Mágiahasználók Témája

[Arnulf con Jamerre]

Üdv!

Ezt a tűzkitöréses példát nagyon nem értem. Tudtommal az elemi mágia alkalmazása során nem emberekre varázsolok, hanem az E-nek megfelelő mennyiségű elemi tűzre: azt vonom ki a környezetemben lévő anyaghalmazból, formázom meg és juttatom oda, ahova én szeretném. Az, hogy egy ember esetleg megég tőle, már csak annak az eredménye, hogy "véletlenül" pont ott volt, ahová én a tüzet juttattam, plusz hogy az emberek testét történetesen roncsolja az elemi tűzzel való érintkezés.

Szóval szerintem ha egy tűzkitöréshez én szimpátia mozaikot fűzök, annak eredménye az lesz, hogy a kivonás és formázás valami másra próbál meg létrejönni, ami (esetleg aki?) az általam kiszemelt helyszínen található elemi tűzzel szimpatikus viszonyban áll. Hogy ilyenkor elméletben mi történik azt alighanem nehéz volna kitalálni - gyakorlatban valószínűleg semmi.

[Cirifischio]

Ezt a tűzkitöréses példát nagyon nem értem. Tudtommal az elemi mágia alkalmazása során nem emberekre varázsolok, hanem az E-nek megfelelő mennyiségű elemi tűzre: azt vonom ki a környezetemben lévő anyaghalmazból, formázom meg és juttatom oda, ahova én szeretném. Az, hogy egy ember esetleg megég tőle, már csak annak az eredménye, hogy "véletlenül" pont ott volt, ahová én a tüzet juttattam, plusz hogy az emberek testét történetesen roncsolja az elemi tűzzel való érintkezés.

Szóval szerintem ha egy tűzkitöréshez én szimpátia mozaikot fűzök, annak eredménye az lesz, hogy a kivonás és formázás valami másra próbál meg létrejönni, ami (esetleg aki?) az általam kiszemelt helyszínen található elemi tűzzel szimpatikus viszonyban áll. Hogy ilyenkor elméletben mi történik azt alighanem nehéz volna kitalálni - gyakorlatban valószínűleg semmi.

Ezen én is gondolkodtam és arra jutottam, hogy azért lehet mégis így, mert a létrejövő tűz nem csupán a tárgya, része is a létrejövő varázslatnak. Ezt támasztja alá, hogy pl. leplezni is tudom a létrejövő tüzet, amit pedig csak a varázslatokkal lehet megtenni, a tárgyukkal nem.

Márpedig ha a varázslatnak része is a tűz, nem csak a tárgya, akkor a tűz hatása, vagyis a varázslat adott célpontra kifejtett hatása is átvihető a szimpatikus mágia segítségével. Ha a tűz csak a tárgya lenne a varázslatnak (mint pl. a tűzvarázslók tűzmanipulációs varázslatainál), akkor én is egyetértenék veled.

[Messor1983]

Hello! Én kicsit még visszakérdeznék a gyerekre varázslásra. Ha nekem van az anyától egy "tárgyam", amivel szimpatikus mágiával hatok az anyára, akkor az miért hatna a gyerekre? Okfejtés: Anyuka ruhája, haja, körme, vére bármije nincs kapcsolatban a gyerekkel. Legfeljebb a dns-e, de ilyen szimpatikus viszont nem tudunk lekezelni. Tehát ha van egy tárgyunk az anyától, akkor bármit varázsolok rá (akár időzítve), akkor az CSAK az anyán fog létrejönni. Ahhoz, hogy a gyerekre varázsoljak, vagy magára az anyára lenne szükségem (személy-személy szimpátia - van ilyen? nincs nálam könyv, de ha jól rémlik, valamilyen kapcsolat nincsen), vagy egy olyan tárgyra, ami a gyerek megszületése óta 1 évig nála volt. Az anya )pl) haja semmilyen formában nincs kapcsolatban a gyerekkel, kivéve, ha 1 éven keresztül a gyerek auráján BELÜL volt. Vélemény?

[Arnulf con Jamerre]

Üdv!

Ezt támasztja alá, hogy pl. leplezni is tudom a létrejövő tüzet, amit pedig csak a varázslatokkal lehet megtenni, a tárgyukkal nem.

Erre én is gondoltam, de a leplezés lehetősége szerintem nem jár együtt az általad mondottakkal. A mozaik leírása szerint:

A Leplezés mozaik segítségével a varázsló varázslatának szerkezetét és látható megnyilvánulásait képes elpalástolni. (...) Ha egy varázslat tartalmazza a Leplezés mozaikot, léte - még ha egyébként látható is lenne - szemmel többé nem pillantható meg (pld: a Tűzmező [sic*] lángnyelvei nem látszanak, csak a hő érzik).

(* a "Tűzmező"-n ne akadjunk fent, alighanem a szokásos elírások egyikéről van szó... )

Ezen leírás szerint tehát a Leplezés nem a tüzet, még csak nem is annak minden érzékszervi benyomását, hanem pusztán a látványát képes "eltüntetni".

Más oldalról is megközelíthető a kérdés:

Kilősz valakire egy tűznyilat, hozzáfűzöl egy szimpátiamozaikot, kilövöd egy illető felé, akivel szimpátiában állót meg akarsz égetni vele - és az illető helyett sikerül eltalálnod valami teljesen mást, mondjuk egy követ, amelynek társszimpatikus viszonya nem is lehet. Az általad idézett leírás szerint a varázsló egyértelműen kijelöli, hogy a tűzkitörés területére esők közül ki lesz az, akinek a szimpatikus viszonyát kihasználva a hatást továbbítani kívánja (hiszen a többi jelenlevő megég) - na de mi van, ha a tűz nem éri az illetőt?

Hasonló a helyzet akkor, ha mondjuk egy olyan elemi mágiát hozol létre, tegyük fel egy elemi lég szőnyeget, aminek a vele kapcsolatba kerülő embere semmi érdemleges hatása nincs. Mit vinne át ilyenkor egy efféle szimpátia?

De a legfontosabb talán, hogy a tűzkitörés létrehozásához nem kell célpont. Akkor is csinálhatok egy helyen tűzkitörést, ha konkrétan semmi nincs ott, ami megéghet - akár egy anyagmentes térben is - tehát a varázslat attól függetlenül működik, hogy van-e bármi, ami a tűzzel érintkezésbe kerül. Ez például egy asztrálmágia vagy egy Átváltoztatás esetén nyilván nem áll - ezeknek kijelölt célpont nélkül nincs értelmük.

[Messor1983]

Arnulf,

Ha a tűzkitörés nem találja el a szimpatikus kapcsolatot létrehozó személyt/tárgyat, akkor értelemszerűen elpazaroltad a manát. Hiszen nincs érintkezés, azaz, nincs hatás, ami átmenne. Szerintem ehhez mindenképpen el kell találni a célpontot.

Levegőnél szerintem csak megérzi a célpont, hogy valami változott. Esetleg megborzong. Víznél talán elázik (bár mivel elemi víz, a mágia lejárta után visszatér a saját síkjára, tehát azonnal meg is szárad az illető - talán). Földnél meg időszakosan meg is vakulhat - azaz úgy érzi, mert mondjuk elég magas az erősítés.

