Dumaterem

[Darabolo]

Engem inkább az érdekel, honnan tudjuk, hogy mit gondolt a cserép petúnia.

[Rodrigo]

A narrátor mondja. 🤪🤪🤪

[Sigurd O'romell]

Az a könyv eccccerűen zseniális:)

[Magus Sebastian]

1 kérdés.

abbit acélból csinál nekem törpe kovács mestermunkát. leadtam egy rendelést: 1 db tőr, 1 db pallos, 1 db kétkezes csatabárd. melyiknek mennyi idő alatt készül el ha csak az enyémmel foglalkozik és napi 12 órát (reggeltől estig). mennyi idő lenne a kértem volna kézre kovácsolást és mennyi idő lenne ha nem. ugyan ez a kérdés ha ember kovács mesterrel csináltatom meg. és kovács mester. és mester munka.

2 kérdés

csak abasziszba termelenek ki abbit acélt vagy máshol is?

 

[Cundior]

1. Nem hiszem, hogy ezt a kérdést meg lehetne válaszolni. Ha van ideje a csapatnak, hogy hetekig várakozzon, akkor elkészülhet, ha nincs, akkor következő kalandra már a karakternél lehet.

2. Csak ott.

[Darabolo]

16 órával ezelőtt-kor Magus Sebastian írta:

csak abasziszba termelenek ki abbit acélt vagy máshol is?

Csak Abasziszban termelnek ki abbitot, de megmunkálhatják máshol is. Akkor lesz belőle abbitacél, ha megmunkálják és más fémekkel ötvözik. Az abbit magában egyébként egy puha, porhanyós fém.

[Cundior]

Én úgy tudom, hogy az abbitacél titka Abasziszban ismert csak (biztos van egy-egy kivételes mester, de általában véve). Szóval a nyers abbitot szerintem nem lehet csak úgy máshol felhasználni, csak különleges helyzetekben.

[Darabolo]

A kitermelés adott, de szerintem renegát mesterből miért ne lehetne egy-kettő. Főleg Erionban. Ott minden IS van.

szerk.: Mondjuk tény, hogy nem a törpökre jellemző az abbit kovácsolás.

[Cundior]

Igen, így gondoltam én is, hogy egy kaland során el lehet jutni egy mesterhez, nyilván a szerepjáték velejárója, hogy érdekes dolgokkal találkoznak a karakterek, de csak úgy két kaland között nem lehet bejelenteni, hogy "csináltattam Haonwellben egy abbitacél kardot". Legalábbis szerintem.

[Amber]

 

 Üdv. Kalandozók!

 Régóta foglalkoztató kérédéskör számomra a XIV. Zászlóháború!

 Kissé méltatlannak érzem, hogy egy ilyen nagy történelmi jelentőségű eseményről alig-alig lehet tudni néhány dátumot, helyszínt... Davalon és Vinali még rendben is lenne, de itt sem tudok pontos dátumokat.

 Ezért is kérdeznélek titeket, hátha mindössze arról van szó, hogy az én figyelmem kerülte el valami!

 A P.sz. 3692. évben pontosan mikor, melyik hónap melyik napján vette kezdetét Észak Lángjainak ez a fellobbanása? Ismereteim szerint a "nyitány" a két északi uralkodó (Tiadlan királya és Erigow hercegének) meggyilkolása, no meg a tarini lobogó elrablása volt... De mi jött azután?

 Helyileg hol, kik között zajlott le az első jelentősebb ütközet?

 Pl. Erigow és Haonwell milyen seregeket (hány fős gyalogság, lovasság, nehézlovasság) állított ki a Szövetség védelmére? A Fekete Hadurak seregében toroni csapatok harcoltak abasziszi, rowoni és ugoni segédlettel, plusz Dakul kán barbárjai? Némi ediomadi támogatással? Alidax úrnője mivel járult hozzá a maga részéről?

 Szóval ilyen és ehhez hasonló kérdések foglalkoztatnak engem!

 Kérlek titeket, ha tudtok, segítsetek!

 Köszönöm előre is!

