Fegyverek, fegyverek és még mindig fegyverek

[MagyarGergely]

Üdv!

Ék

Ahogy Shikaka is mondta, ma is használják az éket, gyalogosan és harcjárművel is.

Az ék a legagresszívebb támadóalakzat, annak tipikus példája. mai előnye, hogy a tornyok egyszerre tüzelnek, az ék két oldalának irányába, de könnyen elérik a csúcs meghosszabbított vonalát, a támadás fő irányát is, anélkül, hogy egymás fölött kellene átlőniük, vagy zavarnák egymást. Emellett az alakzat könnyen tartható, gyors, mivel a gépek egymárhoz képest oldalra-előre helyezkednek el, látják egymást, könnyű tartani a csúcs irányát (ami nem is olyan könnyű terepen, ne adj Ranagol éjszaka...).

A másik előny, amit Shikaka is mondott, az ék kemény, sok helyen kis alakzatban sok ember. Ezen kívül, ha van pl. 20 ember, és vonalban állnak, akkor (nagyon leegyszerűsítve) 20 embert kell megölniük, hogy áttörjék az ellenség arcvonalát. Míg ékben csak mondjuk 5-öt... és már szabad is az út, át is gázoltak. (több sor esetén nyilván újra) De áttöri az arcvonalat, belefúródik, akár az ék a résbe - nem véletlen az elnevezés... Közben az ék oldalai pusztítják az ellenséget, de mégis haladnak előre. Hogy szétvágják az arcvonalat, elérjék a célt, ellenséges hadvezért - hogy Ynevnél maradjunk, pl. Kráni pusztjtó ék...

Szóval a támadás egyik alapalakzata.

De nem jó pl, ha meg akarunk védelmezni egy területet, mert nem állítja meg az ellenséget, áttör rajta, és ők két oldalt mennek tovább, így a védekezésre a vonal az alap.

Fejvadász,

Konkrét információmnekem sincs, de gyanítom, ninbcs is olyan, hogy xy. évtől, itt és itt van fejvadász.

A szó jelentése ugye egyértelmű,fejet vadászik, azaz embert.

Nem simán öl, mert nem párbajozik, hanem vadászik, azaz lesből támad, becserkészik, lopakodik, és úgy öli meg a célpontot, hogy az nem is sejti.

Szerintem ez a fő alapvető különbség.

Hogy nem a sereg vonul a gaz ellen, és nyílt küzdelemben felmorzsolja nyilván annak az embereit is, vagy csak megküzd vele, hanem megy, egyedül, belopakszik, és megöli. A többiek meg csak néznek.

Ha belegondolunk, elég lovagiatlan...

Az, hogy ezt milyen módon teszi meg, az már más kérdés, a ledöfés, fojtás, mérgezés... bármi alkalmas.

Tehát az még nem fejvadász, aki öl így.

A fejvadász jellemzője még, hogy ő ebből él, neki ez a munkája, netán ezt is tanulta. Szerintem ez is fontos még.

Nem feltétlenül kell, hogy nagy klánjaik legyenek, bár ezek előnye kétségtelen. Nyilván össze is mosódott ez...

Szóval szerintem ezek a hivatásos gyilkosok egészen korán megjelentek az emberek között, akár Európában is.

Viszont abban is egyetértek, én sem tudok erről márt, mint hogy az Ynevi fejvadászklánokhoz leginkább hasonlító földi szervezetek a ninják voltak.

[Gem Kapocs]

A fejvadász szó ahogy MG is mondta prózaiain egyszerűen alakult ki, a bűnözőlre, üldözött emebrekre a középkorban vérdíjat, másnéven FEJPÉNZT tűztek ki, és bizony voltak oylan emberek akiknek az volt a kizárólagos foglalkozásuk, hogy az ilyen emberek után eredtek és "levadászták" őket, de a valósághoz képest a MAGUS és általánosan minden fantasy irodalom egy igen romantikus képet fest a fejvadászokról.

[Ahriman]

Jihad, jihad.

A Magusos fejvadász vs valóság.