Ami engem érdekelne, hogy a szimpatikusan varázsolt tűz be tudja-e gyújtani a ruhát? Vagy az mindenképpen csak a végső célpontra hat? Elvégre a ruha nem célpont, de a hő mégis átmegy. Olyan, mint az aura, csak kifordítva?

Egyébként a spontán öngyulladás most kezd el értelmet nyerni.

[Tyrael]

Lenne egy szakrális mágiaelméleti kérdésem, melyet másik fórumtémában is feltettem az előbb, de ide is tartozik és hátha itt kapok rá választ:

A papok varázslásánál mennyire elhagyható a hangkomponens? Konkrétan az érdekelne, hogy ha (boszorkányi, vagy papi) átok miatt megnémul egy (vagy több) pap (x időre), akkor nem lesz képes se imádkozni, se varázslatokat létrehozni?

Én úgy gondolom, hogy a csak gondolataiban megfogalmazódó imáit is "meghallhatja" Sogron, tehát sikerese lehet és feltöltődhet manával, de a varázslatok létrehozása már más kérdés.

(Tudtommal elvileg csak a varázsló képes elhagyni a varázslatok egyes komponenseit, tehát egy pap akármennyire is csendben akar rejtőzni, varázsláskor muszáj neki (még ha épp csak halkan mormolva is) kimondani a varázslatot létrehozó fohászt istenéhez.)

[Sytix]

A papok varázslása 2 kategóriára oszlik. Litániákra és rituálékra. Ezzel a témával nagyon nem foglalkozik a játék, hogy ez miket is jelent pontosan. Szerintem és KM.-ként azt a alkalmaznám én, hogy a litánia istenhez intézett hangos/halk, fohász fohász. Így a hang elhagyása nélkül azt nem lehet használni. A rituálékat rituális mozdulatok cselekvésnek sorozatának gondolnám, azokhoz nem kell fohász/ima/hang, persze mindkét esetben a szent szimbólummal való érintkezés szükséges.

[Tyrael]

A papok varázslása 2 kategóriára oszlik. Litániákra és rituálékra. Ezzel a témával nagyon nem foglalkozik a játék, hogy ez miket is jelent pontosan. Szerintem és KM.-ként azt a alkalmaznám én, hogy a litánia istenhez intézett hangos/halk, fohász fohász. Így a hang elhagyása nélkül azt nem lehet használni. A rituálékat rituális mozdulatok cselekvésnek sorozatának gondolnám, azokhoz nem kell fohász/ima/hang, persze mindkét esetben a szent szimbólummal való érintkezés szükséges.

Kösz a tippet, megfontolom.

Most így hirtelen elolvastam pár papi varázslatot és a legtöbbnél nincs leírva, kell-e hangkomponens, de azért van elég sok olyan is, ahol egyértelműen leírták, hogy ki kell mondania a papnak a varázslat megidéző szavakat.

(Így egy némasággal megátkozott pap nem tudja többek között pl. elvarázsolni az alábbiakat se:

- Bénítás, Gyógyítás, Láthatatlanság evilági / túlvilági lények előtt, Parancs, Fanatizálás, Szétzúzás, Szent tűz, Hazatérés, ...)

A készülő modulomban viszont fontos lenne tudnom, de sajnos nincs leírva, hogy az Égi szekér varázslathoz szükséges-e hangkomponens. A Kis Arkánum Rituáléi között van, tehát Sytix javaslata alapján nem fontos hozzá a hang, viszont mivel 3 körig kell varázsolnia, nehéz elképzelnem, hogy hang nélkül fél percen keresztül varázsoljon a pap.

Többiek szerint létre tudja-e hozni egy némasággal megátkozott pap az Égi szekér varázslatot?

[MagyarGergely]

Üdv!

Egy közbevetés: Nem lehet némasággal megátkozni senkit. Az átokvarázs (bármelyik kaszt eszköztárába tartozzon is) pontosan tartalmazza, milyen hatások okozhatók vele - feljebb már részleteztem, most nem teszem, mert láthatóan semmi foganatja nem volt...

A papi mágiát javaslom, nézzük meg YNEVRE értelmezve, és ne csak egy üres szabálykönyvként, amiben kedvére kombinálhat a játékos mindenféle megfontolások nélkül. A pap istene segítségét KÉRI. Egyúttal, szemlélteti isten hatalmát, a hívek (és nem hívek) felé megmutatja, milyen hatalmas is az ő pártfogoltja. Ehhez ki kell mondania a könyörgés szavait. Hogy ő végiggondolja, elhangozzék az. Azért, hogy a többiek is jól hallják, istenét kérte, és lám, ő segített - legyünk hát ennek a hatalmas úrnak a szolgái mi is, vagy legalább rettegjünk tőle. Ezért véleményem szerint a pap NEM tud varázsolni szavak nélkül - maximum néhány kivétellel.

A mágiaelmélet megint érdekes. A papnak fogalma nincs a varázslatai elméleti hátteréről, eszébe se jutna, hogy az isten nélkül, a könyörgést elhagyva próbálkozzon. A varázsló más, az ő tudomány éppen abban van, hogy részeire bontja a varázslatokat, tudja, mit mivel lehet kiváltani - nála van lehetőség a hangkomponens elhagyására. A pap megtanulja, hogy ezt így és így kell kérni, sőt, el tudok képzelni akár teljesen egyedi könyörgéseket is. Az csak plusz adalék, amihez még mutogatni is kell, esetleg más, anyagi komponensre van szükség. Ez alapján a pap megint csak NEM választhat, hogy használ-e hangkomponenst vagy sem, mi több, esetében értelmetlen is erről beszélni, ő maga sem tekint külön komponensként varázslatai elemeire. Nem hagyhatja el azt.

[Sytix]

Hali, amit fent leírtál igaz, de a kivételek erősítik a szabályt, hisz amit egy pap egyáltalán nem hagyhat el, az a szimbólum használat.

Az én km.-ként szabott határomnál csak a litániák varázslásánál kell hang, a rituálék nem mindegyikénél szükséges ez, hiszen a pap azzal is megmutatja Istene nagy hatalmát, hogy a csak hozzá tartozó szimbólum kéken, fehéren, stb. más színben ragyog, fennen felemeli azt, koncentrál és ekkor azt mutatva maga előtt varázsol. Ezzel is hirdetve hitének, Istene belé vetett bizalmának erejét.

A litánia, hisz a nevében is benne van, előre felrótt szöveg, könyörgés, akár ének, fohász.

A rituálék inkább előre begyakorolt mozdulatsor, a szimbólum körüli rituális tartás stb., mely istenenként változik, és ezt is külön tanulják.

A papot nem lehet hasonlítani semmilyen másik mágiahasználóhoz. Hatalmát istenétől nyeri, nem ír a levegőbe rúnákat, ő szövegeket intéz, fohászokat mond, rituális gyakorlatokat csinál, melyet idősebb papoktól tanul meg, ezek legritkább esetben változnak csak az évezredek során. Nézzetek meg egy istentiszteletet, ott tele van rituáléval, ahol nem beszélnek, litániákkal, ahol énekelnek, fohászkodnak, ezer éves mondókákat hoznak elő sorban-sorban abból merítsetek ihletet.