Amber az Orkbarát

[Shen]

Ezen az oldalon is van fent egy 8 oldalas leírás, ennél részletesebbet nem hiszem, hogy találsz:

 

[Greol]

Benyomásaim John J. Sherwood "Komisz mesék" c. könyvéről

 

Meglehetősen vegyes érzéseim vannak a könyvvel kapcsolatban. Jó lesz ha előrebocsátom: szemben azzal amit a kiadvánnyal kapcsolatban itt-ott lehet hallani, miszerint ez a könyv az „igazi” régi MAGUS kötetek hangulatát varázsolja elénk cseppet sem igaz, mindazonáltal gyorsan hozzá kell,hogy tegyem: szerencsénkre.Ugyanis,ha ez így lenne akkor egy olyan könyvet kaptunk volna mint a Garamacor ciklus valamelyik kötete vagy esetleg a Csepp és Tenger. A helyzet azonban pont ennek az ellenkezője: ez a könyv sem felépítését, sem pedig tartalmát tekintve nem hasonlít a régebbi regényekre,hanem valami egészen újjal próbálkozik. (Kár,hogy ebből a fajta kísérletező jellegből – az amúgy nem túl jóra sikeredett és nem is túl sokat mondó – borító nem tud sokat kifejezni.)

A könyv három különálló részre oszlik: rövid „ötpercesekre” ,egy hosszabb novellára,és egy függelékre. Ezeket egy újonnan bevezetett történelmi korokon átívelő,bizonytalan kilétű mesehősről,a Zöld Vadászról szóló egészen rövid mesék kötik össze,ezzel próbálván valamiféle szerves(ebb?) egységet teremteni a könyvben. Sajnos a mesék közül nekem csak egy tűnt igazán élvezhetőnek,és sehol volt világos,hogy pontosan milyen módon kapcsolódnak az éppen soron következő történetekhez.

Mivel mindhárom rész eléggé eltér egymástól és nehezen hasonlíthatóak,ezért össze,célszerűnek látom külön-külön szólni róluk:

1)„Az ötpercesek”. Ezek között akad néhány ami egészen kiemelkedőre sikerült,van ami közepesen jól lett megírva, és sajnos akad pár ami eléggé gyengére sikeredett. A rövid történetek közül engem legjobban az Isteni szerencse. c. írás fogott meg. A történet alapján nagyon valószínűnek tűnik,hogy a szerző  mikrotörténeti vizsgálatotokból nyert inspirációt a rövid történet megírásához, valószínűleg sokat meríthetett belőlük. (Aki kevésbé járatos a történelemtudományai különféle ágait illetően,annak leírom: a miktrotörténelem a történelemtudomány egyik ága amely rendszerint kisléptékű, mikroszíntű vizsgálatokat folytat gyakran valamilyen szokatlan eseménnyel vagy normaszegéssel kapcsolatban, a leggyakrabban a premodern időszakokban. Gyakori forrásbázisát jelentik a boszorkányperek iratai,mindenekelőtt az inkvizítori jelentések,akárcsak a történetben is.) Hasonlóan a mikrotörténeti munkák legújabb trendjeihez,ahol a kutató nem von le végső következtetéseket,hanem elégtelen bizonyíték hiányában az olvasóra hagyja a végkövetkeztetéseket és inkább csak utalgatni próbál homályos dolgokra, az Isteni szerencsében is hasonló a helyzet: nem tudjuk pontosan mi történhetett,de könnyen találgathatunk.A szerző több lehetőséget nyitva hagy a képzeletünk számára. A másik jól sikerült írás,a Kán testőre,amelyben egy látszólag öncélúan gyilkoló gépszolgáról van szó,amihez az inspirációt talán Asimov valamelyik írása adta ahol robotok hasonlót követtek el valamilyen rejtélyesnek tűnő ok miatt. Ezután a közepesen jól sikerültek jönnek,amelyek szórakoztatóak voltak,bizonyos mértékig jól hozzájárultak a világépítéshez,de nem okoztak számomra maradandó élményt: ilyen volt a Templom istennője. A grófkisasszony szeretője,a Jégmező démona.A sort a gyengén sikerült történetek zárják: ilyen a Tó szörnyetege,ami az írás végig egész jól halad,de az egészet elrontja történet végén levő,érdemi mondanivaló nélküli csattanó,az érthetetlen zárással végződő Mestervizsga,és a leginkább bejezetlen könyvrészletnek tűnő Ezekről a dolgokról c. írás.