1, embervadászok, akikre Gem gondol. Leginkább eura jellemző úriemberek, egyházi és világi alkalmazásban. Fő alkalmazói az inkvizítorok voltak, esp spanyolhonban. Jellemző eszközük az emberfogó, sztem igen sokan ismerik, ha nem, majd keresek képet. Feladatuk a megbízó által megjelölt egyén vagy csoport begyűjtése, olyaténképpen, hogy legalábbis az elfogást túlélje. Vagy ne...

2, orv és bér djilkoschok. Szintén világi és egyházi megbízások alapján működtek, európában jellemzően egyéni vállalkozóként (Fabris vívómester pl). Jellemző modus operandi a párbajra kényszerítés, vagy olasz városokon belül sikátorban likvidálás. Gazdagabb megbízó esetén a tényleges vállalkozó esetenként személyesen meg se jelent, csak az emberei - ld Srun/Mr Johnson és a vadászok. Illetve természetesen a hűbéri láncok miatt a jó hűbéres azt teszi, amire utasítják, azaz pl a testőrkapitány már gyatra indoklással is vállalja a célzott likvidálást. A keletieknél sűrűbb a vallásos háttér és a nagyfokú szervezettség, kiváló példái a japán nindzsák, az indiai thuggee-k és az arab hasshashinok, utóbbi kettő volt annyira sikeres, hogy neveik az angol nyelvbe szervesen beépültek (thug: útonálló, keménylegény, etc, assasin: bérgyilkos).

...

Másik dolog, amit jó megjegyezni. A célzott likvidálás minden korban igényelt cselekmény volt, főleg, ha adni kellett a látszatbékére. Azonban a legtöbbször még így sem kínálkozott elegendő munka "profiknak", akik így szabadidejükben sok minden mást is csinálhattak. Aki tud ölni, potencionális orgyilkos. Az hogy hogy teszi, csak ízlés kérdése.

És még valami. Az ellenfél kulcsembereinek kiiktatása csatában is igen fontos. Mióta osztagjelképek vannak, annak leütése kritikus fontosságú. Ha megölöd a tercio zászlósát, közel irányíthatatlanná válnak és elvesztik a moráljukat. Nem véletlen, hogy még a 16th század vége felé is dopplesoldnerek vették körül a zászlóst. Ennek ellenére ha a táborban éjjel valaki megölte és ellopta a zászlót... vagy ha egy nagyon szerencsés lövész leszedi csata közben......

[Gem Kapocs]

Egy kis nézegetni való:

http://www.livinghistorylibrary.org/for ... post&id=82

http://www.livinghistorylibrary.org/for ... post&id=84

http://www.livinghistorylibrary.org/for ... post&id=85

http://www.livinghistorylibrary.org/for ... post&id=86

http://www.livinghistorylibrary.org/for ... ost&id=115

http://www.livinghistorylibrary.org/for ... ost&id=111

http://www.livinghistorylibrary.org/for ... ost&id=113

Ezek a páncélom eddig elkészült és felszerelt darabjai. Elkészült még a két tassel (combvért) de idő hiányában ezeket még nem szíjaztuk fel a csataszoknyára.

[@huszár]

Úúúú Gem nincs ezekrő la darabokról egy olyan képed vagyis inkább, amikor tlejesen fel vannak vée rajtad vannak stb, mert egyben egy emberen sokkal jobban festene mint így magukban...

[Ahriman]

A terv az, hogy akkor lesz felvéve és lefotózva egyben, ha kész vannak a combok is - bár lehet, h meggyőzöm, hogy adjuk hozzája a vállakat is előtte. Az már nem sok.

Nem dícsérek saját terméket, de megkérem Gemet, hogy meséljen kicsit a gigászi MGTről... :sarcasm:

[MagyarGergely]

Üdv!

Tetszetős kis (kis?) vért... Erre is mondható,hogy viseld egészséggel? vagy erre csak igazán?

Mindamellett ha kérhetem, ez maradjon a MAGUS játék fegyvereiről szóló topic. Az ilyenekre kaptatok egyet külön, ha jól emlékszem!