Én így látom, nálam a pap karakter így játszik:)

Sok esetben nyelvrothadás boszorkánymesteri varázslat hatása alá került játékos papi karakter végzetét okozta volna már, ha egy ilyen után csak kardjában, uram bocsásd, kis botjában kellett volna bíznia:).

Fentebb is említettem, hogy minden más mágiahasználónál, akik saját erejükből töltekeznek fel manával, nem isteni manát kapnak le van írva a bal mutatóujjal a levegőbe írják a rúnákat, kimondva nevüket hangosan irányt és formát adnak hatalmuknak:) A papnak szimbólumának felragyogása, az azzal való érintkezés, esetleges fohász, könyörgés elmondása szükséges varázslatai elmondásához. Több modulban is inkább a pap kiiktatására, annak szimbólumától való megfosztás javallott, hisz ha csak hangja nincs, vagy nyelve, hitének ereje ott van, mely minden akadályt áthidalhat idővel, szerintem:)

[Tyrael]

Sziasztok!

Újabb kérdéskör merült fel bennem, ismét a boszorkányok mágiájával kapcsolatban, konkrétan a familiárisi kapcsolatról:

Ha van a boszinak egy madár familiárisa, akkor kell neki bármi mágiához fordulnia ahhoz, hogy magához hívja, ha pár mérföldre van tőle? Át kell vennie az irányítást a madár felett (és ilyenkor ugyebár jobb, ha ül, vagy fekszik, mert a saját teste összecsuklik, érzékszervei helyett a madárét használja), hogy madárként megkeresse boszi testét, vagy a közös lélek érzi, hogy milyen irányban (esetleg azt is, hogy kb milyen távol) van a másik test és így el tud indulni felé?

Szerintetek tud-e olyat a boszi, hogy olyan érzést/szándékot/utasítást közvetít madár teste felé, hogy az az emberi teste közelébe akarjon kerülni, tehát ily módon magához hívhatja anélkül, hogy őneki át kéne vennie az irányítást, vagy külön e célból varázsolnia kelljen? (fontos lenne tudnom, hogy meg tudja-e ezt csinálni aktív irányítás, vagy mondjuk mana nélkül is)

Az én véleményem szerint, ha már olyan erős mágikus kapcsolat ez a familiárisával, hogy a lelke egy darabja a familiárisban lakik és a varázslók akár láthatják is ezt a kapcsolatot (mondjuk őket összekötő fonálként?), akkor meg tudja csinálni a boszi ezt a magához hívást a madár aktív irányítása nélkül. Én úgy képzelem, hogy a boszi akár érzéseket/szándékot/parancsot is közvetíthet madár teste felé, hogy (egy másik példával élve) mondjuk megkérje a madarát, hogy vadásszon neki élelmet.

Nem túl erős ez így szerintetek, hogy például egy sasmadár familiárissal erdőjárás, meg vadászat nélkül is simán elküldi a sasmadarát és az vadászik neki pár apróbb madarat, rágcsálót aktív madártest irányítás nélkül? (Mert hát miért is a boszi irányítson egy ragadozó madarat vadászat közben, szerintem elég csak az éhség érzetét, vagy a préda becserkészés és elejtés szándékát éreznie a madárnak, utána már cselekszik önként.)

Ha ez így működik, akkor kell-e a boszinak idomítása legyen, vagy a familiárisi kapcsolat miatt teljesen "szót fogad neki a madár" még ha nem is veszi át az irányítást felette, akkor is?

[MagyarGergely]

Üdv!

A varázslat leírása (Összetartozás) meg is adja a válaszokat, illetve erősen következtetni enged rájuk.

1 A boszorkánynak nem kell mágiához fordulnia, ha irányítani akarja, pontosabban csak a már meglévő varázslatát kell használnia. A varázslás ideje 5 kör, amikor kész, azután bármikor átveheti a familiáris felett az uralmat. Ez véleményem szerint nem újabb varázslat, az már létrejött és folyamatos (amíg meg nem hal az állat.) Ha pl. a boszorkány kábult, rosszul van, stb, és esetleg nem használhat mágiát, véleményem szerint a már meglévő familiáris akkor is működik, hiszen az már kész.

2 Ilyen kapocsnál véleményem szerint érzi is, merre van, legalább megközelítőleg. El is tud indulni felé.

Ahhoz, hogy pl. a madár induljon el őfelé, át kell, hogy vegye az irányítást. Hívásra nincs lehetősége, ez a varázlsat nem azt biztosítja, neki magának kell a "madárban lennie" ahhoz, hogy irányíthassa.

Amit te írsz, véleményem szerint erős túlzás. A boszorkány nem varázsló, ilyenre ez a varázslat nem teszi képessé. Semmit nem befolyásolhat a madár viselkedésén, ARRÓL dönthet bármikor, hogy az önállóan cselekedjen, avagy "ő maga legyen". Ha ő maga, ő irányít, ha a madarat szabadon engedi, akkor meg nincs beleszólása.

Buzdítani sem tudja, a varázslat nem erre való. Nem lesz éhes a madár, csak mert a boszorkány azt akarja. Szélsőséges példa, de mondjuk ha az állat egy évben egyszer eszik csak, és a boszorkány köztes időben fogja be, akkor lehet, hogy fél évet kell rá várnia, amíg az magától vadászni fog. Vagy átveszi felette az irányítást, persze ez azért érdekes, mert le is van írva, hogy bizonyos jeleket nem tud értelmezni, repülésben sem képzett a boszorkány, szóval az, "ő a madártestben vadásszon" elég problémás.

Persze az állatok is esznek maguktól, és ha ezt a pillanatot elkapja a boszorkány, akkor a madarat, sast irányítva odaviszi magatehetetlen testéhez a nyulat, majd szabadon engedi a madarat, aki ijedten elrepül - erre rá is készülhet, pl. olyan dologgal, ami ijeszti, és amíg ő maga, addig nincs gond, de mihelyt önálló lesz, arrébb megy - majd a boszorkány saját testében megeszi a nyulat.

Ehhez nem kell idomítás.

HA még az is van, több dologra lehet képes a boszorkány is, hiszen van, amit csak úgy, idomítással meg tud csinálni, és ha kell, át is tudja venni a sas felett az uralmat, noha szerintem eredményesebb, ha mértéket tart, és csak mondjuk időlegesen az érzékszerveit használja pl.

Felhívom viszont a figyelmet az idomításra. Ez NEM mágia.. nem lehet minden állattal mindent megcsinálni. Vannak idomítható, meg intelligensebb állatok, meg vannak, akiket nem lehet, illetve csak alap dolgokat tanulnak meg. Ezzel jó vigyázni.

[bűvdudás]

Sziasztok!

Egyetértek MagyarGergellyel, jól összefoglalta a lényeget. Az összetartozás varázslat lehetővé teszi, hogy a boszorkány elméletileg bármikor familiárisa bőrébe bújjon, de amikor nem épp ő uralja, az állat bizony a saját feje (késztetései, ösztönei, szokásai) után megy. Idomítással persze el lehet érni kisebb-nagyobb eredményeket, de ez már a képzettségben való jártasság, az állat alakíthatóságának és a rászánt energiának a függvénye.

Az én véleményem szerint, ha már olyan erős mágikus kapcsolat ez a familiárisával, hogy a lelke egy darabja a familiárisban lakik és a varázslók akár láthatják is ezt a kapcsolatot (mondjuk őket összekötő fonálként?), akkor meg tudja csinálni a boszi ezt a magához hívást a madár aktív irányítása nélkül.