2)A kötetben található egy hosszabb történet is amelytől a kötet címét kölcsönözték,a Komisz Mese. Ez a Manifesztáció leverése utáni Taba El Ibarában játszdódik,ami ami márcsak azért is érdekessé teszi a dolgot,mert egészen eddig erről csak felszínes vagy bizonytalan megbízhatóságú információkkal rendelkezünk. Nos, szemben a többi írással amely nem (vagy legalábbis nem okvetlenül) mond ellent az évek során megjelent a szabály könyvek által nem bemutatott,”rajongói” anyagokban kidolgozott világleírásoknak,ez eléggé eltér Arany Tenger c. nem hivatalos kiadványban leírt geopolitikai viszonyoktól ugyanis a kiadványban bemutatottakkal szemben,itt semmiféle nyoma sincs a hatalmas méretű amundok által uralt Hirokkin Birodalomnak.
A történet nagyjából ugyanazt a színvonalat hozza,mint az ötpercesek,csak kicsit kevésebb a fejezetvégi csattanó, és a feketehumor: vannak jobban megírt részei amelyek egészen jóra sikerültek, és vannak amelyek inkább közepesek és vannak egészen gyengék is,vagyis igen hullámzó a színvonal. A karakterek kidolgozottsága viszont már végletesebb van amelyik egészen jól kigondolt, és van amelyik meglehetősen semmitmondó. Összességében azonban a történetről elmondható,hogy történet meglehetőse túlbonyolított,ráadásul,itt-ott akadnak elvarratlan szálak is,sokszor meglehetősen logikátlannak, vagy követhetetlennek éreztem a történet vonalvezetését.

3)Utoljára a kötet végén szereplő függelékről kell pár szót szólni,ami két részre oszlik:egy amely a novellához és az „ötpercesekhez” tartozik,míg egy ami csak a novellához,mely utóbbi az emrealokat (a régebbi kiadványokban amazonoknak nevezik őket.) Összességében ezzel a résszel voltam a legelégedetebb: szinte semelyik részével kapcsolatban sem éreztem,hogy kritkával kéne illetnem,sőt ,mitöbb a szerzőnek volt egy két egészen jó ötlete:mint pl:hogy többé-kevésbé bizonyossá teszi,hogy az emrelinek és a kyrek között a nyelvrokonságon kívül semmilyen kapcsolat nem áll fenn,és hogy minden valószínűség szerint Igere sem azonosítható az általuk tisztelt Földanyával. Ezzel a résszel kapcsolatban legfeljebb csak annyit tudok megjegyezni,hogy érdekes lett volna megtudni,hogy a Földanyának van-e valamiféle negatív ellenpárja vagy valami ami esetleg azzal hozható összefüggésbe,illetve ha ilyen mégsem létezik,akkor talán jelezhetni lehetett volna,hogy az emreal hitvilágban az ilyesmi nincs jelen.

Összegzés: a kötetre 5/3,5-öt-öt adok. Jelentősrészben azért ennyit és nem többet,mert hosszabbik novella igencsak lerontja kötet színvonalát. A könyv felépítést és tartalmát tekintve javarészt jó ötletekkel van tele,de a megvalósításuk sok esetben nem sikerült megfelelőre.

[Cundior]

Köszönöm az összefoglalást, sajnos éppen mást olvasok, de ennek különösen örülök, és meghozta a kedvemet:

9 órával ezelőtt-kor Greol írta:

eléggé eltér Arany Tenger c. nem hivatalos kiadványban leírt geopolitikai viszonyoktól

9 órával ezelőtt-kor Greol írta:

semmiféle nyoma sincs a hatalmas méretű amundok által uralt Hirokkin Birodalomnak.