[Gem Kapocs]

Akkor sry rossz helyre írtam, véleményezés válaszok stb másikba mennek akkor.

Egyébiránt még azt hiszem könnyű gyalogos besorolású a vért, úgyhogy még tuljadonképpen "kis" vért.

[tetra]

Én azt a (leplezetlenül provokatív) kérdést szeretném feltenni, hogy mit jelent a tám/kör a mágusban? Milyen tulajdonságot akarnak kifejezni vele? Csak azért, mert annak semmi értelme, hogy a rendszerrel kötekedjek, nyílván mindenkinek megvan a véleménye, viszont az utóbbi időben azt érzékeltem, hogy nagyon sok dolgot meg tudnak akár logikusan is magyarázni, ami az alapkönyvekből nem, vagy nagyon kacifántosn következik.

[TAO]

Én azt a (leplezetlenül provokatív) kérdést szeretném feltenni, hogy mit jelent a tám/kör a mágusban? Milyen tulajdonságot akarnak kifejezni vele? Csak azért, mert annak semmi értelme, hogy a rendszerrel kötekedjek, nyílván mindenkinek megvan a véleménye, viszont az utóbbi időben azt érzékeltem, hogy nagyon sok dolgot meg tudnak akár logikusan is magyarázni, ami az alapkönyvekből nem, vagy nagyon kacifántosn következik.

Márpedig ez csak annyit jelent, amit a neve mond: Támadások száma / kör. Az adott karakter az adott fegyverrel hány támadást tud leadni (normál esetben) egy körben. Értéke azt hivatott reprezentálni, hogy az adott fegyverrel milyen gyorsan, gyakran, könnyen lehet támadni (ezt esetleg befolyásolja a karakter gyorsasága, ügyessége, tapasztalata, képzettsége). Ezek az értékek valójában persze köszönőviszonyban sincsenek a valósággal, ezt nem kell túlmagyarázni. Ez is csak egy modell, ami - ugyanúgy, mint minden harcrendszeri modell amit csak ismerek - tökéletlen.

Mivel ezt a választ eddig is tudtad, kifejtenéd, hogy valójában mit is akarsz kérdezni?

[tetra]

Márpedig ez csak annyit jelent, amit a neve mond: Támadások száma / kör. Az adott karakter az adott fegyverrel hány támadást tud leadni (normál esetben) egy körben. Értéke azt hivatott reprezentálni, hogy az adott fegyverrel milyen gyorsan, gyakran, könnyen lehet támadni (ezt esetleg befolyásolja a karakter gyorsasága, ügyessége, tapasztalata, képzettsége). Ezek az értékek valójában persze köszönőviszonyban sincsenek a valósággal, ezt nem kell túlmagyarázni. Ez is csak egy modell, ami - ugyanúgy, mint minden harcrendszeri modell amit csak ismerek - tökéletlen.

Mivel ezt a választ eddig is tudtad, kifejtenéd, hogy valójában mit is akarsz kérdezni?

Na jó, de mit nevezünk T

[Ceripapa]

Egyszer valahova felírtam már azt hiszem.

2 fajta megközelítés lehet erre:

1,Az mondják ,hogy az adott fegyverrel ennyi támadásod lehet egy körben , 2 vagy afeletti támadások esetén ehhez szükséges előfeltételek megléte kell(16 ügy, 16 gyors ha nincs meg 1-t támadhatsz csak).Szóval itt összesen ebben a x támadásban támadsz, megemeled a pallost lesújtasz visszahúzod, védekezel, Tőr esetén szúrsz,visszahúzod,szúrsz visszahúzod és közben védekezel.

Ergo a Tám/kör érték fejezi ki azt az értéket amit te majd támadhatsz.

2, Verzió az hogy 1 kör alatt számtalanszor támadsz , de csupán a sikerre esélyes támadások száma az amire dobsz.

pl: pallos, üt,visszahúzod,védekezel vele,ütsz visszahúzod, védekezel vele,.....valós támadás kb az 1 kör végén és megint ütsz....védekezel..