Ha jól értelmezem a soraidat, akkor fontos megjegyezni, hogy ilyen erős mágikus köteléket az összetartozással nem, csak az eggyéválással lehet kialakítani. Az pedig komolyabb procedúra. Ilyen esetben a boszorkány lélekszilánkja pótolja az állati lelket, így az köteles gondoskodni az állat testének igényeiről IS - érdemes tehát minél előbb "belaknia" azt, hogy maradéktalanul ki tudja használni az állattest nyújtotta előnyöket. Ez pedig nem megy egyik napról a másikra. Az előnyöket nem kell ecsetelni: innét fogva két testben cselekedhet, összehangoltan, vagy akár egymástól függetlenül (személyes véleményem szerint ezt az állapotot is szokni kell), ha az eredeti test magatehetetlen, a familiáriséval cselekedhet tovább satöbbi...

Mindazonáltal fontos megjegyezni, hogy a familiáris sérülése, halála mindkét mágiaformánál a boszorkányt is elég rendesen "kiüti", úgyhogy minden bizonnyal csak nagyon indokolt esetben fogja kamikaze-akciókra használni azt...

Szóval komoly mágiaformák ezek, s alapos nekikészülés és megfontolás nélkül biztosan nem vág bele egyetlen boszorkány sem - hacsak nincs kényszerhelyzetben.

[Con Salamander]

Üdv, én is úgy képzelem ezt el, mint ahogy a srácok már leírták.

Annyit tennék hozzá, hogy szerintem familiáris tipikusan nem a nagy testű állatokból van, hanem egyfajta "apró segédek" ők, akiknek az érzékeit, a fizikai lehetőségeit használja ki a boszorkány.

Pl. egy kalitkában tartható madár, egy patkány, esetleg akár egy kis hüllő is. Nem árt, ha van idomítása, ha gyakran kéri a segítségüket, hiszen ha van neki, akkor mágia használata nélkül is elérhet egy csomó mindent, de persze megoldható mágikus úton is ez. Mindazonáltal én azt tartom fontosnak megjegyezni, hogy az én Ynevemen a familiáris-boszorkány kapcsolat nem egy egyszerű mágikus kötés, hanem annak további vonatkozásai vannak, ahogy bűvdudás is leírta, az állat halála súlyosan megrázza a boszorkányt is, szerintem kifejezetten szereti is ezeket az állatokat, vigyáz rájuk, odafigyel tartásukra, sokat foglalkozik velük, és nem "gépsoron gyártja őket", hogy mindenhol legyenek kémei. Sőt, kifejezetten azt szoktam támogatni, hogy egyetlen familiárisa legyen az illetőnek, mégpedig olyan, amellyel igazán tud azonosulni: lévén, amikor "benne van", akkor annak érzékeivel tapasztalja a világot, annak lehetőségeivel kell tudnia élni. Ehhez pedig nem is pusztán idomítás kell, hanem egyfajta hasonlóság is, most csak egy nagyon egyszerű, szándékosan butított példát hoznék: egy fickókat rendszeresen az ágyába csábító, kényesen tiszta, kecses, könnyed, érzelmes boszorkánynak előbb lesz egy macska a familiárisa, mint egy bagoly vagy patkány.

Szép estét

[Tyrael]

Sziasztok!

Előre is bocs, ha kicsit összeszedetlennek tűnik majd a mostani írásom, de több részletben voltam kénytelen megírni és nincs most időm átfogalmazni.

Én is úgy gondolotam, hogy egyszerre csak egy familiárisa lehet a boszinak, de mintha ez le is lenne írva. (most nincs előttem a szabálykönyv)

Történetesen az ötletem onnan indult, hogy egy főleg vándorló életmódot folytató wier boszorkánynak már évek óta lenne egy sas familiárisa (mert a sas az első találkozáskor nem dobta meg a wier %-ot és ezért nem nyugtalan/ellenséges a boszi jelenlétében) és az akár még a napi vérszükséglet kielégítésében is segíthetne neki apróbb állatok "beszerzésével" (mondjuk mezei nyúl, galamb, fácán, egyéb kis termetű madár, ...). A sast nem ő idomította, hanem kapta az idomártól és azóta összeszoktak. A boszinak az egyik álcája, hogy Arel papként mutatkozik, amit kellően alátámaszt a sas "barátja". Ez szerintetek nem megoldható? Ha igen, akkor mik lennének az ehhez szükséges képzettségek? (Kell neki Idomítás/Vadászat/Erdőjárás/Állatismeret?)

Egyetértek MagyarGergellyel, jól összefoglalta a lényeget. Az összetartozás varázslat lehetővé teszi, hogy a boszorkány elméletileg bármikor familiárisa bőrébe bújjon, de amikor nem épp ő uralja, az állat bizony a saját feje (késztetései, ösztönei, szokásai) után megy. Idomítással persze el lehet érni kisebb-nagyobb eredményeket, de ez már a képzettségben való jártasság, az állat alakíthatóságának és a rászánt energiának a függvénye.

Csodálkozom, hogy szerintetek a familiáris csak egy időnként bitorolt állattest, ami amúgy akár ellenséges is lehet, vagy épp ha úgy tartja kedve, megszökhet "gazdájától". Még a gyengébb, Összetartozás varázslattal létrehozott familiáris esetében is szerintem ez abszurd, de a többség véleménye alapján még akár el is tudom fogadni.

Szerintem az ilyen állat is továbbra is egy önfenntartó élőlény, de az összetartozás miatt "gazdáját" feltétlen hűséggel és odaadással szolgálja, ahogy mondjuk egy kutya teszi azt a gondos gazdijával, csak épp a familiáris lehet, hogy egy vérszomjas kígyó, vagy egy ragadozó farkas, akinek alap természetétől ez távol áll és nem is biztos, hogy idomítható lenne rá.

Az Eggyéválás alkalmazása nélkül szerintetek a familiárisi kapcsolat általam kitalált módja nem is kivitelezhető?

És ha mondjuk a boszi tesz Megbélyegzés csókját is az állatra (hogy arra távolról is bármikor eredményesen tudjon varázsolni)? (Szerintem a boszinak ilyenkor tök mindegy már, nem jelen külön veszélyforrást a Megbélyegzés csókja, mert anélkül is egy varázsló simán kiszúrja az állatról, hogy "nem átlagos".)

Ezen kívül pont a boszi (az asztrális mágia talán legerősebbje), ne tudna az állatokra, mondjuk a familiárisára is alkalmazni olyan mágiát, ami felé irányuló hűséget, szeretetet, vagy egyéb az általam fent leírt hűséges alattvalói kapcsolathoz szükséges érzelmeket tudjon kelteni?

Én úgy gondolom, hogy a familiárissá tett állat nem fog ellenségeskedni a boszival, hanem hű alattvalóként szolgálja, ha már egy erősebb lélekként az úgymond uralja az állat testét. Ugyanakkor hülyeségnek tartanám, hogy olyan dolgokban is a boszinak kéne irányítania, amiben az állat egyértelműen jobb (pl. ragadozó madárnál a vadászat, kutyánál a nyomok kiszagolása, felismerése, megkülönböztetése és követése).

