Helyzetjelentések

[Amarilis]

Huh, túl vagyok az első zh-kon hát... egyik ilyen lett másik amolyan, de összességében végülis az amit vártam. Most jönnek a vizsgák...

Meg az ünnepek! Haza akarok már menni! Megint kevés időm van a fórumra, is...

S persze most félév végén derül ki egy csomó gixer.Jellemző, de lassan megszokom, hogy itt a főiskolán semmi sem megy úgy, ahogy normális lenne, vagy főképp ahogy én szeretném...

Sebaj, nem sokára vége lesz ennek is! A hasonló cipőben járóknak addig is kitartás!

[Gem Kapocs]

Nalássuk.

1: Szomorúan és értetlenül olvasom hogy crow miért köszönget innen a fórumról meg kal.huról, de szeritem majd valamikor úgyis kifaggatom galád módon hogy mibaja

2: Látom már sokak túlvannka a zhkon, nekik grat, énmég most szenvedek velük

Holnap műszaki rajz, holnapután matek, pénteken környezettan, aztán a pótzh-k, abból is lesz egy pár Hát egen kérem, a könnyűipari szkma szerteágazó ismereteket követel, csak azt nem értem miért érdekeljenek engem a kacsacsőrű emlősök párzási helyei mint mérnököt Na mind1, azért élvezzük a főiskolát amíg lehet.

Utóbbi napokban depisre és morcira vettema figurát, lehet hogy a zh-k, lehet hogy a fáradtság, lehet hogy a borongós fagyós idájárás, meg lehet meg ezerminden, igazából nem érdekel különösebben, evvan. Épp egy újonnan talált kellemes kis zenével vigasztalom magam, bár miután sajnos elég jól értema szöveget és figyelek is rá, lehet hogy csak ront a helyzeten. Ellenben ha egyszer hazatérek a korlátlan net világába, asszem nagymennyiségben fogok letölteni Machinae Supermacy-t, mert nagyon jókis zene.

Igazából röviden összegezve DIE hangulat az egész világ felé, agyilag mélykóma és godok bajok tömkelege

De sebaj, valamikor jól kitombolom majd magamat, mondjuk úgy szilveszter környékén. Kell hozzá egy balta meg úgy két köbméter fa

[Cz]

Jókedv, öröm, vidámság, felszabadultás és csak kismértékű stressz, mert ugye dolgozni is kell néha...ezt érzem most, hála a mai délutánnak. Sikerült egy "kényes" határt átlépnem, nem vagyok feltétlenül büszke magamra, de hiszem, hogy jól cselekedtem. Tudok újra hinni:))))))))))

Ja és persze már várom a TT-t, nagyon...nagyon...nagyon...de csak a túró rudik miatt:)

[Venes]

Gondolataim valahol máshol járnak. Hol az álmaimra emlékszik, hol a mai Nap ébredésénél.

Pár apró pilllanat is reményadható lehet. Egy gyönrű este után egy gyönyörű napkezdet. Megújul ilyenkor az ember. Lélekben és testben is újászülettem. Most hiszek, mert érzem, van miért. Van kiért. Mégha...

A most nem létezik, csak az elmúlt pillanat, s a remélt jövendő.

(ui. No meg TT és a túrórudizás. )

[Felon]

Uccsó pillanatokbeli kiborulás, semmit nem tudás, félelmetes vizsgázás másnapra, sikeres alapvizsga mára, sikeres szakdoli megírás, köttetni leadás, nagyon nagyon fázás, saját ágyikó utáni vágyakozás, fordulópont előtti állás...

A napjaim peregnek, mint homokórában a homokszemek, bár én tudván tudom, ez a homokóra nem lesz megfordítva, ha lepereg akkor vége.

Éppen ezért csodálkozom el az emberek felületességén, az önmagukra való önigazolási kényszerükön, és azon, hogy ha valami szép és jó, abba beletenyerelnek.

