Nefadar Közzétéve: Február 19, 2004 Közzétéve: Február 19, 2004 Fáradt vagyokFáradt vagyok, ideje pihenniS vándorokat dalra ihletniHallgatni bárdok dalaitS örökké fiatalnak maradniFáradt vagyok az örök harcraS unottan tekintek a szép kardraIdeje lenne végre haza térniS félelmeimmel szembe nézniFáradt vagyok a szerelemreS nem gondolok az emlékekreNem fogok többé csatákat vívniViszont én fogom a seregeket hívni
Nefadar Közzétéve: Február 19, 2004 Közzétéve: Február 19, 2004 Száll az énekSzáll az ének messzire ezen a földönA vidámság errefelé mindig is örökAz emberek táncolnak, s boldogan dalolnakS a rossz gyerekek soha sem nyafognakDe már nem lesz sokáig itt örömMert új úr uralkodik a világ fölöttA Sötét Úr nem tűr meg boldogatS hatalma minden jót fojtogatHáború és a boldogságnak örökre végeA faluban a földön folyik ártatlanok véreA Sötét Úr most elpusztította őketS örökre beköltözött a Boldog földreSzáll az ének, de már nem boldogHalálukról szól, amit Õ hozottCsak szomorúságról és bánatrólS az örökké itt élő árnyakról
Nefadar Közzétéve: Február 19, 2004 Közzétéve: Február 19, 2004 A világnak végeMikor ezzel végzünk a világnak végeFeledésbe merülnek a dicső népekElmúlik az összes boldog szerelemS mindörökre el lesznek feledveA világnak vége lesz, hisz ez a sorsunkS remény sincs rá, hogy ez jobbra fordulHa nem járunk sikerrel, akkor is végeCsak akkor nekem hullik először a véremHa a világnak vége mind elveszünkS az összes jó katonámmal elesünkSzép országunk romlásba dőlS soha sem támad onnan fölFelednek minket s ez a pusztulásMindent mit elmondanak hazugságMikor nem lesz rólunk több meseA világnak mindörökké vége lesz
Nefadar Közzétéve: Február 19, 2004 Közzétéve: Február 19, 2004 A Sötét Úr születéseHosszú sikoly hallatszott onnanAhol akkor a Sötét Úr fogantAzóta orkok őrzik a nőt gondosanHiszen élete mindennél fontosabbA gyermek apja maga a SátánKi annak idején felgyújtotta a Világok HázátA nő csak szerencsétlen áldozatKinek szépsége felülmúlja az álmokatKilenc hónapon át nőt benne a gyermekS születésekor beborítanak mindent a fellegekLéte a földre csak bánatot hozS emiatt véget ér a Boldog Kor
Nefadar Közzétéve: Február 19, 2004 Közzétéve: Február 19, 2004 SzenvedésAz érintése csak jót ígérDe a sors senkit sem kímélHaldokolva fekszik kezeim közöttDe még így sem állhat semmi szerelmünk fölöttMiért dúl folyton véres háborúHiszen nem old meg semmit a bosszúÉrtelmetlen, és miért pont szerelmemNem kapott istenektől kegyelmet?Barna szemét lehunyta örökreMíg a csillagok szikráztak fölötteElmúlása nekem csak szenvedésS lelkemre soha sem száll feledésSzenvedni fogok, míg világ a világS utamat járom egyedül immárRajta kívül mást nem fogok szeretniÉs soha-soha nem fogom őt feledni
Nefadar Közzétéve: Február 19, 2004 Közzétéve: Február 19, 2004 Istenek büntetéseKint füst és hamu mindenüttMert hatalmas hibába estünkKivívtuk az Istenek haragjátS erre ők a leckét alaposan feladtákGyönyörű Atlantisz elsüllyed a vízbenDe megmarad örökre legendás híreHogy az istenek nincsenek, hazugságMert a büntetésük hozta a pusztulást
Manndil Közzétéve: Február 19, 2004 Közzétéve: Február 19, 2004 Fáradt vagyok"Fáradt vagyok, fúj a szél,Mely messzi útra elkísér.Borús, nehéz felhők alatt,Kénsárga színű a Nap.Hull az őszi falevél,Tépetten majd földre ér.Szürke út fut lábam alatt,Boldogságom messze maradt.Szívemben sürgető vágy kél,Testem egy új létbe tér.A Világ pereme alatt,Lelkemben csak a vágy maradt."
