.Eljött a nap, öregedtél,Szellemmel birokra keltél.Ráncok szántják barna arcod,Fel nem adod soha harcod.Emlékezni kezdtél akkor,Mi volt elsőd a világból.Első öröm, első bánat,Földje lettél a virágnak.Eső lettél, enyhet hoztál,Első étel téged táplál.Első könnyek, első álmok,Nem láttál még nagy világot.Elindultál hát az úton, Link a hozzászóláshoz
Nefadar Közzétéve: Február 26, 2004 Megosztás Közzétéve: Február 26, 2004 Nem emlékszem Oly rég láttalak, nem emlékszem mikor voltam utoljára karjaid ölében. Nem emlékszem már szerelmedre, Csak a kínzó szenvedésre Nem emlékszem már csókjaidra s arra sem mit én adtam ajkaidra Nem emlékszem már páncélod fényére s a veled együtt töltött élményre Nem tudom már miaz, hogy szerelem S te nem leszel szívemből feledve Nem emlékszem már az éjekre, sem az azokat körülölelő fényekre Nem emlékszem arcodra, se nevedre csak a rám maradt nehéz terhekre Nem emlékszem már semmire s nem emlékeztet rád már semmisem Link a hozzászóláshoz
Nefadar Közzétéve: Február 26, 2004 Megosztás Közzétéve: Február 26, 2004 Rejtéjes útGyötrő fájdalom övezte útjátDe ment, hogy megismerje múltjátHatalmas vihat gátolja ebbenMikor hajózott, s háborgott a tengerLelkét marcangolta a bánatMert ő csak egy kis árvaAcéllal sem lelte igazátS földjén örök lett az aszályA gyötrő fájdalom halálba Mert árulásra őt senki sem fűzteA rejtéjes úton semmit sem találtCsak a kegyetlen és gonosz halált Link a hozzászóláshoz
G. Hamilton Közzétéve: Február 27, 2004 Megosztás Közzétéve: Február 27, 2004 VámpírTengerkék szemébe nézek és elfog a vágySzőke fürtjei nyakára hullanakGyönyörű nézni ahogy várja a haláltNem könyörög itt már nincs értelme a szavaknak.Szomjamat oltomNyakán csupán két apró sebet ejtveMire gondolhat? Nem tudomBűntudatom velem együtt el lett "temetve Link a hozzászóláshoz
Vyergas Közzétéve: Február 29, 2004 Megosztás Közzétéve: Február 29, 2004 Egy öngyilkos leveleFehér hóban csendes nyomok,Mocsárokban öreg romok.Képek tűnnek most elémbe,Szívem édes tengerébe.Képek ezek, tán utolsók,Képpé tették a koporsók.Hosszú élet nyomja vállam,Sok örömtől már megváltam.Apró madár száll az égen,Szálltam én is igen régen.Szellem voltam, elragadtak,Búza voltam, learattak.Aljas lettem, útba álltam,Ösvényektől csodát vártam.Kardot fogtam és harcoltam,Belül mégis víg maradtam.De eső jött, s én megáztam,Lovamat hát felmálháztam.Továbbállok, köddé válok,Arcom többé sosem látod.Viszlát barát, szép természet,Te ki rangot sosem méred.Viszlát erdő és zöld mező,El leszek, hidd, feledhető Link a hozzászóláshoz
Vyergas Közzétéve: Február 29, 2004 Megosztás Közzétéve: Február 29, 2004 A halál dala Link a hozzászóláshoz
Vyergas Közzétéve: Február 29, 2004 Megosztás Közzétéve: Február 29, 2004 HiányzolLázban ég már rég a lelkem,Otthonomra nem lelhettem.Békét csak nálad találtam,S helyemet odahagytam Link a hozzászóláshoz
Nefadar Közzétéve: Március 1, 2004 Megosztás Közzétéve: Március 1, 2004 A béke végeAz elmúlás éjjele van ma éjjelA világ öszpontosul, csak egy kézbenEgyeduralom s a világnak végeHiába minden, véget ér a békeAcél csapódik és törik acélonS minden íjász pontosan célozA háború elpusztít mindentS magával ragadja az IstentA pusztulás mindent magával taszítS az éles fájdalom a szívekbe hasítSemmi sem lesz úgy mint régen,Míg mielőtt véget ért volna a békeA harc már véget nem soha semS a világ örökre bosszútól terhesA harc már a világnak örökké részeS a háborúnak soha nem lesz vége Link a hozzászóláshoz