Várom TT-t, bár én nem a túrórudi miatt... magam miatt, néhány más ember miatt, az élmény miatt. Viszont nem várom annyira, hogy csalódni bírjak benne, ha mégsem úgy alakul. Valójában még csak nem is készülök még rá így konkrétan... és én emiatt még boldog is vagyok.

Szép az élet, és még a fű is zöld, amire nem lépünk, hanem elszívjuk... még ha máskor nem is tettük (no jó, ez hüleség )... mert megélt pillanatokból tevődik össze a tartalmas élet... én nem bántok senkit... én csak szeretek.

[Gem Kapocs]

A mai napomat igen könnyű leírni. Színfolt a szürke hétköznapokban. Hogy miért?

Üljetek be úgy matek zhra hogy gyakorlatilag olyan mintha egy előadáson/gykorlaton se lettetek volna, chateljetek két emberrel közben egy A4es papíron, mielőtt kimentek osszátok le a tanárt, aztán hazafele találkozzatok két mukulással a 2es metrón félkómában. És az utolsó pillanatban, mikor már 3 perce néznek, vegyétek észre rajtuk a BKV ellenőrös karszallagot ( Mi visítógörcsöt kaptunk ami a klinikáktól egészen Kőbánya-Kispestig tartott . Gyengébbek és nem pestiek kedvéért ez olyan 10-15 perces metrózást jelent )

[TAO]

Helyzetjelentek.

Az utóbbi hónapokban sok újdonság ért az életemben.

Új albérlet. + Új lakótárs. - Régi lakótársak.

Két Skorpióval élek együtt, az asztrológus-szakértőm szerint ki kéne készülnöm. Egyelőre jól viselem.

Ja és ha már változások, akkor nem is említettem még Sütit, meg hogy falatmászok, satöbbi.

Dolgozom. Na nem úgy, mint régen, hanem most tényleg. Értsd: minden nap bejárok, persze rugalmas munkaidő. Emiatt szerdánként önjelölt szabadnapos vagyok.

Illetve voltam. Jövőhéttől már nem is dolgozom. Vizsgák, pihi, Tété.

De mostani életem legnagyobb változása tegnapelőtt történt meg. Egy darabkát bezártam magamból. Bezártam az iskolámat...

"Ne sírj, hogy nincs többé. Mosolyogj, hogy megtörtént."

[Darun]

Líthas!

Meglehet csak pár percre, de visszatértem az "élők" közé. Bár ennek ellentmond az a tény hogy egész dél előtt gépeztem, délután megnéztem az Utolsó emberig című ősrégi Willice filmet (remélem jól írtam a nevét) majd a Black Jack című anime-t. Pár percre ismét elgondolkoztam az élet értelméről/értelmetlenségéről mint az már megszokott nálam, majd elővetem az ÚT-t és olyasmit csináltam, amit már... több mint egy éve nem. Karaktert akartam csinálni. Remélem értékelitek hogy a szándék megvolt! Még annyit jegyeznék meg hogy bár így elsőre nem rossz, de játszani soha nem fogok vele, mégpedíg azon egyszerű oknál fogva, mert a könyv személyes diszkrimináció nekem. Mi az hogy a félelf nem lehet boszorkánymester??? Tudom hogy ez csak miattam van. Viccet félretéve, remélem azért lesz alkalmam még látni a rendszert "működés" közben is. Szeretném megérni. Egyébként megvagyogatok, csak néha elnyel egy Syned néven "ismerté" vált

[Felon]

Kicsit zizzent vagyok. Nem tudom hogyan, és milyen módon fogok végezni az elém kitűzött feladatokkal. Várok egy hívást hétfőn, egy pozitív válasszal, ami talán a jövőmet alapozza meg.