Ezek külön-külön kivételesen jó hírek! Az írás szerzőjének tisztelete ellenére (mert amúgy tekintélyes munkát végzett, ami önmagában nagy érdem!) sosem tetszett ez az egész, és tartottam tőle, hogy valami mód gyökeret ver, a későbbi hivatalos anyagokban (ha egyáltalán lesz ilyen...).

Viszont ezt nem értem (lehet, még korán van):

9 órával ezelőtt-kor Greol írta:

A történet (mármint a hosszabbik novella) nagyjából ugyanazt a színvonalat hozza,mint az ötpercesek

Ellenben:

9 órával ezelőtt-kor Greol írta:

hosszabbik novella igencsak lerontja kötet színvonalát.

Akkor olyan, mint a többi, vagy jelentősen rosszabb?

[Greol]

16 órával ezelőtt-kor Cundior írta:

Köszönöm az összefoglalást, sajnos éppen mást olvasok, de ennek különösen örülök, és meghozta a kedvemet:

Ezek külön-külön kivételesen jó hírek! Az írás szerzőjének tisztelete ellenére (mert amúgy tekintélyes munkát végzett, ami önmagában nagy érdem!) sosem tetszett ez az egész, és tartottam tőle, hogy valami mód gyökeret ver, a későbbi hivatalos anyagokban (ha egyáltalán lesz ilyen...).

Viszont ezt nem értem (lehet, még korán van):

Ellenben:

Akkor olyan, mint a többi, vagy jelentősen rosszabb?

Vannak jobb részei is, de a novella összességében nem sikerült a túl erősre. Hullámzó, mint az ötpercesek színvonala,igaz azok több esetben inkább tűntek jónak,mint rossznak.

[Magus Sebastian]

úgy emlékszem mintha volna valahol egy leírás a korszakokról. mikor volt az első kor és mi történt akkor. a jelen az a hatodkor vége vagy a hetedkor. rég olvastam itt erről. nem tudna valaki segiteni ebbe. hol van az az írás ami ezt taglalta?

[Legolol345]

Szia,

 

Ezek valamelyikére gondoltál?

 

 

Üdv,

Legolol345

[Magus Sebastian]

ezaz. erre gondoltam.

a kyr birodalom kezdetét és végét mikrótól számítjuk illetve mikor volt a kyr birodalom bukása. hány ezer éve. egy kor hány évet takar?

[Legolol345]

Szia,

 

Itt, a weboldalon van egy kronológia, ezeket meg lehet benne nézni.

https://kalandozok.hu/kronologia/

 

Üdv,

Legolol345

[Shen]

MagyarGergely:

A kártyásoknak készített térképed (Pokol) felkerül majd a térképek közé? Vagy az csak egy privát, csak fizikai formában elérhető dolog lesz?  

[MagyarGergely]

Üdv!

On 2021. 10. 01. at 10:45-kor Shen írta:

MagyarGergely:

A kártyásoknak készített térképed (Pokol) felkerül majd a térképek közé? Vagy az csak egy privát, csak fizikai formában elérhető dolog lesz?  

Igen, ez a project a "kártyásoké", az ő megrendelésükre készült, (ha alaposan megnézzük, látható, hogy különleges kérések alapján) és az övék lesz. 

A térképek közé, vagy a nagytérképről elérhető formában nem fog felkerülni. 

Úgy tudom, hogy ők sem akarják elektronikus formában terjeszteni, hanem csak a kártyaversenyekkel összefüggésben lesz megszerezhető. 

[Antail]

2004-es Téli Tábor varázsbögre!

[Legolol345]

Sziasztok,

 

@AntailEz mitől varázsbögre? Újratöltődik benne a kakaó, vagy sosem törik el, ha földhöz vágod?

 

Üdv,

Legolol345

[Greol]

On 2021. 10. 04. at 21:50-kor MagyarGergely írta:

A térképek közé, vagy a nagytérképről elérhető formában nem fog felkerülni. 

Úgy tudom, hogy ők sem akarják elektronikus formában terjeszteni, hanem csak a kártyaversenyekkel összefüggésben lesz megszerezhető. 