Szóval a Támadások körönkénti száma mindenképp azt határozza meg, hogy hány olyan támadásra van esélyed ahol sikered lehet. Mert mindkét esetben csak ezekre dobsz.

[tetra]

Hehe, most olvastam újra az egész topicot (melóban sok a szabadidő (értsd: sokáig fordul a kód)), és látom másban is megfogalmazódott a dolog... de ahogy nézem, amikor arról van szó, hogy "jó rendszer", akkor úgy értelmezzük, hogy a tám/kör azt jelenti, hogy mennyire lehet a fegyverrel támadó helyzetbe kerülni, amikor pedig belekötnek (pl én), hogy márpedig egy kétkezes karddal (pallos, greatsword, doppelistentudjami, tökmindegy hogy hívjuk) sokkal de sokkal könnyebb támadólag fellépni, mint tőrrel (mert hosszabb, nehezebb (nagyobb perdület -> sokkal nehezebb védeni, és nem kell vele rést keresni)), ergo mégiscsak inkább fordítva kéne legyen a tám/kör akkor jön a padawan által felvázolt első lehetőség...

A másik ilyen zavaró dolog még nekem, és ebben viszont érdekel a véleményetek (tehát nem nagymonlóg lesz) (és szerintem nincs neki alkalmasabb téma, így ide jön), a különféle UT-s képzettségek (a harciak, pl amikor cselezel, vagy kiegészítő támadás, vagy belharc). Szerintem mindenkinek megvan a maga küzdőstílusa, a lovagok lovagiasan harcolnak (a MAGUSban, a valóság persze szomorúbb ennél ), a fejvadászok trükkösen, a kardművészek meg tisztán és hatékonyan. Mégis mindnek nagyjából hasonlóan jók a harcértékei, ergo a stílus bele van kódolva ebbe (legjobb példa a Harcos kaszt, ahol mindenkinek hasonló a harcértéke, de nyílván nem mondhatjuk, hogy hasonlóan harcolnak, már csak a fegyverválasztás diverzitása miatt). Ezek után külön képzettségként kiadni olyan dolgokat, amiket egy tolvaj, fejvadász, nem-annyira-becsületes-harcos alapból csinálna, és emiatt külön bónuszokat adni eléggé megkérdőjelezhető. Mert nyílván az ilyen harcos nem tölt naponta órákat azzal, hogy a mozdulatokat gyakorolja, mint egy kardművész, hanem inkább a környezetét használja a harcban, ez az ő stílusa, emiatt ha mátrixosan a nagy fehér semmi közepén feszülős latex ruciban kiállítanák a kardművésszel szemben, akkor kétségtelenül a kardművész nyerne. Érthető a problémám?

[Arnulf con Jamerre]

Üdv!

Valóban, egy kétkezes pallossal sokkal könnyebb nehezen hárítható támadást bevinni, mint egy tőrrel. Ami miatt mégis reálisabbnak tűnik (tűnhet) nekem a jelenlegi elgondolás, az két dolog:

Egyrészt ezek az értékek egy valóságos harcban értelmezve nem léteznek, egyszerűen azért, mert átlagok. Ha egy kard tám/kör értéke 1, az nem azt jelenti, hogy a körnek megfelelő 10 mp alatt pontosan egyszer támadnak vele, hanem azt, hogy egy hosszabb összecsapás során nagy átlagban 10 mp-enként egyet lehet vele odaütni.

Másrészről: ha a támadások száma ténylegesen csak a bevihető támadások átlagos mennyiségéből számolódik, akkor nincs értelme a védőértéknek/támadódobásnak: támadásként elég lenne sebzést dobni. (Ez körülbelül olyan helyzethez vezetne, mint amit nemrég tapasztaltam egy internetes kalandjátékban. Hozzám képest erős, nagy kitéréssel rendelkező ellenfelet akartam megtámadni. Mivel az ellenfél addig nem üt vissza, amíg meg nem sebzem, ezért első néhány támadásomra, amelyet kitérésének köszönhetően elkerült, egyáltalán nem reagált. Egyszóval fürge, akrobatikus mozgása miatt nem tudtam eltalálni a kőszoborként álló ellenfelet... ) Ilyenformán tehát az érték inkább a támadó által reális lehetőségként megítélt helyzeteket írja le.