Előttem egy varrógép, és rengeteg, rengeteg anyag. Szipákoló hangot hallok, aztán rájövök, hogy csak én veszek levegőt. Valami csattog, na persze, ütemesen verem a lábam a földhöz. Van egy csík a kezemen, halovány, de égető... a vasaló megismerkedett a bőrömmel.. igazán tüzes találkozás volt. Szívesen kihagytam volna. Elfáradtam. Vagyis annyira nem is, csak ásítozom. Anya beszólt az ajtón, hogy feküdjek le, romlik a szemem. Mosolygok. A tévének hívott szerkezetben semmi értelmes, semmi érdekfeszítő, semmi szórakoztató. Romlik a színvonal.. mindenhol.

Befejeztem a sulit. Még egy szigorlat, egy államvizsga, és lesz egy diplomám. Többet nem kell beülnöm a padba, hallgatni a sokszor semmihez sem értő tanárok unalmas fecsegését, főként, mikor azt olvassák fel, ami a jegyzetben van. Váááh.

Nagy a hó. Szerintem a napokban még sikerül dobni egy hátast.. csúszik a papucs a havas teraszkövön. Tudom értékelni a meleg ágyikómat ilyen időben. Jut eszembe, ágyikó. Jójcak.

[@huszár]

Ébredtem... Felkeltem... Visszafeküdnék... De nem lehet, mert ma menni kell fel pestre jeahh. De legalább lesz anyum

A hőmérséklet -4 Celsius fok - hurrá

hali

[Vándor]

Szombat a munkahelyen. Paraméterek:

Jelen van: 5 fő a 28-ből.

Nem megoszlás: egyelőre inkább igen, egyébként 4 nő és egy férfi.

[Darun]

Líthas!

Ma is sikerült fél négykor lefeküdnöm, és mivel délelőtt van könyvtár így fél tízkor már kelni kellett. És a városba is be kell már menni. Már előre félek mert ilyenkor a fizetésem nagyrészét elverem... ahogy drága jó "bátyám" mondaná, minden féle jóra.

Az ördögi terv megvalósítása elég érdekessen kiviteleződött. Érdekes volt pl. hogy csak akkor esett le hogy a képeslapra irányítószám is kell amikor neki akartam állni írni a szöveget. A legjobb persze az volt hogy hála a netnek és egy ismerősnek, öt perc alatt megvolt mind a három irányítószám. Hiába, fejvadász skill! Ha már itt tartunk, azt meg egyenessen sértőnek találtam hogy a minap kinevettek csak azért, mert azt állítom hogy ez a foglalkozásom. Hiába, az emberiség nagyrésze tudatlan. Amikor anno ezt a nicket választottam, nem az volt vele a célom hogy "elrejtőzzek" de mint az azóta kiderült, Darunt rajtam kívül senki más nem ismeri. Legalább is az elmúlt hét-nyolc évbe nem találkoztam még senkivel aki hallott volna róla. Sebaj.

Nemrég szóba hoztátok a havat. Pár perc kellett míg leesett hogy miről is van szó. Úgy értem, erre felé egyszer esett csak, akkor is csak annyi hogy mikor reggel felkeltem és szemüveg nélkül kinéztem az ablakon, minden fehér volt. Vagyis annyi hó esett ami még épp nem olvadt el azonnal, tehát még 1 centi sem volt. Elmentem hajat mosni, mire végeztem és ismét kinéztem az ablakon, a hó nagyrésze már elolvadt. Szóval nekünk ennyi jutott. Nah, azt hiszem ennyi elég is lesz a jóból!

Darun

[TAO]

Karácsony.

Tegnap este régi hagyományt elevenítettem fel egy régi haverral. Elmentünk szánkózni.

Sajnos rosszul kezdődött, mert a kölcsönkért szánkót mégsem akarták kölcsönadni. Talán azért, mert az utóbbi 4 évben 3 szánkót törtünk össze (rendre Karácsony tájékán). Lehet, hogy ezek a szánkók gyerekeknek vannak tervezve, és nem az én 92 kilómra, meg arra, hogy ketten üljünk rá? Miért nem gondolnak a játékos felnőttekre?