Nefadar Közzétéve: Február 22, 2004 Közzétéve: Február 22, 2004 Reménytelen békeFellendült a zászlót tartó karS akkor elindult a harcKét hatalmas sereg csapott összeHogy eldöntsék, kié legyen Isten FöldjeMitikus lények mind a két oldalonS békét rájuk csak ti hozhattokDe erre a remény vajmi kevésS amennyit tesztek az roppant kevésMiért nem tesztek semmit, csak vártok?Ezzel így nem fog véget érni az átokAz egész világ csak rátok várHozzátok el a győzelmet már
Nefadar Közzétéve: Február 22, 2004 Közzétéve: Február 22, 2004 RettenetCsak egy kis gyertya pislogottMikor a rettenet egy halált kiosztottHatalmas s sötét démon a rettenetAki nem más, mint a Sátán első embereFekete a teste akárcsak szárnyaiAhova csak megy, elborítanak mindent árnyaiMindenbe belelátnak vörösen izzó szemeiMiben ott tükröződnek az elhunytak lelkeiKik meglátják, arcukra kiül a rettenetS többé nem eresztik őket a sötét fellegekNem szabadulnak többé a kínoktólS halálukat lelik majd egy ostortól
Argos Közzétéve: Február 22, 2004 Közzétéve: Február 22, 2004 Egy vers a kedvesrőlA fém mely az ősök örökeA fegyver mely a jelen örömeA kovács mely készítetteAnnak a fegyverben a lelke.Élén a sugár táncot jár fényesenS a vér vörösre festi csöndesenA kar ki forgatjaCsatát nem veszít soha.A az ki látja elámul, S elhull általa.Melyet csodál a létezőMelyért elesik oly sok vitézi fő.Melyért küzd oly sok öldöklő.Mely egyszer engem is elárulMely elpusztítja a régitS újat teremtMely gazdát cserélS megint váltja,Míg valaki útját nem állja
Argos Közzétéve: Február 22, 2004 Közzétéve: Február 22, 2004 TitokRosszul hiszed,Rosszul tudod,Ne légy benne oly bizonyos.Csak én sejtem, csak én tudom,De el nem mondhatom!
Argos Közzétéve: Február 22, 2004 Közzétéve: Február 22, 2004 Nem érzek én már semmit sem Nem érzek én már semmit sem Kihűlt szívem S teszem mit kell gépiesen. Lelkem hideg. Magam is megrettenek. behunyom szemem S mélyre tekintek Látom azt mi voltam S hogy mivé lettem S állok döbbenten.
Argos Közzétéve: Február 22, 2004 Közzétéve: Február 22, 2004 Egy igaz barátLassan fogytakEgyre-egyreEgymás után mentekSzép lassan.
Argos Közzétéve: Február 22, 2004 Közzétéve: Február 22, 2004 VándorlásSzavakba öntött keserűségAlakba börtönzött bánatFormába csiszolt kétségAmforába zárt érzések.Szabadulni! Szabadulni!Fáradt a testS fáradt a szellemKitörni készül a lélekElfáradtam végleg
Argos Közzétéve: Február 22, 2004 Közzétéve: Február 22, 2004 SorsMeghajolnak,S kardot rántanakVívnak egyre vívnak.Járják gyilkos táncukat.Földért, égért, s a létért.Mindenért mi mozog,Érez s létezik.Változó sikerrelHomállyal, s fénnyel.
Argos Közzétéve: Február 22, 2004 Közzétéve: Február 22, 2004 MagányItt állok én, egyedülÜres szívvelS szótlan ajakkalBecsapott vérrelLázadó léttel.Senki sincs ki ide kötne,S én se kötök ide senkit sem.Senki nem él értem, S én se senkiért
Argos Közzétéve: Február 22, 2004 Közzétéve: Február 22, 2004 Csak téged!Szeretlek mint embertSzeretlek mint barátotSzeretlek mint nőtSzeretlek mint szerelmet.Szeretem ajkad minden szavátSzeretem szemed csillogásátSzeretem hajad minden szálátS lelked valamennyi darabját.