Ez pedig a pallosnál igenis kevesebb, mint egy tőr esetében. Egy pallossal sem elég csak úgy vaktában lecsapni, főleg ha az ellenfél netán a pallossal összemérhető (értsd: rövidkardnál nagyobb) fegyvert forgat. A meggondolás nélküli csépelést éppenhogy egy fürgébb, könnyebb pengével sokkal egyszerűbb hárítani, mint mondjuk egy másik pallossal. Való igaz, ha egy pallos egyszer pontosan lesújtott, gyakorlatilag csak az ellenfél pengéje (vagy a sikeres találat) állítja meg. Ehhez viszont meg is kell lendíteni, a fegyver azonban mindkét esetben lefékeződik, esetleg túlszalad, tehát nehezebb lesz összehozni egy hasonló elemi erejű csapásra alkalmas sebességet, pozíciót. A nagy erőkarból eredő forgatónyomaték nem csak a védőre nézve hátrány, a a támadót is korlátozza. Egy lassan meglendített pallos, mivel a fegyvernek nincs komoly éle, alig sebez, ráadásul könnyebb elkerülni, mint egy hasonló sebességű tőrt.

Ha én tőrrel támadok, és azt az ellenfél kivédi, távolról sem jelenti azt, hogy effektíve felfogta a csapásomat a tőrével (ne adj isten kétkezes fegyverrel...). Egy tőrt akár én magam is visszahúzhatok, ha azt látom, hogy az ellenfél úgyis kivédené, megszúrná a karom, vagy épp bevinné a saját támadását. Ilyenkor nyilván a védekező fél védő taktikája, harci eleme (azaz VÉ-je) érvényesült, mégsem veszettem akkora mértékben lendületet és pozíciót. De még ha így is történt, kisebb mérete

és tömege miatt rövidebb idő alatt lehet ismét támadásra alkalmas helyzetbe igazítani.

A képzettségekkel kapcsolatban: Noha részletesen nem ismerem az ezekre a képzettségekre vonatkozó szabályokat, mégis úgy gondolom, van létjogosultságuk. Az, hogy egy kaszt harci stílusából adódóan alkalmazhatná ezeket e trükköket, nem azt jelenti, hogy az adott kaszt minden tagja képes is rá, és végképp nem, hogy mesteri szinten alkalmazza. A HM által növekvő harcértékeket bőségesen megmagyarázza, hogy az illető, még ha nem is tanul feltétlenül új fogásokat, de a már ismerteket precízebben, jobban átgondolva, gyorsabban kombinálja, a helyzethez jobban igazítva alkalmazza. Ezek a többé-kevésbé különleges kunsztok sem feltétlenül azt jelentik, hogy a karakter a harc hevében, az adódó lehetőséget többé vagy kevésbé véletlenül kihasználva - és mondjuk viszonylag ritkán - ne hajtaná végre őket. A képzettség nyugodtan vonatkozhat arra is, hogy a karakter képes harc közben szándékosan megteremteni az efféle lehetőségeket, és maximálisan kihasználni őket.

Nem egészen idevágó példa, de talán érthetőbbé teszi, mire gondolok: nagyjából minden harcban járatos ember képes egy alvó/eszméletlen embert egy mozdulattal leszúrni. Azonban egy táborhely körül cirkáló, netán páncélt viselő őrt félsötétben úgy leszúrni, hogy meg se nyikkanjon, és a következő pillanatban beállhassak a helyére, megtévesztve a többieket: az már művészet . Erre való a hátbaszúrás képzettség.

[tetra]

Ilyenformán tehát az érték inkább a támadó által reális lehetőségként megítélt helyzeteket írja le.