Nefadar Közzétéve: Március 1, 2004 Megosztás Közzétéve: Március 1, 2004 Végső elválásHozzábújok, mégis annyria ridegRánézek, de tekintete oly hidegEltaszít magától, örökre feledS nem jelent neki semmit a szerelemKedvesem voltál hosszú évekigS harcoltál értem utolsó csepp véredigMost mégis örökre elválunkMiért ér így véget közös álmunk?Karjaid már nem ölelnek régenDe az én érzéseimnek még nincs végeMég mindig nem ér véget az ábrándHiába ez volt a végső elválás.... Link a hozzászóláshoz
Nefadar Közzétéve: Március 1, 2004 Megosztás Közzétéve: Március 1, 2004 HiányzikHiányzik, belül fájdalom égetHa vele vagyok, csak akkor enyhül végreÉrintése puha, bársonyosVele boldogan, ébren álmodokCsillogó szemeinek ragyogásaS szája kedves mosolygásaHiányzik karjainak öleléseS csilingelő nevetéseHiányzik, hiányzik, hiányzik... Link a hozzászóláshoz
Valaki Közzétéve: Március 2, 2004 Megosztás Közzétéve: Március 2, 2004 Éjszaka gyermekeÉjszaka rabul ejtettKezéből el nem engedPillanatok alatt gyermeke lettemAz ő egyik teremtménye.Kiáltásom egybe hangzik a sokkalÉjszaka csendeseb elvonul, mosolyogvaÚj gyermeke én vagyokAz új vérfarkas én vagyok. Link a hozzászóláshoz
Vyergas Közzétéve: Március 2, 2004 Megosztás Közzétéve: Március 2, 2004 HazugságokIgaz voltál, gyarló, bátor,Nehéz szívű, komor vándor.Mégis mit ér igazságod,Ha cáfolod valóságod.Érzelmed van, de mondd, mit ér,Ha más már itt meg sosem ért?Dobd el tehát a világot,Erőt gyűjtök hazugsághoz Link a hozzászóláshoz
Nefadar Közzétéve: Március 2, 2004 Megosztás Közzétéve: Március 2, 2004 Szerelmem elmúlásaArcáról már eltűnt a mosolyAhogy ereje már csak fogyottÖlemben tartom sebes testétCsak élje túl a mai estétHarcoltunk együtt karddal s vérrelS minket csak a szerelmünk éltetÉveken át voltunk sokáig együttMíg el nem szakított ez az átkozott esküHajnalban a halál,akarácsak a fagyásElragad ő mindentÓ kegyetlen Isten.A búcsú nagyon fájérjen véget most márSosem feledlek els mást sose szeretekHalkan suttogja, hogy szeretlekS én ígérem, hogy sose feledemSzíve és légzése folymatosan lassulMinden véget ér mit oly sokáig tanultDe szerelmünk nem ér véget sohaHiába szállt el oly sok év tovaEljött a hajnal, szerelmem távozottS életemet én érte feláldozom... Link a hozzászóláshoz
Nefadar Közzétéve: Március 2, 2004 Megosztás Közzétéve: Március 2, 2004 Éowny és Aragorn"Uram, hagy tartsak veled az Úton,Ha nnem engeded a fogságba belefúlokHarcosnak születtem akárcsak apáimHagy láthassam veled Gondor fáit""Nem lehetséges lovasnép leányaSoha nem teljesülhet szívednek álmaItt Rohanban a néped rád várNem engedem, ezt ígértette bátyád""Uram, bátyám szava nem érdekelHagy bosszuljam meg Théodred testvéremSzauron ellen a csatánál, hagy lehessek ottCsak akkor vagyok boldog ha kezem kardot fog""Úrnőm, miért kívánod ennyire a halált?Miért nem kormányzod most a hazád?Lovasvégnek szüksége van rádNem akarom, hogy megismed a halált""Itt is ez lesz a sorsom, ha maradokA bánatba és az unalomba belehalokA halál nem érdekel, nem félemS már a nagy csatára hív a vérem""Mennem kell úrnőm, s te maradszVelem megmondtam, nem tarthatszMegyek társaim már várnak rá,Megyek, s teljesítem sorsom útját""Ég veled jó uram s térj visszaCsak akkor lesz szívemnek vigaszaKirály vagy, hisz annak születtélS a régi királyok vére benned él" Link a hozzászóláshoz
Nefadar Közzétéve: Március 3, 2004 Megosztás Közzétéve: Március 3, 2004 A halálról álomA halál bárcsak értem jönneS nem állnék meg az élet és közteSzívesen adnám neki az életemS a túlvilágon enyém lenne a végtelenEnnek semmi értelme nincs ígyMinek élni, ha az életem soha sem vígKedvesemmel hiába szeretjük egymástHa benne már rég nem él a mentsvágyÉletem eldobnám ha lenne rá módSzívemmel most a keserűség egyeb forrHa eldobnám életem, nem hiányolna senkiS hiányom nem szomorítana el senkitSenki sem szeret, nem akarok így élniInkább csak a polol tüzében égni... Link a hozzászóláshoz