Argos Közzétéve: Február 22, 2004 Közzétéve: Február 22, 2004 Rabság Feltámadó orkán S tomboló szélvihar Elfújja a reményt S a vágyat. Szikla börtön Szabadulnom nem enged Oly szürke S mily hideg. A tenger hűvös És csalfa hulláma Vágyat ébreszt S bizalmat De el
Argos Közzétéve: Február 22, 2004 Közzétéve: Február 22, 2004 Csak te létezel nékemFogom a kezedS vezeted lépteimLehunyt szemmel Követlek téged.Rólad álmodomTéged látlak a képenS ha felébredekAkkor is
Gambit Közzétéve: Február 23, 2004 Közzétéve: Február 23, 2004 Egy cseppEgy csepp, egy élet,Nagyvilágban kis lélek.Szilánk a földön, parányi gondok,Millió szó, de csak egyet hallok.Hangszer a lét, zenél nekem,Múlik az idö, pörög velem.Étel az öröm, táplál engem,Hurok a bú, szorít, végem.Iránytü a sors, utat regél,Döntö az ész, ha hallgatsz, beszél.Szerelem a hiú, csalfa ábránd,Szeretet az igaz, keresd, vár rád.Végzet az ember, talál, rombol,Legyen bölcs a jellem, tanuljon a rosszbólMert tiszta lesz a szív, semmitöl nem fél,Szép álom ami marad, véget sosem ér
Gambit Közzétéve: Február 23, 2004 Közzétéve: Február 23, 2004 HiányodHiányod dallama fülemben cseng,Nem halkul, nem szünik,Sirat téged, hívna vissza,De szíved enyémtöl immár tova tünik.Ha két karom már nem ölelhet,Kezem, ajkam nem érinthet,Ha szép szavam neked néma,Nem hagyom, hogy kísérts többé, soha!Új fejezet, új kotta mire vágyom,Vidámak a hangok, már a szerenádot várom! Táncol a lelkem, fényes csillagként ragyog,Ugrándozik élénken, mint csintalan vízen a habok.Pillantásom idegen szempárra téved,Testem ismeretlen testhez késztet.Tehetetlen vagyok, hozzá sietni kénytelen,Vágyam sodrából biztos partra érni képtelen.Reszketek, hogy megint játszik Velem csalfa végzetem,Fájna, ha eldobna újból kegyetlen.Ne büntess hát szerelem,Te vagy örömöm, álmom, ételem, életem!Ragyogj nekem, fordulj végre felém,Had legyen édes boldogság végre enyém!
Gambit Közzétéve: Február 23, 2004 Közzétéve: Február 23, 2004 Ha elalszom... ...ébreszt-e halk szavad?Ha sóhajom szele kél... ...megringatja-e lágy hajad?Ha sírni késztet szívem... ...itat-e könnyeket két kezed?Ha kedvem szárnyal... ...nevet-e velem szép szemed?Ha csókodra vágyom... ...megajándékoz-e puha ajkad?Ha reszketek a fagyos éjszakában... ...tested vigyáz-e rám, mellettem marad?Ha nem válaszolsz- majdan nekem,Reméljek-e? Várjak-e?Ha nem felelsz, elhiggyem-e, Hogy itt hagytál, elmentél messzire?
Nefadar Közzétéve: Február 24, 2004 Közzétéve: Február 24, 2004 A Halál szerelmeA Halál karjaiban tarotta a gyönyörű lánytÕ az a szépség kire évezredek óta vártEgy temetésen pillantotta meg a törékenyMajd magáévá tett egy rejtett ösvényenMinden elkeveredett, jóvátenni már későHiszen a Halál szerelme egy gyönyörű élőMinden éjjel felkeresi, s a lány csak szenvedS már ilyen fiatalon a Haláltól terhesA Halál tudta, de megakadályozni nem tudtaA lány eldobta életét, mert meguntaHalála miatt a Halálé már soha sem lehetS így múlt el örökre a Halál szerelme
Recommended Posts
A hozzászóláshoz be kell lépned, vagy regisztrálnod Kalandozó!
Kizárólag a városőrség által átvizsgált kalandozók hagyhatnak válaszokat.
Kalandozónév regisztrálása
Regisztált kalandozóként felhőtlenebb az élet!
Csatlakozás a KalandozókhozBejelentkezés
Már velünk kalandozol? Lépj be!
Belépés