Ez pedig a pallosnál igenis kevesebb, mint egy tőr esetében. Egy pallossal sem elég csak úgy vaktában lecsapni, főleg ha az ellenfél netán a pallossal összemérhető (értsd: rövidkardnál nagyobb) fegyvert forgat. A meggondolás nélküli csépelést éppenhogy egy fürgébb, könnyebb pengével sokkal egyszerűbb hárítani, mint mondjuk egy másik pallossal. Való igaz, ha egy pallos egyszer pontosan lesújtott, gyakorlatilag csak az ellenfél pengéje (vagy a sikeres találat) állítja meg. Ehhez viszont meg is kell lendíteni, a fegyver azonban mindkét esetben lefékeződik, esetleg túlszalad, tehát nehezebb lesz összehozni egy hasonló elemi erejű csapásra alkalmas sebességet, pozíciót. A nagy erőkarból eredő forgatónyomaték nem csak a védőre nézve hátrány, a a támadót is korlátozza. Egy lassan meglendített pallos, mivel a fegyvernek nincs komoly éle, alig sebez, ráadásul könnyebb elkerülni, mint egy hasonló sebességű tőrt.

Ha én tőrrel támadok, és azt az ellenfél kivédi, távolról sem jelenti azt, hogy effektíve felfogta a csapásomat a tőrével (ne adj isten kétkezes fegyverrel...). Egy tőrt akár én magam is visszahúzhatok, ha azt látom, hogy az ellenfél úgyis kivédené, megszúrná a karom, vagy épp bevinné a saját támadását. Ilyenkor nyilván a védekező fél védő taktikája, harci eleme (azaz VÉ-je) érvényesült, mégsem veszettem akkora mértékben lendületet és pozíciót. De még ha így is történt, kisebb mérete és tömege miatt rövidebb idő alatt lehet ismét támadásra alkalmas helyzetbe igazítani.

Volt itt egy srác (Ashrim vagy ilyesmi névvel), aki nagyon jól és hitelesen leírta, hogy harcoltak a fegyverekkel. De a logika is ezt diktálja.

Gondold el a helyzetet.

[Dömdödöm]

Hát az UTK már annyiban modellezi ezt, hogy a kisebb méretkategóriás (vagy egyszerűen csak kisebb ) fegyverek + módosítói nem adódnak hozzá a harcértékekhez egy nagyobb fegyverrel szemben.

Mivel viszont a hosszabb fegyverrel könnyebb távoltartani (és elsőnek támadni) az ellenfelet, a nagyobb fegyvereknek kéne a jobb KÉ módosítóik legyen. Ami viszont csak a szálfegyvereknél jelenik meg.

Maga a harc meg inkább fest úgy (szvsz), hogy hol az egyik fél sorozza meg a másikat és szorítja hátra, egyszerre támadva (mondjuk 2-3 mp-ként 1et), majd csere. Vagy valamelyik meghal és vége ez persze átlagolható 10sec/2 támadásra.

És ha már támadás... ha a bal kezemben pajzsvan, akkor többet támadhatok a fegyveremmel, mert védekzenem azzal nem kell (annyira). Nem?

[MagyarGergely]

Üdv!

Dömdödöm, az elméleted érdekes része, hogy azt nem kifogásoltad, hogy ha nem védekezel a kardoddal (már amennyiben kard a pajzs melletti másik fegyver) akkor annak a Vé-e miért adódik hozzá a Vé-hez? Mert így enne logikus...

De az átlag pajzsos harcnál a fegyverrel továbbra is védekezel, csak nem annyira, azaz a pajzsos oldal, félhátulról, meg előröl szinte csak a pajzs van...

Egyébként, én elképzelhetőnek tartanám (ez NEM hivatalos, erősen házi jellegű) hogy olyan fegvyerforgatási technikát is lehessen tanulni a pajzs mellé, ahol a fegyverrel tényleg nem védekezik a harcos, csak a pajzzsal, és veszítse el a fegyver Vé-ét a harcra, ám nyilván az ezen megspórolt erőn/időn pl. plusz egyet támadjon, vagy ilyesmi. Ez már lehetne egy iskola, vagy stílus sajátosság. Valamit-valamiért van benne, tehát nem csak tápolás, és érdekességet, egyediséget adhatna - a fenti hozzászólás logikája bizonyítja, hogy nem is lehetetlenség - mármint, másnak is eszébe jutott.