Szóval nem lett szánkó. Csak egy műanyag csúszkát tudtuk szerválni (ami nem csúszka volt, csak azt csináltunk belőle). A lényeg megvolt... így is élveztük. Csúszkáltunk éjszaka azon a havon, amit a gyerekek meghagytak a dombon... teszteltük a kocsi csúszását a jégen (drift )... és csináltunk hülye képeket.

A karácsony az karácsony.

[er]

helyzetjelentek:

valahogy nem sikerült jóra a karácsony itthon... már elvesztette azt a feelingjét ami nemrég még megvolt...sajnos.

a mai napról ne is beszéljünk... sok nyáladzás ide-oda és unalom az egész nap. a végére már belefájdult a fejem... abszolút nem arról szól az egész, amiről kéne... na mindegy. köszi h kiírhattam magamból

[Antail]

Reggel valék Péczelnek városában, most kelék vala fel. Ma leszesz TT leszesz. Nemsokára ideér Hokusz ím. Kellemes pihenést, amíg táborozunk leszesz.

[Gem Kapocs]

Hogy röviden hogy foglalnám össze az elmúlt pár napot vagy inkább hetet?

Braincock, kétoldali elkrisztallosodó agyhúgykő és kevés híján fékezheteten gyilkolási vágy.

VIzsgáim mind kettesek lettek, így az átlagom 2,5-6 körül várható, ami ugyan nálunk már elég az ösztöndíjra de azért egy hármas átlagnak örültem volna. Anyám hülyesége csak a szokásos módon húz fel mikor kétnaponta telefonálok vele, lusta vagyok mindenre ráadásul múlt héten sikerült az indexembe berakott csekket (gondoltam onnan csak nem hagyom el) beadni az indexel együtt hippitan tanárnak, amit ma szereztem vissza és még msázhatok postára feladni mert reggel nem tettem el a pénzt, így nem tudtam hazafele befizetni. Várhatólag a postán is kismillióan lesznek így legkevesebb háromnegyed órát ott fogok szobrozni és Corvus Coraxot hallgatok, ráadásul igen jó esélyem van rá hogy a mai közgáz vizsgámat jövő kedden ismételhetem. Két jó dolog van ami miatt nem esek neki Orsi másfélkezesével az első szembejövő embernek az utcán, név szerint hogy közgáz az utolsó vizsgám, és találtam egy egész jó kis zenekart (Disturbed) ami mostanában pont illik a hangulatomhoz.

[@huszár]

... és a föld forog tovább...

[Gólya]

Tiszta unalom van, suliban esz a fene. Nos, azt terveztem, hogy már decemberben lezavarom a vizsgáimat de sajnos nem sikerült és igy januárra lett egy jónéhány! Szerencsére sikerült egy nagyon fontos vizsgám(ha nem sikerült volna 2 év eltíltás a suliból ). A héten lesz 3 de sebaj, ha megcsinálom hétvégén berugás lesz. Attól félek hogyha hazamegyek nem igen lesz tanulás:( mindig közbe jön valmai pl: magus strandolás, egyebek...

[Venes]

Az ujjaim fagyottak, de a kedvem nem, még szerencsére. Jók ezek a szobatársak, feldobják az ember hangulatát, vagy emelnek rajta, akkor is, ha alapból se a 0 alatt van.

Kb. 15 percembe került, mire kibányásztama fagyasztott cuccot a hűtő fagyasztójából... Le kellene engedni, de egy koliban? Kizárt.

Most minden jó, ilyen is régen volt. Tanulni nem kell sokat, már csak egy vizsga. Még az ösztöndíj is esélyes.

Szép az élet, szoks mondani, most ez esetben igaz állításnak vélem. Persze mindig van hiány és mindig lehet jobb. De néha meg kell elégedni azzal, hogy ,,simán", csak jó.

[Felon]

Totális vegetáció a háziasszonyok szintjén. Minden tiszteletem anyámé. Ez a két ürge feneketlen bendő, egyszerűen lehetetlen olyant főzni/sütni, amiből maradna holnapra.