Pl. az én elképzeléseim szerint egy kutya (vagy farkas) familiáris segítségével a boszi, ha követni akar valakit szagnyom alapján, akkor nem kell átvennie az irányítást kopója felett, hanem csak (ahogy egy hagyományos idomár tenné) megkéri/parancsolja/sugallja állatának, hogy kövesse a szagot. Ha a boszi irányít, lehet, hogy ő nem is tudná a kavargó sok szagminta közül már csak felismerni/kiválasztani sem, hogy melyiket kéne követni, majd simán el is veszthetné a nyomot, mert ő valószínűleg nem tudja olyan ösztönösen, alaposan értelmezni a szagmintákat, mint az erre amúgy nagyon is alkalmas familiárisa tenné.

Ha jól értelmezem a soraidat, akkor fontos megjegyezni, hogy ilyen erős mágikus köteléket az összetartozással nem, csak az eggyéválással lehet kialakítani. Az pedig komolyabb procedúra. Ilyen esetben a boszorkány lélekszilánkja pótolja az állati lelket, így az köteles gondoskodni az állat testének igényeiről IS - érdemes tehát minél előbb "belaknia" azt, hogy maradéktalanul ki tudja használni az állattest nyújtotta előnyöket.

Szerintem is, mivel az Eggyéválás varázslat esetén a boszi leleke beköltözik a familiáris testébe és azt állandó jelleggel birtokolja (vagy bitorolja ), de a varázslat erősségét pont az adja, hogy a boszi testét nem korlátozza semmiben az, ha mondjuk az állati test szükségleteivel kell foglalkoznia, tehát képes egyszerre két helyen is lenni és irányítani.

Ez pedig nem megy egyik napról a másikra.

Ez egyértelmű.

Az előnyöket nem kell ecsetelni: innét fogva két testben cselekedhet, összehangoltan, vagy akár egymástól függetlenül (személyes véleményem szerint ezt az állapotot is szokni kell), ha az eredeti test magatehetetlen, a familiáriséval cselekedhet tovább satöbbi...

Ez így van. Külön érdekes eset, ha a familiárisi test is emberi / egyéb humanoid és mondjuk ellenkező nemű. ( Muhahahaaaaa...)

Mindazonáltal fontos megjegyezni, hogy a familiáris sérülése, halála mindkét mágiaformánál a boszorkányt is elég rendesen "kiüti", úgyhogy minden bizonnyal csak nagyon indokolt esetben fogja kamikaze-akciókra használni azt...

Ez így van. Mindkét varázslatnál konkrétan le van írva, hogy elég nagy hátrányt is jelenthetnek a boszi számára, ha a familiárisa "rossz kezekbe kerül".

Szóval komoly mágiaformák ezek, s alapos nekikészülés és megfontolás nélkül biztosan nem vág bele egyetlen boszorkány sem - hacsak nincs kényszerhelyzetben.

Alapos nekikészülés az természetesen kell, de én egyáltalán nem úgy gondolom, hogy a boszorkányok ezt csak kényszerhelyzetben alkalmaznák.

Szerintem például egy rejtett erdei búvóhelyen élő boszorkányszekta több tagjának is van a környéken élő állatok között (medve, kutya, farkas, róka, madár, ...) familiárisa, amit esetenként felderítésre, információszerzésre is használhatnak, vagy akár a rejtekhelytől az odatévedők elzavarására is.

Alap esetben egy nem kalandozó jellegű boszorkánynak (aki csak ül a rejtekhelyén és főzögeti a titkos receptjei alapján a mérgeket, italokat, valamint szövögeti a környék hatalmasainak közelébe kerülési és háttérben hatalom átvételi terveit) nagy segítség egy ilyen familiáris és ugyanakkor, (mivel nem találkozik nap mint nap más kalandozókkal, mágiahasználókkal, ezért) nem jelent állandó minden napos veszélyforrást. Azért a varázslók sem néznek rá minden állat asztrál/mentál testére indokolatlanul, csak mondjuk a felmerült gyanú esetében.

Szerkesztve ekkor: Október 30, 2014 , Tyrael által

[bűvdudás]

Halihó!

Tyrael írta:

Csodálkozom, hogy szerintetek a familiáris csak egy időnként bitorolt állattest, ami amúgy akár ellenséges is lehet, vagy épp ha úgy tartja kedve, megszökhet "gazdájától". Még a gyengébb, Összetartozásvarázslattal létrehozott familiáris esetében is szerintem ez abszurd

Pedig szigorúan nézve ez bizony így van. Az állat, ha a boszi épp nem használja, szabadon cselekedhet - esetenkint annak nem tetsző dolgokat is. Ugyanakkor ostoba lenne az a boszorkány, amelyik nem tenne meg mindent, hogy az állat alapesetben is hűséges és ragaszkodó legyen hozzá. Itt jöhet szóba az idomítás. Esetleg más praktikák a familiáris mágia mellé...

Ugyanakkor épp a csókmágiával én óvatosan bánnék! Az eredetileg ugyanis szexuálmágia, így vannak bizonyos feltételei (amelyek egy békánál nem biztos, hogy működnek). A szabálykönyv ugyan nem tárgyalja részletesen - így egyéni belátásra van bízva -, de az sugallja, hogy az efféle mágiaformák sikerének feltétele, hogy a célszemély számára a boszorkány egyáltalán szóba jöhessen mint szexuális partner. Tehát legalábbis erősen aggályos az effajta általad elképzelt alkalmazás. Meg úgy egyébként is mondjuk hogyan csókolózol egy körön át egy sassal? Nem tudom. Biztosan kivitelezhető... de így első nekifutásra erőltetettnek tűnik.

Pl. az én elképzeléseim szerint egy kutya (vagy farkas) familiáris segítségével a boszi, ha követni akar valakit szagnyom alapján, akkor nem kell átvennie az irányítást kopója felett, hanem csak (ahogy egy hagyományos idomár tenné) megkéri/parancsolja/sugallja állatának, hogy kövesse a szagot.

Pontosan. De ennek semmi köze a familiáris mágiákhoz. Ez idomítás; összedolgozás, ha tetszik. A boszi nem lép a kutya testébe, hanem kénytelen a hagyományos eszközökkel (fajok közti kommunikáció) szót érteni vele.

Ha a boszi irányít, lehet, hogy ő nem is tudná a kavargó sok szagminta közül már csak felismerni/kiválasztani sem, hogy melyiket kéne követni, majd simán el is veszthetné a nyomot, mert ő valószínűleg nem tudja olyan ösztönösen, alaposan értelmezni a szagmintákat, mint az erre amúgy nagyon is alkalmas familiárisa tenné.

Ezt is jól látod. Ami a kutya dolga, azt bízza a kutyára. Ugyanakkor a kettő együtt nem működik. Lehet ugyan a nyomkövető kutya a familiárisod, de ha azt akarod, hogy jól dolgozzon, nem veszed át felette munka közben az uralmat, hanem a köznapi eszközökre hagyatkoztol.

Alapos nekikészülés az természetesen kell, de én egyáltalán nem úgy gondolom, hogy a boszorkányok ezt csak kényszerhelyzetben alkalmaznák.