[Sir Thomas]

Szerintem bárhogy kombináljátok, mindig lesznek idétlenségek a rendszerben. El kell fogadni, hogy ez a harcrendszer a valóság durva egyszerűsítése. Nem lesz a kiegészítő szabályoktól reálisabb, de ez egyáltalán nem is célja.

De csak hogy belépjek az elméletek körébe kicsit...

Szerintem az egész már ott torzul, hogy alap VÉ. Ha azt kiveszitek és úgy kezdtek el agyalgatni rajta, akkor jobban játszható dolgok fognak kijönni. Miért? Mert az alap VÉ a rendszer egyik rákfenéje.

TF: 1. szintű csicska üt bottal egy bárkire, akinél nincs fegyver. Egyikük sem kap extra módosítókat (alaphelyzet, tulajdonságaik pedig átlagosak). A támadónak 60 körül kell dobnia, hogy eltalálja az áldozatot, túlütésre pedig képtelen!

Ha jól emlékszem, hátulról is ugyanez a VÉ, tehát ha még ráadjuk a +30-at meglepetésből, és plusz 10-et hátulról, akkor is csak 60+ körüli dobással jön ki a túlütés. Kérdem én, harci csákányt tartva a kezemben mekkora eséllyel NEM állítom bele egy nekem háttal álló pajtiba a cuccot? Dobhatok 01-et, eleshetek a saját lábamban, de az nyilvánvaló, hogy különösebb előképzettség nélkül az esetek DÖNTÕ többségében túlütés kellene legyen a hatása a támadásnak.

Ha tehát ötletelni kell, akkor a következő alapokról érdemes indulni:

- alap VÉ: felejtős

- védekezés mozgással: kaphat értéket, de ez egyben hátrálást is jelent

- fegyverek: sokkal nagyobb VÉ-t kell kapjanak

- pajzsok: nagyobb VÉ-t kell kapjanak

- stílus a stílussal szembeni harcértékeket és módosítókat kell kialakítani.

Erről az alapról szerintem már lehet olyat kitalálni egy kis munkával, ami látványosan javítja a realitásérzékelést...

De

Ez még mindig fantasy... köll ez egyáltalán?

[TAO]

Erről az az (elméleti) eset jut eszembe, amikor egy 5.-10. Tsz. kalandozó sikeresen meglep egy sötételfet hátulról.

Kalandozó: Meglepetés (plusz 30 TÉ) + Hátulról (plusz 10 TÉ) + mázlija van, 99-t dob

Sötét elf: Mondjuk épp a sötét elf lányokat nézegeti, teljesen bamba, nem veszi észre, hogy megtámadják. DE az alap VÉ-je is kb 250...

Eredmény: a kalandozó "melléüt", avagy a sötét elf észre sem veszi és nem tudatosan tökkkéletesen kitér. (Egyébként csak azért nem írtam 00-t a 99 helyett, mert az automatikus találat, és csak emiatt eltalálja a sötételfet, de az sem túlütés.)

Ezzel most nem akartam semmi különöset mondani csak alátámasztani SirTom alap VÉ anomáliára való rámutatását.

[Gambit]

Üdvözletem!

Szerintem az alap VÉ-vel nincs gond,olyan kitételt lehetne tenni, hogy az aktívan _védekező_ felet illeti meg, nem a magatehetetlen szalmabábut. A fő problémám nekem azzal van, hogy képzetlen fegyverforgató nem kap harcértéket a fegyverétől. Ez ugyanis komoly különbség az ETK-hoz képest. Ha nem így lenne, akkor máris jobb a kép: a VÉ 60 + Ügyesség + Gyorsaság, míg a TÉ Ügyesség + Gyorsaság + Erő, tehát egy 50-es dobás elég. Meglepetésszerűen már 20-al találatot érsz el, ha pedig a fegyvernek támadó értéke is lenne, 5-10% mellé 50% találat 40-45% túlütés. Ami sokkal reálisabb lenne.