G. Hamilton Közzétéve: Március 9, 2004 Megosztás Közzétéve: Március 9, 2004 Vámpír II.Az éj sötétjét kémlelemEltakar az árnyékEzt a világot már több száz éve ismeremKortalanságom mondhatjuk ajándékMint az éhező állatKi áldozata után kutatNézem a várost És az oda vezető utatCélom az isteni lakomaEz az mi számomra a legtöbbet érMelyet nem hagynék ki sohaAz erekben lüktető vérErre szomjazom mindennap és minden éjszakaAz ördögi kör mely soha be nem zárulMely csalogat engem a vér szavaAmely hajt lehetek akárholAzt kérdezed milyen?Nem tudod felfogni gyarló agyaddalEhhez fogható a világon nincsenFelér a legnagyobb orgazmussalA legjobb drog mámorát sem lehet ehhez hasonlítaniSzavakkal elmondani nem lehetEzt muszáj érezniEz az érzés melyet az ember soha nem feledMár a falakon belül vagyokMintha éjfélt az óra megrendelésre verneHangtalanul lopakodomElrejt az éj lepleMár látom ÕtHiba ily késő este az utcán egyedülPillanatok alatt a háta mögé kerülökAz őrület kerekedik rajtam felülTeste elernyedAz utca kövén elterülÉn pedig a felhők közt lebegekBoldogságom az életébe kerülMindjárt pirkadSietnem kell nem maradhatokDe holnap este új hold Link a hozzászóláshoz
Eleinor Közzétéve: Március 10, 2004 Megosztás Közzétéve: Március 10, 2004 Pillanatnyi hangulatBarom vagyok, belátomVolt egy remek barátom Link a hozzászóláshoz
Nefadar Közzétéve: Március 13, 2004 Megosztás Közzétéve: Március 13, 2004 GondolatElrepülsz, vár a messzeségAmi oly jó, mint a szenvedélyAmit megad egy feleség,De gátolja egy esemény Link a hozzászóláshoz
Nefadar Közzétéve: Március 13, 2004 Megosztás Közzétéve: Március 13, 2004 ÚjraÚjra harcolok, kardom kézbenMújra megmártom pengém vérben Link a hozzászóláshoz
Nefadar Közzétéve: Március 13, 2004 Megosztás Közzétéve: Március 13, 2004 MegmenekülésA napkelte egy tó mellett értHol végre lemosjhatom magamról a vértHirnök voltam, de csapdába csaltakMegmenekültem, de sebeim megmaradnakörökké Link a hozzászóláshoz
Nefadar Közzétéve: Március 13, 2004 Megosztás Közzétéve: Március 13, 2004 Csak mégegyszerTúl sok minden választ el minketKorok, hegyek s hatalmas vizekDe illatod még mindig érzemS mindent, mi akkor volt félemCsak még egyszer hallanám hangod,mert enélkül oly magányos vagyokCsak még egyszer látnék kezedben kardotmint amikor túléltél minden harcotCsak még egyszer lehetnmék veledhogy újra simogasson mindkét kezedCsak még egyszer látnálak élvemég lelkemet is oda adnám érteHagy láthassam újra élve vagy holtanHagy legeltessem rejta szemeim hosszanUram feláldozom neked ifjonti véremCsak még egyszer, könyörögve kérlek... Link a hozzászóláshoz
Nefadar Közzétéve: Március 14, 2004 Megosztás Közzétéve: Március 14, 2004 CsataKardok ragyogtak az éjjeli hold fényébenMindenkinek benne volt a csata a vérébenCsilagok szikráztak az éjjeli égenMikor a nagy királyt a halál utolérteFiai még mindig a csatatéren küzdenekS nem jut el hozzájuk a királyi üzenetHáború van, minden más mint békébenMikor az ország tündöklik fényébenMost csak por és sötét ural mindentS soha sem segít nekik többé az isten Link a hozzászóláshoz
Recommended Posts
A hozzászóláshoz be kell lépned, vagy regisztrálnod Kalandozó!
Kizárólag a városőrség által átvizsgált kalandozók hagyhatnak válaszokat.
Kalandozónév regisztrálása
Regisztált kalandozóként felhőtlenebb az élet!
Csatlakozás a KalandozókhozBejelentkezés
Már velünk kalandozol? Lépj be!
Belépés