És remélhető hogy idővel majd - valamilyen más formában a hivatalos anyagoknak megfelelően - a Nagy Térkép Gyepüvidéket ábrázoló része kidolgozottabbá válik?

Vagy erről mostmár nyugodtan lemondhatunk,és kénytelenek leszünk megvásárolni egy - legalábbis a kártyás ismerőseim elmondása alapján - grafikailag jól kidolgozott,de egyébként nem túl jól játszható kártyacsomagot?

[Lozartan]

17 órával ezelőtt-kor Legolol345 írta:

Sziasztok,

 

@AntailEz mitől varázsbögre? Újratöltődik benne a kakaó, vagy sosem törik el, ha földhöz vágod?

 

Üdv,

Legolol345

Már önmagában az a tény, hogy tizenhét éves.

[MagyarGergely]

Üdv!

20 órával ezelőtt-kor Greol írta:

És remélhető hogy idővel majd - valamilyen más formában a hivatalos anyagoknak megfelelően - a Nagy Térkép Gyepüvidéket ábrázoló része kidolgozottabbá válik?

Vagy erről mostmár nyugodtan lemondhatunk,és kénytelenek leszünk megvásárolni egy - legalábbis a kártyás ismerőseim elmondása alapján - grafikailag jól kidolgozott,de egyébként nem túl jól játszható kártyacsomagot?

Az egész gyepüvidék meglehetősen kicsi, a nagytérkép méreteiben elvész, ezért sem lesz rá odatéve, hiszen maximum 1-2 várost lenne lehetőség megjeleníteni a nagytérképen - a jelek olyan nagyok, hogy kitakarják a többit - ilyen ez a fránya méretarány. Annak lenne elvi lehetősége és értelme, hogy a gyepű térkép, mint ahogy a városoké is, előhívható legyen a nagytérképről, de ez több ok miatt sem valósul meg. Az egyik, a legkézzelfoghatóbb, amit fent írtam, ez egy másik project, és a gazdája így látja jónak. De ha nem így lenne, is elgondolkodtató volna a dolog. 

SZEREPJÁTÉKOS szemszögből ugyanis a terület - és a regény - meglehetősen sajátos. Kevéssé értékes, mint játszható rész. Nem a reégny minőségét, élményét - a kedvenceim közül való - vitatom, hanem azt, hogy ott olyan jó kalandokat lehetne játszani, írni. Nem veletlenül vállaltam én is ezt fel így, hiszen a gyepűvidék már a Pokol regény végén sem az, ami az elején, tehát a térkép által ábrázolt vidék is megszűnik olyannak, amilyen, már a regény végére. Ilyennek találta ki az író, ezt ne vitassuk. Viszont így nem nagyon van értelme ábrázolni, értsd: Ha valaki Psz. 3721-ben odaterelné a kalandozóit, finoman szólva is más viszonyok kellene, hogy fogadják. Tehát esetleg a múlt egy térképeként szerepelhetne, de Ynev általánosan elfogadott jelenében nem. Tehát én az elejétől úgy álltam hozzá, hogy nem nagy veszteség a szerepjátékos rétegnek, ha ez a térkép nem kerül fel a nagytérkép mellékleteként. 

Persze lehetne az alapjaira csinálni, eképzelni a mostani állapotokat ábrázoló térképet, de ez meg amolyan alaptalan lenne, hiszen semmi irodalmi alapja, vagy legalább egy kalandmodul. És én pl. kedvet, elég ötletet sem érzek hozzá. Tehát ilyen egyelőre nincs tervben. 

Ha valakit a kártyások által kiadott, fizikai formában létező térkép érdekel, és gyűjtői szenvedéllyel meg akar szerezni egyet, akkor kénytelen az ő szabályaik, feltételeik szerint játszani. Hogy most ehhez a verenyre kell elmennie, vagy kártyacsomagot vennie, azt én nem tudom, de ehhez meg minden közösségnek joga van. A kalandozók kockákat is csak a táborlátogatók kapták, kaphatták meg, pedig lehet, hogy volt olyan kockagyűjtő, aki szeretett volna egyet.