Gambit

[MagyarGergely]

Üdv!

Az én meglátásom szerint ez a Té-Vé dolog csak a HARC-ra vonatkozik. A fenti esetben, amikor az áldozat az azonos fajba tartozó nőnemű egyedeket nézi, és nem is gondol védekezésre, akkor én pl. csak a rend kedvéért dobatok támadást, és az max a sebzés nagyságát, meg a balszerencsével a támadás esetleges balsikerét befolyásolja, de a találat már szinte biztos. Ez így reális. (persze Daru jelmondatát figyelembe véve csak szigorúan fantasy keretek között.

Szerintem a Vé eleve csak harcra való... az alap is. Ennek még utána nézek, de a hátbaszúrás sem plusz Té-t, hanem plusz sebzést ad... de a meglepetés harcban is alkalmazható, itt van igazán szerepe a +030Tének, nem a hátbaszúrásnál.

[tetra]

Az alap vé jó, ugye ahogy egyre tapasztaltabb vagy, egyre jobban védekezel, ez a DnD-ben rossz. Ami viszont ott van, és itt nincs az a flat footed. Hát igen, egy rendszer sem tökéletes

[Sir Thomas]

Gambit: Meg akarsz győzni arról, hogy egy nem védekező embernek van védekező értéke?

Mert ez most kb olyan volt.

Az alap VÉ teljesen felesleges cucc. A harc lényege a mozgás. Lehet a 40. szintű törpének 600-as TÉ-je is, ha tőrrel van és a fürge 0. szintű tünde kislány mindig kilibeg harci távból. Az egész VÉ csak akkor értelmezhető, ha valaki ütéstávban marad, de egy párbajnál ez a párbaj összidejének csak egy kis része. A védekezés alapja ugyanis mindig az, hogy ne legyél ütéstávban. Remélem így már érthető, hogy miért nem lehet szerintem realitásokhoz köszönőviszonyban lévőt alkotni ezeken az alapokon. Márpedig ha nem lehet, akkor nincs is sok értelme tökölni vele.

[tetra]

Gambit: Meg akarsz győzni arról, hogy egy nem védekező embernek van védekező értéke?

Mert ez most kb olyan volt.

Az alap VÉ teljesen felesleges cucc. A harc lényege a mozgás. Lehet a 40. szintű törpének 600-as TÉ-je is, ha tőrrel van és a fürge 0. szintű tünde kislány mindig kilibeg harci távból. Az egész VÉ csak akkor értelmezhető, ha valaki ütéstávban marad, de egy párbajnál ez a párbaj összidejének csak egy kis része. A védekezés alapja ugyanis mindig az, hogy ne legyél ütéstávban. Remélem így már érthető, hogy miért nem lehet szerintem realitásokhoz köszönőviszonyban lévőt alkotni ezeken az alapokon. Márpedig ha nem lehet, akkor nincs is sok értelme tökölni vele.

Nem pont az a VÉ alapja, hogy mennyire tudok ütéstávon kívül maradni úgy, hogy közben én is tudjak támadni? Mert a 0. szintű kislány hiába libeg, ha a törpe teszemazt beszorítja a sarokba, nekivezeti egy fának, cselesen átveri hogy hol is van a fegyvere, vagy akármi, azért ő a 40. szintű mert tudja az ilyesmiket. A kislány meg azért 0., mert tapasztalatlan, könnyen megvezethető.

[Gambit]

Gambit: Meg akarsz győzni arról, hogy egy nem védekező embernek van védekező értéke?

Miiiii? Ezt honnan szűrted le? Épp az ellenkezőjét írtam, bár Gergely szabatosabban fogalmazta meg. A fegyver harcértékéről ettől függetlenül írtam, szerintem az sokkal nagyobb probléma, mint az alap VÉ. Melles ez akár a meglepetésszerű támadást is orvosolhatja (reagálva a számolgatásodra).

Gambit