Én ilyet nem is állítottam. Azt írtam, hogy csak akkor "csinál" familiárist elhamarkodottan, ha rászorítják a körülmények (s nem azt, hogy "csak akkor csinál familiárist, ha rászorítják a körülmények"... )

De visszatérve az ötletedre... A wier boszidnak akkor van/lenne jó esélye egy effajta álcára, ha kellően felvértezi magát a megfelelő képzettségekkel (pl solymászat, idomítás). Ugyanakkor kicsit problémás úgy irányítani, tartani azt a "sas barátot", hogy a külvilág hozzáértő része (azaz mondjuk a KM) ne akadjon fenn azon, hogy az "Arel-pap" tulajdonképpen szolgálatra kényszerít egy szabad teremtményt, és most ez a legfőbb bökkenő. Csinál ilyet egy Arel-pap? (Ha idomítom, ugye, akkor szolgálatra kényszerítem, ha meg nem idomítom, nem tudom irányítani, csak időszakosan és mágiával - nem tudom, világosan fogalmaztam-e.) Mindazonáltal valahogy - körülményeskedve - át lehet hidalni a problémát, de az eggyéválás ezt a kérdést leegyszerűsítené. Azzal az Arel-papi álca frankón tartható lenne, hiszen a "sas" (a boszorkány állat-fele) csak hívásra jelenne meg, nem kellenének béklyók meg csengők meg sapka, s a külső szemlélő számára ez valóban a szabadság és az önkéntes barátság illúzióját keltené.

Legalábbis az első komolyabb vizsgálatig...

PS: Amúgy ha én wier lennék, ennél kevésbé körmönfont módon jutnék vérhez. De ez már más lapra tartozik.

Szerkesztve ekkor: Október 30, 2014 , bűvdudás által

[Messor1983]

Bűvdudás,

Szerintem egy sas tartása nem feltétlenül minősül szolgálatra kényszerítésnek. Hiszen vadászkutya is lehet egy Arel-pap mellett.

Az a lényeg, hogy az állat a szabad akaratából legyen mellette. Vagy legalábbis úgy látszódjon, ahogy te is írtad.

Viszont familiárisként megvan a kapocs, de önmagában - ha valaki ezt kiszúrja - ez még nem jelent semmit. A papoknak is van érzékolvasásos varázslatuk, ha jól emlékszem. Ezzel pedig nem árt az állatnak. Így amíg nem tudja meg a vizsgálódó, hogy milyen a kapcsolat, addig valszeg elfogadja, hogy Arel-pap és társa.

Illetve az idomítás felsőfoka, ha még sapka sem kell a sasnak, mert annyira megbízik a "gazdájában". Mondjuk sast karon/vállon cipelni nem egy könnyű móka, szóval szerintem amúgy semm lenne vele mindig.

De az idomítás szerintem is szükséges ilyen kapcsolatokhoz.

[MagyarGergely]

Üdv!

Tyrael,

szerintem attól még, hogy te elképzelsz valamit, és a könyv nem azt írja, még nem abszurd a dolog...

Sokan hajlamosak mindenfélét mögé tenni a leírtaknak, és aszerint értelmezni a leírtakat, hogy mi mindent olvastak az összes többi mágiahasználónál. Olyan fogalmakat próbálsz ráhúzni egyetlen varázslatra, ami lehet, hogy megtalálható a boszorkány eszköztárában, vagy más kasztéban, de csak az Összetartozás varázslat NEM ad rá lehetőséget.

Van külön sugallat, idomítás, parancs, hűség... de az ÖSSZETARTOZÁS nem ez. Nem ezeket adja. Nincs értelme "megkérni" itt az állatot, mert nem magával az állattal "dolgozik együtt" ilyenkor aboszorkány, hanem ő maga veszi át felette az irányítást, szerintem sokkal könnyebb megérteni, ha elképzeled, ahogy a boszorkány "saját testéből átül a familiáriséba".

Ugyanígy nem beszélhetünk ilyenről az eggyéválásnál sem, mert ott meg kiszorítja az állat lelkét, és az is ő maga lesz, csak egyidőben. Nem lesz kit megkérnie. Nem is kell.

Az, amiket te mondasz, egy sok mindent összekombináló lehetőség lenne. Természetes, hogy szoros kapcsolat van a familiáris és a boszorkány között, de ez nem azt jelenti, hogy akkor mindent lehet. CSAK azt, amit leír a varázslat.

Tisztelettel, de valami hasonlóra emlékszem tőled a viaszbáboknál meg az átkoknál is... van olyan játékos, aki mindent megpróbál beletápolni egyetlen lehetőségbe, hogy mindent meg tudjon oldani, az ilyet KM-ként helyre kell tenni. KM-ként - ha jól értettem, te mesélsz, kalandot készítesz, tehát minimum mesélő vagy - neked kell leginkább figyelni az ilyesmire. Én legalább is ezt vastagon a KM feladatához sorolnám, különben nagyon elfajulnak a dolgok. Persze van szabad játék szabályok nélkül, de ahhoz nem kell 1TK-t lapozgatni.

[Tyrael]

visszatérve az ötletedre... A wier boszidnak akkor van/lenne jó esélye egy effajta álcára, ha kellően felvértezi magát a megfelelő képzettségekkel (pl solymászat, idomítás).

Ezt én is így gondoltam. Konkrétan a sólymászatot kerestem, de nem találtam a kiegészítőkben sem képzettségként.

A vadászatot nem gondolnám szükségesnek a boszi számára, mert nem ő akarja megkeresni, becserkészni a környék potenciális áldozat élőlényeit, hanem pont ezért lenne egy ragadozó kísérője. Neki csak a madarat kéne tudnia "kezelni".

Én még az idomítást se tenném kötelezővé a boszinak, mert el tudok képzelni egy olyan élethelyzetet, amikor kap egy már beidomított állatot és őneki nem kell tudni az adott állatfaj "lélektanát", nem kell kitanulnia, majd végigcsinálnia a betörés, összeszoktatás időigényes procedúráját, hanem a korábbi idomár elmondja, hogy kell vele bánni (mik a szükségletei, hogy kell hívni, milyen parancsra mit reagál a madár, hogy fejezi ki a madár, ha akar valamit, ...), majd az ő segítségével "átszoktatják a boszira a madarat", hogy mostantól ő legyen a gazdi. (Pláne, ha a boszi egy barátság/hűség/egyéb mágiával rásegít a dologra, de ez nem is feltétlenül szükséges.)

(Az boszim előtörténetében hosszú ideig egy vándor cirkuszi karavánnal élt, ebből fakadóan van megbízható állatidomár ismerőse a vándorcirkusznál, akitől kapta az idomított madarat, amikor úgy alakult, hogy a cirkuszi karaván feloszlott.)

Szerintem az állatismeret képzettség jelentené a szükséges minimumot, amivel rendelkeznie kell egy ilyen karakternek, csak hát az állatismeret képzettség leírásában sajnos főként arra térnek ki, hogy az adott állatfaj példányaival való harcolásnál jelent előnyt és előkövetelmény, hogy már x-szer harcolt vele aki kitanulja, ezért nekem úgy tűnik, hogy ez kisrészt vándorok, nagyrészt inkább az arénában vadállatokkal küzdő gladiátoroknak kitalált képzettség.