Jó ez most nekem így. Élem a magam kis életét, tanulok az egyetlen megmaradt vizsgámra és elintézek mindent itthol, hogy anyának semmit se kelljen, ha hazaér a melóból. Ez a legkevesebb.

Közben rengeteget olvasok, játszok a kutyákkal, édes egy hónap ez, az uccsó a nagybetűs előtt..

A tegnapi napban volt egy sötét folt... jót akartam és rossz lett belőle. Igaz a mondás, hogy a pokol útja is jószándékkal van kikövezve. Szomorú vagyok emiatt, és sokminden miértjét nem értem. Másnak is olyan félelmetes ez a szó: miért?

[TAO]

...es a fold forog tovabb...

[Kele]

Üdv mindenkinek!

Végre vége! Ma letudtam a félév utolsó vizsgáját is! Már ideje volt. Kicsit fáradt vagyok (ez így 3 óra alvás után nem is csoda...), de kezdem jól érezni magam, mert örömömben megittam egy sört :D

Remélem ti is jól álltok mindennel, és mindenkinek sikeres lesz a féléve.

Kicsit régen jelentkeztem már, most jól esik így felszabadultan írni.

Minden jót mindenkinek!

[Felon]

Helyzetjelentek:

Világvége hangulat és vele egy idézet...

"Aki az én barátom, mind idevaló,

Csak azon a részen járok, ahol nekem a jó.

Nekem a felhő méreg, ne hívj, repülni félek,

De elkél idelent egy pár jó szó.

Aki az én barátom, úgy lát, ahogy én,

Neked az én világom világlik feketén.

Kicsi a ház, ne zörgess, még máshová betérhetsz,

De elfér idebent egy pár jó szó,

Elfér idebent egy pár jó szó!

...

Aki az én barátom, egy fénykép a falon,

Ami világ volt régen, most írás a lapon."

(Republic)

[Ramun]

Azt hiszem, sosem írtam ebbe a fórumtopicba, de semmit sem késő elkezdeni...

A világon a legvacakabb érzés, ha az ember úgy van egyedül, hogy van vele valaki. Mindegy, hogy egy régi barát, akivel egy közös témátok sincs, adott esetben egy ugyanilyen családtagod, vagy valaki, akit iszonyatos módon szeretsz, de ő úgy érzed, hogy közel sem annyira. Jó dolog az irodalom, az oximoron pedig egy nagyon találó kifejezés.

Az Élet néha beül az ember nyakába. A probléma ott kezdődik, hogy ez nem olyan, mint egy pók, vagy egy falelél, mert azt az ember egyszerűen lerázza magáról. De ha az Élet terhét lerázza, akkor sosem veheti újra magára. Ami a dologban az egészen furcsa, hogy sokan akkor értik meg csak mindezt, mikor már majdnem lerázták magukról. A teher néha jó, ráébreszt, hogy élsz, hogy van vesztenivalód, és hogy biztos jönnek még szebb napok valaha.

A Holló mondta azt, még az első részben, hogy "Örökké nem eshet..." A megállapítás végtelenül egyszerű, és mégannyira velős. Néha pedig csak ennyi kell, egy kis kapaszkodó, hogy az ember összeszedje magát és tovább küzdjön, hogy később örömmel viselhesse az Élet súlyát.

Egyedül viseljük ezt a terhet, vagy többen egyszerre? Válasz sokféle van, megannyi vélemény; igazságot mindegyik hordoz, de konkrét választ egy sem. Néha már maga a társas lét is csak nehezíti a terhet, mert szeretni fáj, igazán szeretni áldozatokkal jár. Mégis, a teher enyhül, és Brandon Lee mondata azon apró, szösszenetnyi alkalmakkor kap valós értelmet, akkor érezheti meg igazán az ember milyen az, amikor az Ördög Éjszakája után tiszta hajnalra ébredünk.

Üdv a Falkának:

Ramun

[er]

rég volt ilyen rossz napom.

szétdurran az agyam, front van...

M