Mivel nem akarnám a boszit elvinni Erdőjáró + Vadász + Idomár irányba (pláne, hogy nehezíti a dolgot, hogy wier), ezért kérdezlek titeket, hogy mit tartanátok reálisnak az itt leírt boszinak, mint képzettség. Én csak egy Sólymászat Af-ot tanultatnék ki vele, ami mivel célzottan egy állatfaj kezelésére, ismerésére szól, legyen mondjuk annyi kp, mint az Állatismeret Af. Mit szóltok ehhez?

Már csak azért se akarom felvetetni a boszival az Erdőjárás, Vadászat és Idomítás képzettségeket, mert egyrészt sok Kp (tehát szerintem feleslegesen sok ideje/energiája menne ilyen dolgok tanulására), másrészt ha ezekkel rendelkezik, akkor ő már egy igazi tapasztalt erdei vándor lenne, aki nem csak egy állat szokásait ismeri, hanem kint a vadonban is élhetne akár, vagy elmehetne mondjuk vadásznak egy földbirtokos mellé.

Szerintem pl. a sólymokkal vadászást megtanulhatja egy olyan úri hölgy is, akinek az apja rendszeresen szervez nemesi vadászatokat kutyákkal, hajtókkal, sólyommal és a csajnak megtetszik a madár, a vadmester összeszoktatja őket és megtanítja a sólyom "kezelését". Így ahhoz, hogy a hölgy a sólyommal eredményesen elejtsen valami erdei állatot, nem kell neki ismernie se a Vadászat képzettség alap fokát, se az Idomítást, se az Erdőjárást, se az Állatismeret képzettséget (vagy legalábbis nem oly módon, ahogy a szabálykönyvben le van írva), csak a Sólymászatot.

Ugyanakkor kicsit problémás úgy irányítani, tartani azt a "sas barátot", hogy a külvilág hozzáértő része (azaz mondjuk a KM) ne akadjon fenn azon, hogy az "Arel-pap" tulajdonképpen szolgálatra kényszerít egy szabad teremtményt, és most ez a legfőbb bökkenő. Csinál ilyet egy Arel-pap? (Ha idomítom, ugye, akkor szolgálatra kényszerítem, ha meg nem idomítom, nem tudom irányítani, csak időszakosan és mágiával - nem tudom, világosan fogalmaztam-e.)

Hmmm... szóval szerinted egyetlen Arel pap sem jár sólyom kísérettel, hanem mindig csak mágiával hív egyet, ha szüksége lenne rá?

Én nem gondolnám, hogy az idomítás az szolgálatra kényszerítést jelentene, hanem inkább egy közös együttműködés. (A madár is megszokja a gazdit, valamilyen szinten ragaszkodik hozzá, tehát önszántából mondjuk nem hagyja el és szívesen segít neki, mert a gazdi

- segít neki, ha megsebesül

- játszik vele, amikor ideje engedi (ami játék neki akár egy préda elejtését is jelentheti)

- ad neki finom falatokat, amit szeret

Szerintem pont egy Arel papja gondozna olyan odaadással egy sólymot és gondolna rá társként a kalandozásaiban, hogy az a madárnak is jó lehet, de ez az én elképzelésem.

Mindazonáltal valahogy - körülményeskedve - át lehet hidalni a problémát, de az eggyéválás ezt a kérdést leegyszerűsítené.

Igen, az Eggyéválás az megoldást jelentene, de ennek elkerülésével kerestem a megoldást, bár egyre inkább úgy tűnik, hogy ez marad az egyetlen.

Azzal az Arel-papi álca frankón tartható lenne, hiszen a "sas" (a boszorkány állat-fele) csak hívásra jelenne meg, nem kellenének béklyók meg csengők meg sapka, s a külső szemlélő számára ez valóban a szabadság és az önkéntes barátság illúzióját keltené.

Legalábbis az első komolyabb vizsgálatig...

Ha már az első alaposabb vizsgálatig eljutnak, akkor valószínű, hogy az Arel pap álca lehull és a boszit meg tudják szorongatni, de egy boszi szépségével + egy jó beszélőkével / meggyőző erővel ( + mondjuk egy alapfokú Vallásismeret képzettséggel) elég sok helyzetből ki tudja magyarázni magát, vagy legalábbis eltűnni/továbbállni. (Természetesen mágiahasználókkal szemben már nehezebb ügy.)

PS: Amúgy ha én wier lennék, ennél kevésbé körmönfont módon jutnék vérhez. De ez már más lapra tartozik.

Én is játszottam már sok különféle wier karaktert, és pláne szerintem egy boszinak nem esne nehezére olyan követőkre szert tenni, akik önszántukból felajánlják vérüket, de ezt a boszi karakter így találtam most ki és ennek megalkotásához kérem segítségeteket, hogy ne legyen Ynev-től elrugaszkodott. (És bekerülhessen a készülő modulomba, amit majd itt is közzé kívánok tenni és elfogadtatni az itteni nagy tiszteletű KM-ek körében.)

[Tyrael]

Van külön sugallat, idomítás, parancs, hűség... de az ÖSSZETARTOZÁS nem ez. Nem ezeket adja. Nincs értelme "megkérni" itt az állatot, mert nem magával az állattal "dolgozik együtt" ilyenkor aboszorkány, hanem ő maga veszi át felette az irányítást, szerintem sokkal könnyebb megérteni, ha elképzeled, ahogy a boszorkány "saját testéből átül a familiáriséba".

Ok, elfogadom, hogy az Összetartozás nem így működik, de akkor az a kérdésem, hogy hogyan lehetne egy a fentebb leírt kapcsolatot létrehozni (mágia, képzettségek, ...) az Eggyéválás elkerülésével? (Ha anélkül sehogy, azt is elfogadom, csak tisztába akarok kerülni a lehetőségekkel.)

Az, amiket te mondasz, egy sok mindent összekombináló lehetőség lenne. Természetes, hogy szoros kapcsolat van a familiáris és a boszorkány között, de ez nem azt jelenti, hogy akkor mindent lehet. CSAK azt, amit leír a varázslat.

Tisztelettel, de valami hasonlóra emlékszem tőled a viaszbáboknál meg az átkoknál is... van olyan játékos, aki mindent megpróbál beletápolni egyetlen lehetőségbe, hogy mindent meg tudjon oldani, az ilyet KM-ként helyre kell tenni. KM-ként - ha jól értettem, te mesélsz, kalandot készítesz, tehát minimum mesélő vagy - neked kell leginkább figyelni az ilyesmire. Én legalább is ezt vastagon a KM feladatához sorolnám, különben nagyon elfajulnak a dolgok. Persze van szabad játék szabályok nélkül, de ahhoz nem kell 1TK-t lapozgatni.

Én nem megpróbálok beletápolni mindent, hanem elmondtam, hogy mit szeretnék elérni és kérdezem tőletek, milyen lehetőségek állnak rendelkezésre ehhez. Egy már van, az Eggyéválás mágia használata, de az nagyon nagy áldozat/veszélyforrás a boszi számára, ezért, ha lehet elkerülném. (Persze, ha nincs más, akkor vagy lemondok a kitalációmról, vagy kénytelen lesz a boszi eggyé válni a madarával)

17 év szerepjátékozás után életemben először készülök a KM szerepére, ráadásul egy saját készülő modullal, ezért lehetnek az elképzeléseimben játékosi túlkapások, de pont azért "egyeztetek" itt veletek, hogy a készülő művet ezek ne rontsák el.

Ezt a karaktert (is) a szabályrendszernek maximálisan megfelelően próbálom összehozni, mert igaz, hogy a készülő kalandomban a JK-kat segítő NJK lesz, de megeshet, hogy a közeljövőben szeretnék majd vele JK-ként kalandozni. (Bár ehhez a mi KM-ünknek is lesz pár szava. )

[Messor1983]

Tyrael,

Szerintem szakmaként kéne felvenni a solymászatot. 2kp az alapfok, simán lefedheti.

Ha rendes akarsz lenni, akkor felveszed az állatismeretet is (én szoktam) a sasra.

Itt azért azt mondanám, hogy nem kell szó szerint venni a képzettség leírását. Azaz nem csak harcolva lehet megismerni egy állatot. Megfigyelni kell, együtt lenni vele. A harcot egyébként lehet helyettesíteni játékkal, amennyiben az állat hajlamos rá (kutyák, macskák stb)

Idomítás tényleg akkor kell, ha ő maga akarja betanítani mindenre. De azért vegyük figyelembe, hogy ha nem ő tanítja be a sast, akkor a sas nem lesz hozzá annyira hűséges. Elvégre a legtöbb időt az idomárral töltötte. Jó, végrehajt majd parancsokat (manuálisra gondolok itt), de nem biztos, hogy ottmarad vele, vagy magától segíteni. Ehhez azért mélyebb kapcsolat kell. Én így gondolom.

És ha megkéred a madarat, hogy vadásszon (leadod a parancsot), akkor neked nem kell felvenned a vadászat skillt. Igaz, nem fogsz kapni nyúlnál nagyobb állatot.

Egyébként én most csinálok egy tolvajt, vadászgörénnyel. Állatismeret, idomítás van neki. Kerül amibe kerül.

[MagyarGergely]

Üdv!

Ez szerintem dicséretes. A fentit arra írtam, amikor felvetetted, hogy szerintetek meg lehet ezt és ezt Összetartozással csinálni? Nem. Miért nem, ez abszurd, szerintem így meg így lehetne... ERRE írtam.

Mint fentebb kifejtettem, az Eggyéválás több is, kevesebb is, mint amit te akarsz, így nem is biztos, hogy kell vállalnia a kockázatot.

Amit te fent írsz, hogy Solymászatot tanulna a karakter, az szerintem jó. A solymászatot kezelheted külön képzettségként, de lehet ám a vadászat egy változata.. az Új tekercsekben is így dolgozták ki. (tehát vadászatot tanul, de nyilván tisztázni kell, melyik módszerhez ért... nincs olyan, aki egy képzettséggel a solymászatot, a főúri hajtós vadászatot, meg a csapdázást egyszerre és ugyanúgy tudja.

Az idomítást én sem írnám feltétlenül elő, hiszen lehet idomított madarat venni, persze az is megér egy kalandot, szívességet.

a azonban ő maga is akar neki trükköket tanítani, mert szerinte "ez az idomításba belefér" akkor már kellhet.

Emellett, ha nem csak úgy használja vadászatra a madarat, hanem az éjjel-nappal vele van, szóval társa, én egy állatismeretet is kérnék előbb-utóbb tőle, mert egyrészt látja, megtanulja, milyen, másrészt szükséges lehet apróságokra.

[Tyrael]

Ok, ha szerintetek is elég egy Állatismeret Af. (3Kp) + mondjuk egy Szakma (Sólymászat) Af. (2Kp) az a szumma 5 Kp még simán belefér. Úgy találtam ki, hogy mindig ott legyen a madár a közelében, de elég gyakran vele van. Igazából nincs nagy jelentősége a madárnak, mert szinte csak a karakter színesítése érdekében (és az álcája alátámasztásaként) találtam ki.

Az meg, hogy Összetartozás, vagy Eggyéválás lesz-e, majd még kitalálom, de elvileg ezek nélkül is lehet a boszinak egy sólyom kísérője. (Csak az Arel pap álcája és a kis testű állatok erdőben levadászása miatt)

Legyen mondjuk hozzá egy szólító sípja, aminek a jellegzetes hangját akár pár mérföldről is meghallhatja a madár (Szerintetek itt mi lenne a reális hallótávolság?) és akkor már lehet, hogy nem is kell familiárisnak lennie. (Mert van egyéb varázslata arra, hogy néha felderíthessen a madár szemével)

[Messor1983]

Hallótáv? Dunno... de gugli a barátunk.

Elsőre ezt találtam:

http://eaglenest.blogs.wm.edu/2010/03/03/eagle-hearingears/

Mivel nappali madár, nem olyan kifinomult a hallása mint pl egy bagolynak. De ember kategóriának írták.

Mondjuk a hallhatóság nagyban függ, hogy honnan tudsz szólni neki. Egy erdőben sípolva sokkal kevesebb hang jut ki a levegőbe, mintha egy dombtetőn állnál egyedül, a madár felé fújó szélben. Szóval ez igazán rád van bízva. 1-2 mérföld biztos megvan átlagosan.

[bűvdudás]

Pfff... egy gombnyomás és elveszett az egész szövegem... Most már csak a lényegre szorítkozom.

Idézet az Új tekercsekből, a Solymászat" képzettség leírásából:

"A solymászat engesztelhetetlen ellenségei Arel papjai, akik miatt már számos ilyen jellegű vadászat fulladt botrányba. Ha csak lehet, éppen ezért soha nem is hívják őket ilyen jellegű eseményre..."

Hát így. Ettől persze még el lehet képzelni olyan Arel-papot, akinek belefér a világképébe a "szelidített" vadmadarakkal való vadásztatás... Mindazonáltal

Hmmm... szóval szerinted egyetlen Arel pap sem jár sólyom kísérettel, hanem mindig csak mágiával hív egyet, ha szüksége lenne rá?

igen, én ezt látom a Sólyomasszony híveihez egyedül méltó megoldásnak. De ez véleményes persze.

Én nem megpróbálok beletápolni mindent, hanem elmondtam, hogy mit szeretnék elérni és kérdezem tőletek, milyen lehetőségek állnak rendelkezésre ehhez.

Tyrael, én megértem a szándékaid, s azt is tudom, mennyire lehet ragaszkodni egy-egy kedves ötletünkhöz. Szerintem belefér egy könnyfakasztó "hivatalos" magyarázat, hogy mondjuk a sast fióka korában találta az "Arel-papnő" egy villámsújtotta fa alatt, a testvérei, szülei elpusztultak, nélküle éhen halt volna, felnevelte, összeszoktak ésatöbbi... De a fedősztori mellé valóban kell az Állatismeret/Solymászat képzettség IS. Bár a PPL hivatkozik Solymászat képzettségre, az ETK kiegészítőiben nem bukkantam rá. Az Új Tekercsekben azonban igen. Ide is írom az ötfokozatú rendszer 2. fokának - mely megfelel az Af-nak - KP-igényét: 3 Kp. Ugyan nem 1 Kp, mint az Állatismeret alapfokáé, de szerintem még így sem elvetemülten drága. És biztosan nem tápolás...

De tartok tőle, hogy kicsit elkanyarodtunk a mágiahasználat problémakörétől...